béltisztító
béltisztító melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <szer>, amely az élő ember v. állat beleit gyógykezelés végett fölös tartalmuktól megszabadítja, kiüríti, a káros anyagoktól (meg)tisztítja. Béltisztító orvosság, szer; a ricinusolaj, az orvosi szén béltisztító hatású.
2. (ritka) Olyan <eszköz>, amellyel a levágott állat beleit a bélsártól megtisztítják. Béltisztító kés, szerszám. || a. Olyan <helyiség>, ahol ez a munka folyik. A vágóhíd béltisztító műhelye; béltisztító üzem.
3. (ritka) Olyan <személy>, aki a levágott állatok beleit, főleg azok belsejét tisztítja. Béltisztító asszony, munkás.
II. főnév (ritka) Az a munkás, aki a levágott állat beleit tisztítja. A vágóhídon öt béltisztító dolgozik.
