K
K
Kabát. Jelenti háztartásod.
Bő kabát: uraság; fekete: gyász; szennyes: harag; rongyos: szegénység; szűk: betegség.
Kerner Jusztinusz szerint: kurta kabát jegyez kellemetlenséget; arannyal hímzett: gazdagságot, szakadt kabát; amely a varrásnál szakadt: ugyancsak gazdagságot mutat. Új kabát: szerencse egy ismeretlen kézből. Kabátod, ha mossák: dolgos feleséget kapsz. Foltos kabát: árulás.
Gvadányi Márton szerint: Kazinczy-kabátban járni: jelez nagy megtiszteltetést.
A különös álmokból: kabát, amely volna asszonyhajjal bélelve, mint a bárány szőrével: utazást mutat egy asszony miatt.
Mezítelen asszonyon idegen férfi kabátja: kicsapongó életmódot jelez. Csillagokkal, égi jelekkel kivarrott kabát: nagy gondot szerez. Madárijesztőről való kabát: csúfság. Falusi emberen városi kabát, amelyet nem szokott viselni: adósság, végrehajtás.
Krisztus kabarjában járni: muzsikus élet, szegény ebéd. (Egy lőcsei álmoskönyvből.)
Kacagány. Elevenség csendes életedben.
Kacagó nő. Közeli kellemetlenség. Mézeskalácsszíven kacagó nő: véletlen szerelem.
Kacér asszony. Borús idő.
Kacsa. Megszólás. Jó idő. Repülő kacsa: esős időjárás.
Kacsázni: becsület. Tipegő kacsa: sok utánjárásod lesz, amíg gonosz szóbeszédek eredetét megtalálod. Úszó kacsa: meghívás ebédre. Kacsát lőni: árulást leplezel.
Kerner szerint: a vadkacsák útján járni, velük repülni, felkelő napot látni: igen jó jegy. De betegnek: gonosz. Felhős éjszaka vadkacsát hallani: szomorú hír egy távoli atyafiról. Vadkacsatojás: cigányleányt mutat. Vadkacsafészek: titok. Vadász vadkacsával: hideg időjárás.
A különös álmokból: Münchhausen vadkacsáival repülni a szalonnás zsineggel: hazugságot hallasz. (Kerner.)
Kád. Jó hír. Kádár: levél áll a házhoz.
1759-es könyv szerint: kád, amelyben mezítelen lábú menyecskék szőlőt taposnának: jegyzi elmúlt szerelmesedésed. Fürdőkád: betegség.
Kagyló. Valaki miatt zavarba jössz.
Káka, amely zöld: igen hamis hír.126
Kakas. Újdonságot hallasz, de nem sok örömed van benne. Nőknél szerencse. Kakaskukorékolás: öröm, betegnek gyógyulás. Kakas, amely tojást rak: betegség képe. Verekedő kakasok: jelentenek háborút, gazdagságot. Kakas tyúk hátán: szerencse a szerelemben.
Kerner szerint: tüzes kakas a háztetőn: veszedelem asszony miatt. Szélkakas: szeszélyes szerelem. Kakas a tornyon: ünnepnap.
A különös álmokból: kakas, mely szétrugdalná az asszony kontyát: megcsalt férfi haragját jegyzi. Kakastaréj, amely nőne orrunkon: hűtlenséget mutat a szeretett nő felől. Kakas sarkantyúja kezünkön és lábunkon: győzedelmes szerelem.
Kakasszó esős éjszakán: bolond álom. (R. M.)
Fekete kakas: kísértet a házban. Kis kakas: tűzvész. (Régi magyar naptár.)
Kakukk. Szép idő. Kakukkszó: hirtelen halála egy ismerősünknek.
Kalács. Betegség. Sütni: szerencse, gazdagság. Enni: rossz kedv.
Kalap minél nagyobb, annál jobb. Uraság. Kalapok: sok szóbeszédet jelentenek. Úrikalap: korcsma, fogadó, mulatság. (1856.)
Férfikalap, amelyet egy nő álmában szobájában látna: jegyez megszerelmesedést. Szürke kalap: öregember. Fekete kalap: új szerető. Női kalap: pletyka.
Kalapács. Régi házassági terv sikerül.
Kerner szerint: jegyez irigységet. Harangkalapács: biztos kárvallás. Aranykalapács: jó vásár. Kalapács és harapófogó: csapszéket jelent. Kapukalapács, amely magától üt: várva várt vendég, talán vőlegény érkezését jegyzi. Kalapáló vasember a tornyon: utazást mutat. Kalapáló madár: haláleset. Égi kalapács: trónváltozás.
Radics Mária szerint: kalapálást hallani, mintha koporsószögeket vernének: halált jelent ott, amerről a kalapálást halljuk.
Karalábé. Asszonynak igen egészséges.
Kalász, amelyet leszakítunk: jégesőt hoz.
Kandúr. Mindig szerelem.
Kalendárium. Csendes öregség.
A különös álmokból: kalendáriumi képecskék, amelyek a hónapok nevét díszítik (szánkózók, vadászok, aratók stb.) megelevenednek és elmulattatnak: elhibázott életet mutatnak.
Kaloda. Vigasz. Kalodában ülni: gonosz szerelem. (1700.)
Kalifa. Hozzámenni: nagy szorongatás. (1700.)
Kalitka. Madárral: érzéki örömöket jegyez. – Üres kalitka: megszabadulás egy asszony rabságából.127
A különös álmokból: kalitkába zárva lenni egy idegen házban, ahol mintha egy varázsló erejéből volnánk: jegyez szerelmi szenvedéseket.
Radics Mária szerint: egérkalitka házaséletet mutat.
Kalmár, ki jönne messzi tengerekről, és idegen portékával elámítana: nagy változást mutat mindennapi életünkben.
Kályha, amelyből korom és füst szállana: családi boldogtalanság. Meleg kályha (városban): esős időt mutat. Kályhaajtó: ajándék. Kályhacső: veszteség.
Kerner szerint: kályha, amelyben a nők kifésült hajukat elégetnék, valamint apró rongydarabokat gyújtanának: egy szerelmi kín elmúlása. Kályhakürtő, amelyen kísértet öklendezne: elégedetlenség sorsunkkal. Kályha, amelyben emberek égnének és jajgatnának: szeles éjszakát jelez. Tüzes kályha: bolonddal lesz dolgod.
A különös álmokban: kályha mellett ülő és fűtő öregasszony: boldogtalan gyermekkor emléke. Fekete kályhalyukból kilépő, szép ifjú: rossz ágyasság.
Kamra. Jó hír. Bőséges éléskamra, amelyben volna téli idő és a kolbászok lógnának: csendes életet mutatnak. Kamrába zárva lenni: éhség vagy betegség. Fáskamra: ifjú szolgáló.
Kámzsa. Szégyen.
Éjjel barátnak, kámzsába öltözve kóborolni a városban az apácakolostor körül – Kerner szerint – jelez egyet a hét főbűnből, amelyet tán tudtunkon kívül követtünk el. Asszony, aki viselne barátkámzsát, és csuháját felemelve megmutatná magát kezünknek és szemünknek: nagy részegséget jegyez.
