bukfencezik
bukfencezik [e-ë] tárgyatlan ige -ek, -el [ë, ë]; -tem, -ett [e, ë]; -nék, -nél, -ne; -zen [e, ë], (választékos) bukfencez [e-ë]
1. <Személy, főleg gyermek> bukfencet vet, hány. A fúben bukfenceztek a gyerekek. A cirkusz porondján bohócok bukfenceztek.
2. <Rendsz. mozgásban levő élőlény v. eszköz vmely külső ok, pl. lökés, csúszás, lövés stb. következtében> a levegőben megfordulva elesik. A motorkerékpár nagyot bukfencezett. A nyúl a lövés után egyet bukfencezett, és elterült a földön. Suhajda … elhajította … a köteleket tartó cölöp mögé, úgyhogy nem is láthatta, amint fia egyet bukfencezve … lefelé zuhant a vízbe. (Kosztolányi Dezső) || a. <Személy> fejjel lefelé esik; esik, bukik. A kocsiról az árokba bukfencezett.
Igekötős igék: átbukfencezik; felbukfencezik; keresztülbukfencezik; kibukfencezik; lebukfencezik.
bukfencezés; bukfencezget; bukfencező; bukfenceztet.
