bélszín
bélszín főnév (választékos)
A levágott (hízott) marhának a vesetájék fölött levő húsa; vesepecsenye. Vacsorára bélszínt evett. || a. Az ebből készült húsétel, sült. Gombás, párolt bélszín; bélszín vadasan.
Szóösszetétel(ek): bélszínszelet.