Kanál. Vendég jön.
Kanári. Vidám hír.
Kamillatea. Torokfájás.
Kanász. Kár.
Kanca. Szerencse. Gazdagság. Lakodalom.
Kancsal ember. Veszedelem. Kancsal asszony: szerelmi kínszenvedés, öregnek mulatság.
Kancsó. Általában vidám házat mutat. Szerencse.
Kanóc. Rabság. Szegénység. Egyedüllét.
Kanonok. Pénz áll a házhoz.
Kantár. Szép uraság.
Kántor. Dínomdánom.
Kánya. Az udvar felett: csábítás. Kánya fészkén: bátorság.
Kanyaró. Levél.128
Kapa. Fáradozás. Kapásnak: szerencse.
Kapca. Utazás.
Kapcsolni. Nyereség a lutrin.
Kapitány. Jó barát.
Káplán. Betegség.
Káplár. Szerelem.
Kapocs. Pénz.
Káposzta. Nagyfejű, amely a kertünkben termett: jómód, jó feleség, jó szolgáló. Vereskáposzta: civakodás.
A különös álmokból: káposztáshordóban ülni és onnan nem szabadulni: öregasszony szerelme, aki féltékenységével gyötör. Káposztát legelni nyúl módjára: szerelem a szomszédasszony iránt.
Káposztagyaluló: hideg időjárás. (Kerner.)
Káposzta, amely nőne testünkből, és ezt igen szégyenelnénk: egy régi szerelem, amelyet nagyon megbántunk. (Saját jegyzet.)
Kappan. Meghívás ebédre. (1833.)
Kerner szerint: kappanháj testünkön, amely idő előtt jönne: kiábrándulás egy hosszú szerelemből. Kappanhangú emberrel mulatozni és attól gyermeket kapni (nőnek): nagy megszégyenülés jele. Kappan, amely forogna lángon, zsírját csepegtetné, és közben énekelne: ismeretség egy hazug asszonnyal. (1759.)
Kaptafa. Szabadulás egy veszedelemből.
Kaptár. Szívesség, szolgálat váratlan baráttól.
A különös álmokból: kaptár, amely rajzó méhekkel fejünkből nőne ki jegyez lázas betegséget. Kaptár egy asszony fején: árulás.
Kapu. Nyitott: vendéget hoz. Bezárt kapu: hiábavaló utazás. Feltört kapu: bátorság, erő.
Kar. Szőrös: nyereség. Nagy kar: nehéz munka. Kis kar: szegénység, gond, alamizsna. Dagadt kar: váratlan örökség. Törött kar: rossz vásár, rossz házasság. Csonka jobb kar: férfihalál. Csonka bal kar: asszonycsalás. Leoldott kar: vesztett per.
Kerner szerint igen nagy kar mutat háborút is. Mindkét karunkat elveszítjük: feleség halála.
A különös álmokból: karunkat, ha látnánk oly erősnek, mint mozsártörő, azonban zsibbadás folytán nem mozdíthatnánk: asszonyi szerelemben tehetetlenséget mutat.
Különös alakú kar: pénzhamisítás. Hóhér által vett kar, amelyet a város kapujára szegeznének: akaratunkon kívül verekedésbe keveredünk. Igen sovány, szinte elszáradt kar, amely hasonlítana egy letört ághoz:129 legkedvesebb gyermekünk halála. Sok kar: gyávaság. Félkarú ember: balgaság, ügyetlenség. Szörnyeteg karja, amely utánunk nyúlna: félelem egy titok felfedezése miatt. (Kerner.)
Kar, amely az égboltozatból nyúlna alá: vigasztalás bánatunkban. (Saját jegyzetem.)
Karabély. Valódi öröm.
Karácsony. Minden könyv szerint jó jel.
Karbunkulus (nyakon): Szerencsés napot jegyez.
Karcolás. Háton: elsőrangú jel. Üvegen: vigyázatra int jó embereinknél. Karcolás mindennapi poharunkon: szeszélyes feleség jelképe, összekarcolt arc: kínszenvedés egy gonosz igazságtalanság miatt.
Kerner minden karcolást nagy változásnak ítél.
Karcsú nő. Kellemetes vendég.
Kard. Mindig becsület.
Karéj (kenyér): betegnek biztos gyógyulás.
Karika. Vidám változás a búbánatban.
Kerner szerint: madárkarika: részegséget jegyez. Fülben lógó karika: asszonynak biztos megszerelmesedését jelenti egy vendégségbe jött férfival. Orrban lógó karika: szégyen, pellengér, elárulás. Földre hullott karika: gyengeség. Disznó orrában: gonosz indulatú szolgáló.
A különös álmokból: Karikába hajolni, mint vándorkomédiás egy nő mulattatására s annak tetszésére: nagy megszerelmesedés jele.
Gvadányi szerint: karikához kötött nő: nagy megelégedettség.
A lipcsei könyv szerint: karika, amely fénylene egy asszony feje körül: nagy óvatosságra int.
Karmester. Titkos gyász.
Károgás, hideg éjszakán: hosszú telet mutat.
Karom. Ellenséged békül.
Káromkodás. Kerner szerint: annyi, mint a szamárordítás: rossz idő.
Kártya. Harag és kellemetlenség. Kártyát vetni: búbánat. Kártyát vettetni: meghallod az igazságot, amely nem lesz kedvedre. Kártyázni: késő férjhez menés. Szerencsétlen szerelem.
A különös álmokból: Kártyán sok pénzt nyerni, amely pénz testünkre omlana, mint összedőlt farakás: nagy veszteséget és szegénységet jegyez. Kártyás, aki kártyákat mutogatna, amelyeket testünkből húzna ki: lánynak csábítást, asszonynak bánkódást mutat. Kártyák, amelyek testünkre volnának festve: (nőknek) idegen férfiakat mutatnak, kikkel megismerkedni130 készek volnának. Kártyás leány, aki elnyerné a férfiaktól a szívüket: gondolat, amely nem teljesül. Kártyavető öregasszonnyal lenni, változás sorsunkban. (Kerner.)
R. M. szerint: nőknek a piros királlyal álmodni: betegséget jegyez.
Egy középkori (lipcsei) könyv szerint: hamisan kártyázni: nagy tisztesség. Kártyák, amelyek megelevenednek: jó barátok halála.
Karvaly. Rossz hír egy idegen ember útján.
Karzat. Levél. (1833.)
Kas: lásd Kaptár.
Kása. Öröm. Mesemondás. Falusi élet.
Kerner szerint: kásagombóc, amely torkunkon akadna: egy hazugság jegye, amelyet nők találtak ki. Kásahegyet enni: gyermekkori emlék visszatérése. Kásába esni: nagy szegénység. Kásazsák: boltosnak rossz üzlet, másnak némi szerencse.
1759-es szerint: kását enni sokadmagunkkal: rossz esztendőt jelképez.
Kastély. Öregembernek fiatalasszonnyal való házassága.
