bujaság
bujaság főnév -ot, -a (választékosan, gyak. rosszalló)
1. A buja (1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, természet, magatartás, ill. vkinek ilyen volta. Árad belőle a bujaság. Míg élt, a bujaságnak járta táncát. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || a. Kicsapongó nemi élet, paráználkodás. A bujaság bűne; bujaságban él. Buridan a királyné bujasággal és öldökléssel fertőzött éjszakái egyikének tanuja lett. (Vörösmarty Mihály)
2. Vminek buja (1a–3) volta. Ajkának, arcának, szemének bujasága; az erdő, a mező, a növényzet, a színek bujasága.
