búcsúzó

Teljes szövegű keresés

búcsúzó [ú-ú v. ú-u] melléknév és főnév
I. melléknév -an v. -n
1. Olyan, aki, ami búcsúzik. Búcsúzó katona, menyasszony; (átvitt értelemben) a búcsúzó nap sugarai.  Szelíd Remény … Mosolyogva jöttél …, De most borongasz barna fellegekkel, Mint búcsúzó hölgy férje karjain. (Kölcsey Ferenc) Lemondani tanít a hulló, Búcsúzó, sárgult falevél. (Ady Endre)
2. Búcsúzásképpen mondott, nyilvánított. Búcsúzó beszéd, köszöntés, szavak.
II. főnév -t, -ja
1. (ritka) Az a személy, aki éppen búcsúzik. A búcsúzót elkísérték társai a pályaudvarra.
2. Búcsúzás. Búcsúzóra: búcsúzásként. Búcsúzóra nyújtja kezét.  Nem szólott neki egy szót se. Se az úton, se búcsúzóra. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka) Az az alkalom v. ünnepi összejövetel, amikor vkit búcsúztatnak. Nagy búcsúzót rendeztek a tiszteletére.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem