Szaporaság.
Szaporaság.
A kutyák ~ával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben sok érdekes kísérletet folytattak. Ezek során sajátos összefüggéseket találtak az ebek testméretei és a ~uk között. 41 kutyafajtával végzett kísérlet során beigazolódott, hogy a kis testűek almában kevés a gyámoltalan kölyök: az uszkárok pl. rendszerint 6, a törpe uszkárok 3-4, a papillonok csak 2-3 kiskutyát fialnak ugyan, de ezek többnyire mind egészségesek. Ezzel szemben a nagy testű ebeknél 7-9, sőt kivételesen 20 kölyök is lehet egy-egy alomban, de ezek között szinte majdnem mindig akad egy-két satnya, csökött, életképtelen kiskutya is. (Vannak persze kivételek: pl. a csau-csau, amely testméretéhez képest kevés [4-5] kölyköt hoz a világra. A közepes nagyságú fajták, pl. a boxer, lehetnek igen szaporák, de előfordulhat, hogy csak egy v. két kölyköt vetnek.) A kutya testnagyságával nemcsak az egészséges kiskutyák száma növekszik, hanem az életképteleneké is. Egy felmérés során azt tapasztalták, hogy az uszkárok almaiban minden 100 kölyökre csupán 1,83 halva született kiskutya jutott, a bernáthegyieknél 17,89.
A törpe fajták azonban a kisebb számú szaporulat ellenére sem mutatnak csökkenő számot, sőt inkább szaporábbak, mint nagy testű társaik.
A kutya tenyészképességére utal egy másik adat: az újszülötteinek össztömege. A törpe fajták kölykei természetesen könnyebbek, mint a nagy testűeké. A csivavakölyök még a 100 g-ot sem éri el, a nagy pirénei kölykei pedig rendszerint 700 g-mal jönnek a világra. Ha azonban az alomegyedek tömegét összevetjük az anyaállat testtömegével, akkor ebben a viszonyításban a kis testű fajták tömegaránya nagyobb. Az alom kölykeinek össztömege az anyaállat testtömegéhez viszonyítva valamennyi fajtánál hasonló.
