Ugatás.
Ugatás.
A kutyák legközönségesebb, leggyakoribb hangadása, mégis ezt a nagyon természetes, látszólag igen egyszerű jelenséget megkülönböztetett érdeklődés kíséri. Egyebek között azért, mert ez a jellegzetes hang a farkasszármazás egyik alapvető bizonyítéka.
Régi, de téves elképzelések szerint a farkasok egyáltalán nem ugatnak. Valójában azonban az ~ valamilyen formában a Canis nem (genus) valamennyi tagjára jellemző, sőt még az olyan távolabbi rokonuknak is titkos » kommunikációs eszköze, mint a róka. Fő szerepe a kutyánál és a farkasnál egyaránt a vészjelzés, amit akkor hallatnak, amikor idegen állat közeledik a barlanghoz (kutyáink esetében a lakáshoz v. a kerthez). Egy másik, ugyancsak jellegzetes hang a vonítás (» Hangjelzések), aminek segítségével az egymástól elválasztott v. távollevő állatok érintkezhetnek.
A két faj közötti hangadásbeli eltérések részben a különböző életkörülményekkel magyarázhatók, bár az ~ra való hajlam növekedéséhez kétségtelenül hozzájárult a » tenyészkiválasztás; mégpedig a gazda számára való speciális vészjelző értéke miatt.
Az ~ mind a kutyánál, mind a farkasnál részben figyelmeztetés, részben pedig fenyegetés. Sok kutya azonban arra is használja, hogy felhívja magára a figyelmet. Ha ez a hang bármilyen fontos információt közvetít, akkor minden kölyöknek egyformán kell reagálnia rá. Ez így is van, a kiskutyák gyakorlatilag minden zajra riadt választ adnak. Ebből indultak ki azok az etológusok, akik készítettek egy sorozat magnetofon-felvételt, amely néhány eb ~át tartalmazza - beleértve az anyakutyáét -, valamint holmi ~hoz hasonló zörejt. Ezt úgy állították elő, hogy egy deszkát az asztalhoz ütögettek. Felvettek továbbá egy, az előbb felsoroltaktól teljesen eltérő, ún. tiszta hangot is. A kölykök a legcsekélyebb mértékben sem árultak el több figyelmet az anyjuk, mint az idegen kutyák ~sa iránt, és többé-kevésbé ugyanúgy reagáltak a deszka hangjára is.
Más hasonló kísérletekben kiskutyák kétségbeesett hangjelzéseit játszották vissza a szukának. Azt tapasztalták, hogy ha a kölykök hangját a szobán kívülről közvetítetté, az anyakutya rendkívül nyugtalan lett, megpróbált a hangforrás közelébe jutni. Ha a szobában szólt a magnó, akkor mindössze egy-egy pillantást vetett arrafelé - esetleg odament, és megszagolta a készüléket -, de tovább nem törődött vele. A kutyák tehát szemlátomást úgy reagáltak ezekre a jelzésekre, mint ahogyan az ember tenné: először odafigyeltek, aztán inkább az egész helyzetnek, mint pusztán a hangjeleknek megfelelően reagáltak.
A kutya elsősorban olyan helyzetekben ugat, amelyekben kedélyállapotát az éberség-félelem-agresszivitás kombinációja uralja. Az ~ lehet » intenciós mozgás is.
Minél inkább az agresszivitás uralkodik az állat kedélyállapotában, annál tompább, mélyről jövőbb az ~, és minél inkább fél az eb, annál magasabb hangon, fülsértőbben ugat. A teljesen nyugodt, izgalommentes állapotban levő állat csupán helyettesítő tevékenységként ugat. Kedvtelésből v. valamilyen más sajátos, jellegzetes kedélyállapotból.
A különböző veszélyhelyzetekben való ~nak nyilvánvaló figyelmeztető funkciója van, amelyet az ember is hasznosíthat. A kutya nemcsak azért ugat, hogy egy bizonyos élőlényt figyelmeztessen; gyakran ugat az eb örömében v. várakozásában is. Hajlamos a kutya arra, hogy ugasson, ha akadályoztatva van valamilyen érdemleges tevékenységében. Ez a viselkedés valószínűleg a helyettesítő tevékenység elméletével magyarázható. Ha a hangadást a célzott tevékenységben siker követi, a kutya ezt hamarosan a sikerrel asszociálja. Ez a magyarázata egyebek között annak, hogy miért kezdenek a kutyák olyan könnyen ~ba, ha valamilyen csemegéhez akarnak jutni.
Az ~ sajátosságai nagyon megkönnyítik, hogy egy másik kutya v. az ember biztosan felfedezze azt a pontos irányt, amely felől a hangok érkeznek, mivel az egymástól a másodperc tört részényi eltérésekkel érkező jelzéseket könnyű megkülönböztetni.
Az ~ árnyalatait - a vad agressziótól a menekülésre való készülődésig - a többi kutya még akkor is észleli, ha nem látja a hangforrás tulajdonosát. Az ~ dallama és csengése igen sok dolgot közöl az ugató kutyáról a többiekkel. Az ismerős kutya ~át a másik állat felismeri.