Kerner szerint: kastély jelent békés, szerelmes időket. Rommá vált kastélyban lakni: ifjúkori örömök visszatérése az öregségben. Kastélykert: változás az egészségben. Szél.
A különös álmokból: kastélyt építeni és befalazni nőket, akik gonoszak voltak: korai halál. (Egy középkori – lipcsei – könyv szerint.)
Kastélyon zászló: időváltozás. Kastélyhölgy: megunt legényélet. Kastély víz tükrében: reménytelenség. Kastély a levegőben: hiábavaló utazás. (1833.)
Kasza. Haláleset. Gyógyíthatatlan betegség. Kaszálás: rossz jegy. Nyilasban kaszálni: végrendelkezés. Erdőben: hosszú élet. Kaszálni, és semmit nem markolni: szomorúság. Kaszát fenni: szerelmi hiba.
Kaszárnya. Biztos kenyér. (1833.)
Kasznár. Hír. Újdonság. (Kerner.)
Kátét olvasni: betegség, öregség, gond a küszöbön, szélzúgás a kéményben. (Régi magyar naptár.)
Katona. Mindig rossz változás. Katona, aki állna a csillagos égen: háborút mutat. Rongyos katona: házasságtörés. Katonák: rossz esztendőt mutatnak. Pusztai katona: adósság. Szélkatona: szeszélyes asszony. Öreg katona: hazugság. (Kerner.)
Kátyú. Valamely szerencsétlenség, amely útközben fenyeget. Nőknél jegyez elmaradt vendégséget is.
Kerner szerint: kátyús úton utazni késő éjszaka: egy gondnak az elmaradozása hátunk mögött.131
Kávé. Társaság. Kávésbögre: pletyka.
Kerner szerint: jegyez ártatlanul való elítéltetést.
Kazal. Tűzvész. Hosszú tél. Sovány háziállatok.
Kecsege. Tiszai ember látogatása.
Kerner szerint: kecsege jegyez nagy ebédet is. Dr. F. szerint: kecsege, amely testünkből nőne ki (nőknél): szerencsétlen házasság jelképe.
Kecske. Csalódás. Hazugság. Baj. Szerelmi keserűség. Kecskeszakáll: álmatlanság, ha nő látja, férfinak új ellenség.
Kedd. Szent Antal estéje. Kincsásók napja.
Kefe. Hajkefe: vendég.
Kehely. Vigasztalás. Teli kehely: egészség.
Kehes ló. Rossz utazás.
Kéj. Minél nagyobb, annál nagyobb bánat.
Kék (szín): többnyire harag. Kékruhás ember: újdonságot mondanak. (Kerner.) Kékruhás férfi jelent még összeütközést a hatóságokkal.
Kel (-t enni): dolgaid, terveid sikerülnek. (Kerner.)
Kelés. Bánat. Mindig valamely szomorú hír jár nyomában.
A különös álmokból: Kelés, amely támadna húsunkban, és elborítaná altestünket: szomorú, félénk özvegyasszonyt jegyez.
Kemence. Jegyez kölcsönt.
Kerner szerint: kemencében elbújni: szorongatott helyzet jegye. Befűteni: korai felkelés és váratlan vendég jele. Kemence mellett üldögélni: csendes öregséget mutat.
Kémény, amely erősen füstöl: a szerencsés jelek közül való. Idegen házon füstölgő kémény: némi pletykaságot rejt. Kéményseprő: öröm, szórakoztató barátok jövetele, meghívás egy mulatságba. Néha (nagyböjtben) tüzet és szelet is jelent.
Kén. Betegség. Rossz hír. Irigy ember.
Kender. Betegség.
Kerner szerint: kendert fonni: mutat hideg időjárást és némi bánatot családi kellemetlenség miatt. Kender kék virága: egy váratlan, szinte ostoba helyzet. Kenderáztatás: mindig pletykaságot mutat. Kender a mezőn: szép időjárást jegyez.
R. M. szerint: kenderrel foglalkozni: hosszú téli időjárást mutat.
Gvadányi Márton szerint: kenderből kötelet fonni: borús gondolatok, csalódások, unalmak jelképe.
A különös álmokban kender, amely nőne arcunkon, testünkön, hátunkon,132 megszégyenítést mutat egy régi, elfelejtett szerelmi viszonyunk miatt. Kenderen hálni: falusi utazást is mutat. (Saját jegyzetek.)
Kendő. Nőknek mindig jót jegyez. Minél finomabb a kelméje: annál jobb. Durva kelméjű, fehér kendő: módos embernek betegséget mutat, szegény embernek jót, asszonynak félénkséget valami kis titok miatt. Fejkendő: általában változást jegyez megszokott életmódunkban. Fekete kendő: kis szomorúság. Fejér kendő: váratlan út. Piros kendő: zavartatás.
Kéneső. Idegen ember ajándéka.
Kengyel. Hideg idő. Utazás. Kiadás.
Kenőcs. Erszényedben dagály.
Kerner szerint: jegyez vigasztalást is. Kenőcsöt keverni: rossz tanács. Kenőcsöt használni: csúf betegség. Arckenőcs: megszégyenítő helyzet mutatója. Bűzös, undorító kenőcs, amelyet egy idegen asszony hozna: betegnek halált jelent. Fehér kenőcs, amelyben a napsugár színei volnának, és ifjú szűzleány kezéből volna: nagy megkönnyebbülést mutat mindennapi helyzetünkben. Szent János napján kenőccsel álmodni: megifjodást is mutat. Újholdkor minden kenőcs egészséges.
Kenyér. Az életnek jó jele.
Kerner szerint: kenyeret sütni: fiataloknak boldogulást, öregeknek békés napokat mutat. Éjszaka kenyeret sütni: menekülés a házigondok elől. Újholdkor kenyeret sütni: szerencse. Uszályhajón kenyeret dagasztani: valakinek, akit szeretünk, elutazást jelent. Kenyérdagasztás: dolgos asszonynak igen jó, röstnek gonosz. Jóízű kenyeret enni, és ízével felébredni: mutat egy jó barátot, akinek ígéretére számíthatunk.
A lipcsei nagy könyv szerint: kenyeret látni, és belőle nem ehetni: szenvedés képe. „Kenyered ha van: becsületed van.” Búzakenyér: vidámság. Fehér kenyeret enni: mindenkinek jó. Meleg kenyér: biztos öröm. Rabok kenyere: igen nagy szerencse. Kenyér, amelyet hátadon hordozol: kárt mutat háztartásodban. Kenyeret szelni: a legjobb szerencse. Felvágatlan kenyér: jókedv, egészség, betegnek gyógyulás. Kenyérkaréj: bőség. Kenyereskendő, amely üres: szégyen. Kenyérmorzsa: irigység, szegénység, fájdalom.
Gvadányi Márton szerint: üres kenyerestarisznya: elítéltetés jegye.
Katonakenyér, amelyet egy asszonynak adnának ajándékba: jegyzi egy asszonynak elcsábítását. (R. M.) Száraz kenyér, amely torkunkon megakadna: nekünk jó, családunknak rossz. (D. G. Gy. gyűjtéséből.) Penészes kenyér: betegnek ólálkodó halált jegyez. (S. j.)
