Tenyészkiválasztás
Tenyészkiválasztás
(szelekció). Egy-egy adott fajtán belül a kívánt tulajdonságok kiválogatását a ~ teszi lehetővé; a kutyatenyésztés egyik fontos alapeleme, enélkül tudatos tenyésztői munka elképzelhetetlen. Célja olyan új generáció létrehozása, amely jobb, de legalább nem rosszabb, mint a szülők. A ~ történhet az egyedek tulajdonsága, származása és az utódok minősége alapján. A tenyésztők elsősorban kiállítási minősítésük, küllemük és viselkedésük alapján választják ki a tenyésztésre alkalmas kutyákat, természetesen figyelembe veszik a kiemelkedő tulajdonságú ősöket is. A ~ segítségével szinte kényszerítik a fajtát, hogy az általuk elképzelt irányba fejlődjön, alakuljon. Ha ez nem történik szakszerűen, akkor egy-egy fajtából eltűnnek az értékes tulajdonságok, a különböző hibák pedig állandósulnak, sőt erősödnek.
Amikor egy fajta hirtelen népszerűvé válik, akkor természetesen csökken a ~, hiszen minden kölyköt megvásárolnak, és teljesen értéktelen egyedeket is tenyésztésbe vonnak. Ha viszont egy fajta kimegy a divatból, akkor a szelekció megszigorodik, és ez sokszor előnyösen hat a fajtára. Azok a fajták, amelyek kis egyedszámúak, nemegyszer kiemelkedő minőségű kutyákat produkálnak, mivel csak néhány tenyésztő - fanatikus rajongó - foglalkozik tenyésztésükkel, akik kizárólag a legkiválóbb példányokat tartják meg, a hitványakat selejtezik. Sajnos sok esetben a ~ - vagyis a valóban értékes egyedek továbbtenyésztése - akadályba ütközik, mert a tulajdonos pusztán kedvtelésből tartja kiváló küllemű kutyáját.
Sok országban (pl. Németországban) a kutyák tenyésztését a fajtaklubok előzetes engedélyhez kötik, a tenyészkanokat és -szukákat szakbizottság minősíti, és egyúttal dönt a soron következő párosításokról is. Az a tény azonban, hogy az ilyenfajta ellenőrzést nem gyakorló országokból származó kutyák semmivel sem rosszabbak, vitathatóvá teszi az említett módszer helyességét.
