csatazaj
csatazaj főnév
1. A csatában részt vevő emberek, állatok, fegyverek, gépek zaja. Dübörgő, morajló, rivalgó csatazaj; elnémult, elült a csatazaj. A csatazajban alig értették egymást. Csatazajtól volt hangos az egész környék. S ő lantot fog, de harci kürt riad, Nem zenghet a dal csatazaj miatt. (Tompa Mihály)
2. (átvitt értelemben, tréfás) A játékosan csatázók, a játékosokat biztatók v. a hangosan pörlekedők zaja. Hallik a hólabdázók csatazaja. A szurkolók csatazaja felverte a futballpálya egész környékét. A csatazajra kinézett az öreg is.
csatazajos.