Kép. Rendes, jó barátság.133
Kerner szerint: képet látni vagy festeni: szerelmeseknek a legjobb. Képet leakasztani és kidobni: mutat vágyakozást helyzetünk változtatásán. Képet felakasztani: rabság. Saját képünket látni: nagy betegség.
Kérni valamit: jó remény.
Kérdezni valamit: hazugság.
Kéreg. Közelgő szerencse. (Kerner.)
Kerék a kocsin: változás.
Kerepelést hallani: jó hírt mutat. Nagyböjtben betegséget.
Keresgélni valami után: mutat nyugtalanságot.
Kereszt. Szerencse.
Kerner szerint: aranykereszt: mindig eljegyzést mutat. Keresztet vetni: nagy szerencsétlenség. Ezüstkereszt: temetés.
A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: keresztet hordani vagy kapni: jegyez nagy változást a belső háztartásban, a szőlőben ellenben igen jó. Keresztcsont, ha fáj: gyermektelen embernek gyermeket jelent, házasnak sok kiadást, munkát. Keresztút: váratlanság, bizonytalanság, zavar, idegen vendég. De lehet szerencse is.
R. M. állítja, hogy minden kereszt, amelyet a hátunkon cipelünk a temetőbe: egy esztendőt jelent további életünkben.
Gvadányi Márton az útszéli keresztet terhes, viszontagságos utazásnak mondja.
Kereszt, amelyet nagybetegnek csókra nyújtanának: közeli gyógyulás jelképe. Kereszt a tornyon: idegen város. Kereszt a homlokon vagy mellkason: megpróbáltatás képe. Kereszthordó gyermek: megszabadulás egy régi bűntől. Kereszthordó pap: egészségesnek igen nem jó. Keresztek a barmok hátán: rossz esztendőt jelentenek. Kereszt az égen: háborút mutat. (Régi naptár.)
A különös álmokból: Keresztet a hátunkon vinni Jézus Krisztus kálváriáin: jegyez szerencsétlen házaséletet. „Keresztúton vénasszonnyal, régi szeretővel, megöregedett ismerőssel találkozni: jegyez kívánságot, amely eddig nem teljesült.” Útszéli kereszt Krisztus nélkül: hosszadalmas vándorlás jelképe. Keresztespók, ha reád ereszkedik: aznap megcsókolnak.
Keresztek, amelyek messzi toronytetőkről látszanak: jelentenek vágyakat ifjúkori társak, barátok, támogatások után. Temetői keresztek: jelentenek édesanyát is. (S. j.)
Ló, amelynek fején volna kereszt alakú jel: bűbájosság, amely egy idegen városban fogva tart. (Dalnoki Gaál Gyula feljegyzése.)
Keresztcsont, amely fáj: asszonynak gyereket vagy betegséget mutat.
Kergetni valamit vagy valakit: igen jó.134
Kerítés. Utasembernek sohasem jó. Pörösnek: elítéltetés. Kereskedőnek: üzleti veszteség. (1759.)
Kérő, aki jönne: nagy szégyenkezést jelez.
Kert. Többnyire gyermekáldás.
Kerner Jusztinusz szerint: szép virágos kertben, tavaszi ég alatt sétálni: mutatja nem teljesült vágyainkat. Minél több a virág a kertben, annál több vágyunk hervad el. Őszi kert: gyász. Kerti lak: költözködés. Idegen kertben eltévedni: jegyez árvaságot. Kert télen: hiábavaló gondolat.
R. M. szerint: kerti munka: jó jegy. Kert, amely magas kerítéssel van körülvéve: mutatja, hogy adósságainkat megfizethetjük. Elhagyott gizgazos kert: barátaink elhidegülését mutatja. Kertben óriással találkozni: ellenség jele, amely ellenség életünkre tör.
A különös álmokból: Kertben járni és onnan ismeretlen vidékre tévedni, amely volna eleinte Éden tájairól való, később elsötétült és szörnyekkel teli: mutatója életünk boldogtalanságának, amelyet titkolunk.
Kertész. Mindig jó szüleinket mutatja.
Kés. Eladni: igen jó. Venni: árulás.
Késsel járni, és valakit keresni, akibe beleszúrhassunk: egy nagy fájdalom jelvénye, amely fájdalom miatt még sok szenvedésünk, de rövid időn belül megkönnyebbülésünk lesz. Kés, amellyel magunkat megsebezzük: bánatot jelent. Minél nagyobb a kés, annál nagyobb a bánat. (Kerner.)
Késsel ügyetlenül vágni valamit: mutat valamely váratlan helyzetet, amelyet ügyességünkkel saját javunkra fordítunk. (S. j.)
Keselyű. Gyűlölet. Esős idő.
Későn jönni valahová, késői órában járni: levelet jelent.
Keserű. A legtöbb álmoskönyv szerint bizonytalan holnapunkat mutatja.
Keserű íz, amely később édessé válna szájunkban: jele csúf bosszúnak, amelyet megbánunk. Keserűlapu: vidámság, gondtalan falusi élet, megszabadulás. (Kerner.)
Keserű ital: betegnek halál. (R. M.)
Keserűséggel gondolni eddigi életünkre: örömteljes nap jelképe. (S. j.)
Keszkenő. Jó hír.
Kesztyű. Meghívás.
Kerner szerint: figyelni kell, hogy összeillő kesztyűt látunk-e. Egy pár kesztyű: feltétlenül jó barátságot mutat. Páratlan kesztyű: válás attól, akit szeretünk. Nagy kesztyű: tétovázás egy házassági tervben. Kis kesztyű: titkos szerelem. Fekete kesztyű: gyász, utazás, civakodás rokonokkal.
R. M. szerint: fehér kesztyű: jegyez menyasszonyt.135
A különös álmokból: Kesztyűbe dudálni: jegyez elválást egy jó baráttól, akiért szívünk fáj. Lábon viselt fehér kesztyűben esküvőre menni: egy nem szeretett nővel jelent szerencsétlen házaséletet. Lila kesztyű: titkos szerelem.
Kesztyűs ember: betegség. (S. j.)
Kettő. (Szám.) Levél.
Kéve. Gazdag ember.
Kéz. Jobb kéz: jó barát. Bal kéz: nőknek jelent új ruhát, férfiaknak utazást.
Kerner szerint tiszta kéz: nagy szerencse, szennyes kéz: gyanú, kézmosás hideg vízben: vidámság, dagadt kéz: civakodás, kézütés (tenyérütés): biztos bánat, üzleti veszteség, szőrös kéz: könnyelműség, kicsapongás·
R. M. szerint: kezet fogni valakivel: jelent segítséget a bánatban. Elvesztett jobb kéz: apa halála, elvesztett bal kéz: anya halála. Kézcsók: hamisságra int. Igen nagy és fehér kéz: hamisjáték jegye. Kis kéz: pletyka, irigység.
