butus
butus melléknév -an v. -ul és főnév -t, -ok, -a (bizalmas, gyermeknyelv, kedveskedő)
Kedvesen butácska, kissé buta, ügyetlenkedő (fiatal személy v. állat). Butus fiúcska, gyermek, leányka; butus boci, kiskutya. Megütötted magad, te kis butus? Ilyen butust még nem szabad az asztalhoz ültetni.
