csókolódzik
csókolódzik tárgyatlan ige -tam, -ott, ..óddzék (..óddzon) csókolózik ..zzék (..zzon)
<Férfi nővel> többször egymás után v. hosszasan csókot vált. Csókolódzik vkivel. Mindig csókolódzni akar. S ha látnak is? jegyeseknek Csókolózni már szabad. (Petőfi Sándor) Csókolózott a hajóorvossal. (Hunyady Sándor) || a. (többes számban) <Nők> üdvözlésképpen v. más alkalmakkor gyöngédségből többször megcsókolják egymást. Induljunk már, ne csókolóddzatok olyan soká. || b. <Galamb, gerlice a párjáéval> szerelmi játékban csőrét gyakran összeérinti.
Igekötős igék: összecsókolódzik.
csókolódzó.