A különös álmokból: Kéz, amely nőne akkorára, amint egy paripának a farka: hiábavaló vágyakat mutat. Kéz, amelyet egy asszony szennyes helyre vezetne: óvatosságot, féltékenységet jegyez. Kéz, amelyet egy asszony csókjaival halmozna el: házasságtörés jelképe.
Gvadányi Márton szerint: kéz nélkül nem lehet a hét főbűnből csak egyet elkövetni.
Igen nagy kéz az égboltozaton, amely kelet felé mutatna: egy népnek pusztulását, vándorlását jegyzi. (Lipcsei középkori naptár.)
Kiabálni. Változás az egészségben.
A különös álmokból: Kiabálni és hangunkat hallani, mintha volna egy idegen hangja: közeli veszedelmet mutat.
Gvadányi szerint: esős idő. R. M. mondja, hogy mást kiabálni hallanunk: megmenekülésünket mutatja egy fortélyból. Kiáltás, amelynek eredetét nem tudjuk: jelez betegséget, mely a ház körül ólálkodik. Igen nagy kiáltás: haláleset. Állatkiáltás: rossz esztendő.
Kígyó. Betegnek nem jó.
Kerner szerint kígyó: jegyez rövid időn belül beköszöntő gazdagságot. Kígyó, amely marásra készülne: lázas betegséget mutat. Kígyómarás: őrizkedj ellenségeidtől. Kígyó, amelyet nem lehet kikerülni, sem előle elfutni: rossz jövő. Döglött kígyó: menekvés.
A különös álmokból: kígyó, amely bensőnkből nőne, és körülgyűrűzné szívünk táját, elvenné lélegzetünket: nagy betegség jelképe. Kígyók az ágyban, a párna alatt: gyötrelmes, kétségbeejtő lelkiállapot mutatói. Kígyók,136 amelyek a szobába kúsznak, és körülsziszegik az ágyat: nőnél gonoszat jegyeznek. Kígyót szoptatni: őszülés.
Kígyófa: utazás. Kígyókő: szerencsétlenség. Kígyószem: védelem a mennykőcsapás és szédülés ellen. (Régi magyar naptár.)
Kikerics. Gyereket mutat.
Kilenc. Jó hír.
Kilincs. Nyugalom.
Kerner szerint: elmaradt látogató. Letört kilincs: pörlekedés. Megnyikorgó kilincs: szeles éjszakát mutat.
Kincs. Találni keveset: igen jó, sok kincset: halálveszedelem. Kincset ásni: nagy szegénység. (Kerner.)
Szent György napján kincset találni: igen rossz esztendőt mutat. Kincsásókkal együtt lenni: ostobaság. Kincseskamra: birkád megbetegszik. (Régi magyar naptár.)
A különös álmokból: kincs, amelyet őrizne hétfejű sárkány: gyermekkori mulatság. Borús idő.
Gvadányi szerint: kincsásó: hosszú, nedves nyár jegye. R. M. azt mondja, hogy kincset a bolondok és gyermekek találnak, okos ember soha, ezért ne is adjunk ez álomra.
Kintorna. Levél. Hír messziről.
Kipödrött bajusz: mulatságot mutat.
Kirágni valamit, ami ízlik: mutat szerelmet, amelyet elérünk. Ízetlent kirágni: bánat, megcsalódás, fájdalom jegye. (R. M.)
Király. Szerencse. Öreg király, aki kertünkben dolgozna, vagy levelet olvasna: egy közeli jutalom képe. Ifjú királlyal lenni: asszonynak, lánynak változást mutat.
A különös álmokból: király, akinek volna arca olyan fényes, mint a nap, fehér feje, mint a hold, szakálla, mint a víznek a habja, köntöse, mint a szilvafa virága: elveszettnek hitt, visszatérő szerelmünket mutatja. Tündérkirály: szép boldogság. Törpekirály: gond egy szerelmi cselszövény miatt. Betegnek koronás királlyal álmodni: rosszabb állapot. V. Ferdinánddal álmodni: jövedelem, de új adó is. (1850.)
Királyné: lánynak vőlegényt jegyez. (R. M.) Királyi palotában járni-kelni, tükörbe nézelődni és nem találni kijáratot: egy nagy úr nem szerencsés ismeretségét is mutatja. Király gyermekeit látni rongyokban: rossz esztendőt ígér.
Kisasszony. Mulatság.
Kiseperni a szobát: nem szívesen látott vendég jegye.
Kísértet. Csupa öröm, szerencse.137
Magyarázat a kísértetről
„Nem éppen a legjobb dolog olyan házban lakni, amelyben kísértet tanyázik, de még mindig jobb dolog fedél alatt meghálni, mint a kóborló szelekben tölteni az éjszakát” – mondja egy régi Álommagyarázó Könyv. „Mert – így folytatja a könyv – nincsen olyan gonosz kísértet, amelyet előbb-utóbb meg nem szokhatnánk. És már arról is van tudomás, hogy a kísértet szökött meg a háztól, ahová valaki beköltözött.”
Nem akarom azt mondani, hogy elhiggyük a régi Álmoskönyvek nyámogásait, de sohase árthat elgondolkozni olyan dolgok felett, amelyet látszólag meg nem értünk. Így például: hogyan lehetséges megszokni vagy megszöktetni a kísértetet a régi házakból?
A kísértetről mindnyájan tudjuk, hogy ő nem más, mint bennünk rejtőzködő és visszavándorló álom. Hiába kopogtatnánk nappal a falat, amerre a kísértetet elmenni láttuk – a kéményből sem hullana más zörgetésünkre, mint tisztátalan korom, pedig a hagyomány szerint a kísértet többnyire a sötét kéményben szeret lakni. Bátor emberek már felforgatták fenekestől a házakat, ahol kísértetet sejtettek. Sőt, nagy kocsirudakkal a kezükben lesben állnak azon a keresztúton, amelyen a kísértetnek el kell vala haladnia… Hiába volt minden. A kísértetet nem foghatták meg, nem üthették le – másnap reggel ébredésnél mégis piros volt a szemük az éjszaka után, amely szempirosság legbiztosabb jele annak, hogy kísértet járt a háznál. Arról a bizonyos lidércnyomásról, amelyből úgy ébred fel az ember, amint a fuldokló kimenekszik a víz alól: talán nem is kell beszélni, mindenki ismeri.
