bökős
bökős melléknév -en, -ebb [e, e] (tájszó)
1. Olyan <szarvasmarha>, amely öklelni, döfni szokott. Vigyázz, a tehén bökős!
2. Borotválatlan, szőrös és ezért érdes tapintású <arc, bőr>. Jaj, de bökős az arcod! || a. Érdes, durva tapintású, szúrós <textilanyag>. Bökős ez a szövet, ingerli a bőrömet.
3. (állítmányként) A mezítelen lábat, a talpat szúró <rét, tarló>. Bökős a tarló. Bökős ez a rét, csak cipőben lehet rajta járni.
