csókolódzás
csókolódzás főnév -t, -ok, -a csókolózás
A csókolódzik igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki v. vmi csókolódzik (1, 1a, b) (vkivel v. vmivel). A szerelmesek, a galambok csókolódzása. Búcsúzáskor nagy csókolódzás következett. Belefáradt a szájuk a csókolódzásba. Se vége, se hossza nem volt a csókolódzásnak. Csókolódzáson kapták rajta őket.