A régi emberek mindenféle babonaságokat használtak a kísérteties álmok ellen. Talált lópatkót szegeztek a küszöbükre, hogy azon a Rossz át ne léphessen. Légyölő növényeket raktak az ablakaikba, mert a kísértet néha csak egy légy alakjában kezdi el zümmögését az alvó felett – aminthogy a pók is csak ártatlan játékot látszik űzni a hatalmába került darázzsal, mielőtt azt végleg megkötözné. A kísértet-félő emberek az ágyaikba is mindenféle szagos füveket raktak, amelyek részint az egészséges álom jótékonyságát, részben a kísértet elleni védekezést szolgálták…
A kísértet és vele a rossz álom mégiscsak beszökött valahogy a szobába, és másnap olyan piros volt az ember szeme, mintha egész éjszaka holt mellett virrasztott volna, pedig holt ember hál’ Istennek nincs a háznál. – A rossz álom elbújt a régi széklábba – mondták a régiek, holott mindnyájan tudjuk, hogy az a rossz álom belőlünk jött vala elő. – A kísértet megállította a falióra ketyegését, hogy szabadon végezhesse tennivalóját – mondották138 ugyancsak az óemberek –, pedig tudjuk, hogy az órák mindenütt a világon lejárnak. – A kísértet elrejtőzött a függöny mögé – mondták nagyapáink, pedig ha jobban szemügyre veszik az ablakot, bizonyosan találnak azon egy hasadékot, amelyen át a szél és a mozgalmas éjjeli levegő beosonhat a szobába. Ugyanezért mondják a régi emberek, hogy azokban a házakban, ahonnan már sem a széklábból, sem az órából nem lehet elűzni a kísértetet: a hortyogó embert kell alkalmazni.
Kiféle, miféle az a hortyogó ember, hogy jelenlétének ilyen jótékony varázslatosságot tulajdonítanak? Minden vidéken van belőle egypár példány. Szemrenézve éppen olyan embernek látszik, mint más közönséges ember; külsőleg mi sem árulja el tulajdonságát. De ha beköszönt az éjszaka, akkor csak arra ébrednek fel a tiszáninneniek is, hogy valamely különös okból nem tudnak aludni – mintha egy egész erdőséget fűrészelnének a Tiszántúl. Sárban, hófúvásban rekedt vásárosszekerek, amelyek reménytelenül várják a reggelt szerte az országutakon: lovaik végső erőfeszítésével megindulnak. Hétalvók, akiket már azzal sem lehet felébreszteni, hogy a rézmozsárban diót törnek az orruk alatt: felrettennek, és a padlás felé kezdenek szállongani. Mi történt? Megjelent a hortyogó ember a vidéken! Az ilyen hortyogó embert fel kell fogadni néhány éjszakára, és akkor majd rájönnek a ház lakói, hogy puszta álom volt képzelődésük a kísértetről.
Nagyon ritkán, de már az is előfordult, hogy a hortyogó ember sem tudott tiszta munkát végezni a rossz álommal. Megesik ugyanis, hogy a hortyogó megfordul álmában, amit neki megtiltani nem lehet, amikor is darabidőre elhallgat. Ezt a pár percet szokta felhasználni a rossz álom éji madara, hogy a sötét sarokból előreppenjen, és megkapirgálja a halántékát azoknak, akiknek halántékán sem csirke, sem kakas kapargatásának a helye nem látszik, de még csak az okuláré szára sem hagyott nyomot. Az ilyen váratlanul jövő rossz álom ellen a régi álomfejtők ajánlották a kolompot is, amelyet a csuklójára kell kötni annak, akit álmában a kísértetek gyötörnek. A védekező ember okvetlenül felemeli a kezét, mire a kolomp megszólal, a megváltó ébredés bekövetkezik. (Gyermekeknél, hajadonoknál elegendő egy karácsonyról maradt kis csöngettyűt alkalmazni, míg a színészeknél és más komédiásoknál hasznos a színházi csöngettyű.) Ezt az eljárást a kísértet elriasztásának hívják. Bőséges éjjeli kolompolás után aligha vörös valakinek a szeme.
Ám vegyük most végül azt az alig előforduló esetet is, mikor a kísértetet sem hortyogással, sem kolompolással nem lehet elzavarni. Ilyenkor nincs más teendő, mint meg kell szelídíteni a kísértetet. Ravasz nőknél139 ez könnyű dolog, mert ők mézesmázos beszédükkel, hízelkedéseikkel, rábeszélésükkel elbírnak a konok kísértettel is. Rendszerint ajánlanak valamely címet a közelben, ahol kísértetjárásra szükség van. A vallásos nők is hamar megszelídítik rossz álmaikat – különösen a karácsony előtti időkben, elmennek előlük a hajnali misére. (Még nem volt olyan álom, amely adventkor a templom küszöbét átlépni merészelte volna.)
A gyermekes nők szorosabban karolják magukhoz gyermekeiket, amire a leggonoszabb kísértet is abbahagyja ténfergését. – A férfiak közül könnyebben menekülnek meg a bajtól itt is a pipás emberek. Mert a pipázás sok mindenféle betegség ellen bizonyult már hasznosnak. Megmenekülnek azok is a makacs kísértettől, akik mindenféle erős italkortyokkal karcoltatják végig a torkukat, ha éppen nagyon rossz álmuk volt. De mit csináljanak azok, akik nem pipáznak, nem isznak, csak tehetetlenül várják a reájuk szálldosó rossz álmot? Ezeknek valóban nem lehet ajánlani mást, mint az ágyuk mellé készített lőcsöt, vagy nehezebb esetekben: a kocsirudat. Sok férfiruhában strabancírozó kísértetről kisült már az első meglegyintésnél, hogy őkelme nem más, mint sírdogáló asszonyember. A kocsirúddal védekezőknek másnapon sohasem szokott piros lenni a szemük a rossz álom miatt.
Kisujj. Kár.
Kiszaladni a házból: csalódás.
Kiütés. Nagy gazdagság, hasznos öregség.
Kerner szerint: minél csúfabb kiütés borítja testünket, annál nagyobb haszonra várhatunk.
Klastrom. Őrizkedj házastársad megcsalásától. Papnak: halál.
Kóc. Perpatvar.
Koca. Szerencse.
Koccintás. Jó hír.
Kocka. Kockán nyerni nem jó. (Kerner.)
Kockás kabát: utazást mutat. (1850.) Kockakövet faragni házépítéshez: hosszú telet mutat.
Az ördöggel kockázni és veszíteni: igen szép szerencse. (R. M.) Kockafejű ember: orvos, betegség. Öregasszonyok, akik rajtad kockát vetnének: szerelmi csalódást, bánatot mutatnak. Kockázni Krisztus palástjára: veszteség az állatok között, hideg idő. Vásáron kockázni, és zsebkést nyerni: rossz vásárt ígér. (Régi magyar naptár.) Elfáradni kockázásban: sok munka.
Kocsi. Nagy uraság. Forspont vagy parasztszekér: sietteti célod elérését. (1850.)140
Kerner mondja: kocsi, mely tengelyén alattunk eltörik útközben: félelmetes; ha fent törik el a kocsi: haszontalan út. Kocsi bakján ülni: jelenti, hogy egy kívánságunk váratlanul teljesül. Kocsin faluról a városba hajtani és a város kapujánál régi ismerősökkel találkozni, akit már régen nem láttunk: nagy újdonság, amit hallani fogunk. Dohányoskocsin téli időben utazni: jelent összeütközést a hatósággal. Üveges halottaskocsin utazni, négy lóval húzatni, díszes koporsóban feküdni: kereskedőnek nagy vásár, másnak tilalmas öröm. Esős éjszaka kocsin utazni és messzire világosságot látni, amelyet nem érhetünk el: jegyez hiábavaló szenvedélyt egy kacér nő iránt. Messze földről jött furmányoskocsira felkéredzkedni, de ott helyet nem kapunk: hiába keresünk vigasztalást és örömet egy utazásban. Kakaskukorékolást hallani kocsin egy idegen országúton: váratlan változás miatt elmarad egy utazásunk. Kocsival felfordulni és alája kerülni: kereskedőnek biztos leszegényedés, míg szegénynek: némi javulás sorsában.
R. M. szerint: menyasszonyos kocsi hátuljában ülni: biztos megszerelmesedést mutat. Megvadult lovaktól ragadt kocsiból kiugrani: tűzveszedelmet mutat.
Gvadányi Márton mondja, hogy kétkerekű csacsifogaton utazni: nagy nélkülözést mutat.
Szent György napján kocsin ülni: közeli lakóhely-változtatás jele. Nagy vízen áthajtani és szerencsésen partra jutni: bátorság által megnyerjük elveszített ügyünket. Csillagok között kocsizni táltosok által vont szekérrel: nagy utazás képe; betegnek igen rossz. Égő kocsi: rossz vásár, rossz termés, kár.
Kocsikenőcs. Hízelkedéssel megcsalnak a rossz emberek.
Kocsonyát enni: jegyez nehéz esztendőt, nehéz sorsot; küszködést egy városbíróval vagy vámszedővel. (Kerner Jusztinusz középkori jegyzete.)
Korcsma. Kár.
Kerner szerint korcsmárosné jegyez utazást, pletykát; korcsmáros: mindig egy vidámság képe. Útonjárónak különösen jó. Hideg idő.
A különös álmokból: Idegen korcsmában aludni, és a korcsmáros által éjjel kiraboltatni és megfojtatni: jegyzi, hogy valahol megrontásodra törnek.
Korcsmacsillag: utazás hideg időben. Korcsmacégér: idegen városban: mulatság idegen emberekkel. (R. M.)
Kofa. Bíróság.
Kolbász, minél hosszabb, annál jobb: nagy életkor, de rossz hír is. (Kerner.)141
Koldus. Hiba.
A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: koldust a város kapujánál kikerülni, jegyzi, hogy szégyenbe esel abban a városban. Koldusokkal a templom körül vagy búcsún együtt énekelni Mária hónapjában: betegnek gyógyulást, egészségesnek megkönnyebbülést, más hónapokban kárt jelent a tanyán vagy majorságban. Koldusnak adni: gazdag embernek további szerencse, szegénynek nagyobb szegénység. Koldus, aki a házba jönne: irigység, civakodás. Koldust simogatni: gonosz jövő.
Kerner mondja: hogy asszonynak koldussal társulni, vak koldussal szemérmetlen dolgot művelni: közeli betegséget jelent. Gvadányi Márton szerint: sánta koldus: gondot hoz.
R. M. mondja: hogy koldust szidni és verni: ajándékot jelent. A különös álmokból: koldulva járni az országúton és ismerősünk előtt szégyenkezni nagy szegénységünk miatt: jelent reménységet egy nagy bajunkból való megszabaduláshoz. Koldusokkal nagy lakomát csapni és ételükből enni, mutatja: hogy kevélységed miatt megaláztatásban részesülsz. Öreg koldus: mindig időváltozás, hazugság. Fiatal koldus: kellemetlen hitelező. Asszonykoldus jegyzi: hogy egy nő megcsal. Koldusok, akik jönnének szekérrel, és a házba betolakodnának, az ágyban henteregnének, a konyhában törnének, a pincében garázdálkodnának: mutat nagy változást életünkben egy megszegett szó miatt.
Koldustanya: utazás. Koldustövis: szegény rokonaid imádkozva reád gondolnak. Koldusok csillaga az égen: árvizet mutat.
Saját jegyzetek: szép nő, akit valaha közelebbről ismertél, egy éjjel koldusruhában látogatna meg, és alamizsnát kérne: mutatja, hogy ismerősöd, bár jól megy sora, boldogtalan.
Zsidóknál koldulni: szerencse. (D. G. Gy. jegyzete.)
Kolomp. Mindig vidámság.
Koma. Családi civakodás.
Kerner szerint: koma mutat: csalást, csalódást is. Komaasszony: új hír. Fiatal komaasszony: kellemetlenség.
Komiszkenyér. Katonának: igen egészséges; másnak: nagy újdonság.
Komló. Hízelkedés vesz körül.
Komondor. Minél nagyobb, annál jobb barátság.
Komp. Útban vagyunk célunkhoz.
Kondás. Szerencse. Esős idő.
Konkoly. Kis szerencse.
Konyha. Harag.142
Férfinak konyhában ülni, és a főzésnél segíteni: megszégyenülés egy mulatságon. (Kerner.) R. Mária szerint: konyha mindig pletykát, csetepatét jelez. Gvadányi mondja, hogy szomszédasszony, aki jönne konyhádra sót vagy fűszert kölcsönkérni: elviszi férjed erejét.
Konty. Kiadás.
Koplalni. Egészség.
Kopoltyú. Levél.
Koporsó. Hosszú, boldog élet. Koporsókereskedőnek vagy asztalosnak: gond.
Korál. Öröm.
Korbáccsal sétálni, és vele suhogtatni: gazdag asszonyt mutat.
Korcsolya. Egy kis ember hasznodra lesz.
Kóró. Hideg idő.
R. M. szerint: kóróból kunyhót építeni: jelent változást állandónak vélt helyzetedben. Útonjárónak sok kóró: sok veszteség. Állatkereskedőnek: rossz esztendő.
Korom. Mindig szomorúság.
Korona. Sértés.
Kerner mondja, hogy koronát viselni: jegyez némi eredményt, de sok megaláztatást is.
Krisztus koronáját hordani: szegénynek nagy és jó változás. (Lipcsei könyv.)
R. M. szerint: a szentek koronáját viselni: terhes asszonynak leányt jelent; másnak megcsalást. Király koronája: nagy betegség, halál. Király koronáját ellopni: veszedelem. Templomból koronát lopni, hogy azzal egy nőt megajándékozzunk: szerencsétlen szerelmet mutat. Szűz Mária koronája: hajadonnak gyermeket jegyez.
Korong. Nyereség a kártyán.
Korpa. Mindig betegség. És hideg időjárás is.
Korsó. Ha teli: igen egészséges.
Üres korsó: mindig szegénység. Gvadányi Márton szerint: fütyülős korsóból friss vizet inni a mezőn: a legjobb egészség. A különös álmokból: házunkban kotyogó korsó, amelyben volna béka: megbetegedés jegye. Korsófejű ember: hideg idő, silány szüret. Ifjú leány korsóval, aki bennünket vizével megkínálna, de a vízben mindenféle mocskot innánk: jegyzi, hogy halálosan szerelmesek leszünk egy nőbe, aki gyengeségünkkel visszaél.
Kos (mely szarvaival felénk rohan): ellenségeid meggondolják támadásukat. Legelésző kos: ellenség.
Kosár. Üres: gyász jele. Teli: jómód. Virágos kosár: szerencsés143 szerelem. Kosarat kapni (lánytól): nagy szerencse. Kosarat adni (lánynak): meggondolatlanság jele. Kosárárus: pletykaság.
Koszorú. Hervadt: temetést mutat.
Kerner szerint: virágkoszorú: leánynak esküvőt mutat. Koszorút kötni: szerelmi öröm, de jelez közeli árulást is. Koszorúslány: szerelmi csalódás, irigység. Koszorús öregember: gonosz vágy egy idős férfi iránt (leánynak), fiúgyermek (asszonynak).
A lipcsei könyvben: szalmakoszorú, amelyben megcsúfolnának: mutat váratlan segedelmet nagy bajodban. Koszorútáncot járni feleségeddel: özvegység. Koszorúcska a ruhán (leánynak): váratlan elcsábítást mutat. Koszorúba fésült haj: nagyravágyás jegye.
Kotta. Kottát írni, akinek ez nem foglalkozása: nehéz megpróbáltatás. Orgonistának ellenben szerencse. Más zenésznek: korhelység.
Kova. A szenvedés, szegénység köve.
Kovács. Vigalom.
A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni és idegen utazók beszélgetését hallgatni: jegyez híradást egy ismeretlen útján legkedvesebb barátunkról. Kovácsműhely kalapálását messziről hallani: gyermekkori ismerős jön.
Kerner szerint: kovácsnál lovat patkoltatni: nagy utazást mutat, tengelyszöget venni: elmaradó utazást. R. M. a kovácsot mondja tűzvésznek. Gvadányi Márton szép szórakozásnak jelenti. 1855-ös könyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni: hazafiság.
Kovász. Betegség. Asszonynál: valamely hazugság.
Kozmás étel. Rossz hír.
Kő (-vet) dobni: nem rossz. Ha téged dobnak kővel: kár.
A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: nagy halom követ látni: jegyez házasságot, amely sok kiadással jár.
A különös álmokból: követ érezni, és attól szenvedni: mutat szükséget. Kőbálvány, amely megszólal: régi haragosunk bocsánatot kér.
R. M. szerint: kőszív: nagy fájdalom. Kőfej: gonosz jegy családi ügyeinkben. Kőláb: egy elmulasztott szerelem. Követ enni: bátorság, elszántság, diadal. Kőbánya: boldogtalanság.
Egy középkori álomfejtés (Kerner) mondja, hogy a kőszüzet szeretni: mutat nagy sínylődést a fogságban.
Köd. Bizonytalan jövő.
Ködmön. Jó ember lépi át a küszöböt. De hideg időjárást hoz.
Ködmönös ember: gazdának jegyez kárt a dohánybeváltásnál. (Régi magyar naptár.)144
Köldök. A magadé szegénység, a másé barátság.
Költözködés. Hirtelen halál.
Köles. Szép idő. (Kerner.)
Kőműves. Lustaság, paráznaság. Kőműveslány: szerelem, amely hosszan tartó. Kőművesekkel dolgozni egy nagy házon: reményeket mutatnak, amelyek aligha teljesülnek. (1855.) Öreg kőműves: mutat sírboltot, ahová kívánkozunk. (R. M.)
Könny. Megváltás egy bűntől, amelytől eddig sokat szenvedtünk. Mást könnyezni látni: szorongatott helyzet. Könnyező szentkép: gyógyulás. Megfagyott könny: reménytelenség. Könnyező asszony: elkeseredés szerelmünk rombadőlése miatt. Könnyező gyermek: hirtelen halál. (Kerner.)
A lipcsei könyv szerint: sok könny, amely megnedvesítené párnánkat: jegyez sok szenvedést egy érdemtelen szerelem miatt.
Könyök (ha fáj): rossz sógorság.
Köpni. Civakodás.
Köpülni. Házasság. Özvegynek igen nagy öröm.
A különös álmokból: tejfelt köpülni egy asszonnyal jegyez nagy szerelmet azon asszony iránt.
Köröm. Öregség.
Fekete köröm: ellenséges asszony; kis köröm: csúfolkodó asszony; szép, rózsaszínű köröm: gyönyört adó asszony. Sok félholdacska a körmön nőnél: sok férfi szerelme. Állatköröm, amely nőne kezünkön: keserves helyzet. Körmöt rágni: visszafojtott szenvedély. Hosszú köröm: nagy életkor.
Körte. Egészség.
Kerner szerint: fáról szedni körtét: jutalom hosszú fejtörés után. Puha körte: nagy gazdagság. Sok körtefa: szerencsés házasság.
A különös álmokból: körte alakú daganat a testünkön, fejünkön: egy lelki betegség jelei.
Gvadányi szerint: körtefejű ember: kis szerencse. R. M. mondja, hogy körtét enni és vele jóllakni: jegyez jóllakást egy asszonyi gyönyörrel. Körtefát ásni őszidőben: meleg asszony a hideg napokra. Körtefával tüzelni: hiábavaló szerelem. Vadkörte ifjúnak igen jó jegy, sok szerencse a nőknél; öregnek annál rosszabb. Vadkörtefa jelent hazajáró lelket is.
Köszörűs. Pletyka. Árulkodás.
Kerner könyvében köszörülés vad haragot jegyez. R. M. szerint: csupán disznóölést jelez. Gvadányi Márton mondja: „kardot köszörülnél: jó tennivalód van”.145
Köszvény. Némi szegénység.
Jegyez családi örömet is, ha a feleség köszvényes. (R. M.)
Kötni. Nőnek illendőség, férfinak: szégyenkezés.
Kötél. Veszedelem. Kötéltáncos: merész cselekedet.
Kerner szerint köteles ember: rabnak szabadulást, betegnek gyógyulást, egészségesnek sírásót jegyez. Kötélverő, aki háttal közeledne feléd munkájában: mutatja elítélésedet egy megnyertnek hitt pörben. Ruhaszárító-kötél asszonynak jó, különben szeles időjárás; valaki öngyilkos lesz a családban.
Kozarek köteléből kapni: szerencsétlenség. (R. M.)
Kötény. Asszonynak betegség, férfinak vidámság.
Elveszített kötény: csalódás. Kantáros kötény: szerelmes vagy. (R. M.)
Kövér ember. Gazdagság.
Krajcár. Szerencse.
Krétát enni: gyermekáldás. Krétával írni: rossz hír.
Kucsmás ember. Levél.
Kukac. Betegség, ellenség.
Kerner szerint: kukac, amely tőled elmenne: felismered ellenségedet, és legyőzöd. Kukactól megijedni: hozzátartozóidra vigyázz. Kukacot megölni: örömteljes nap.
Sajtkukac: kedvesed megcsal egy üzletes emberrel. Húskukac: gyötrelem egy vágy miatt. Sírgödörkukac: igazságtalanság, amelyet egy halottal elkövettél. (R. M.)
Gvadányi Márton szerint: kukac, amelyet kakasod felkap, és véle elfut: elmúló betegséged jegyzi.
Testünkben termő kukac: mutat félelmet egy csúf betegségtől. (S. j.)
Kukorica. A mezőn, lábon: nyereséges vállalkozás. Kukoricahántásban lenni: váratlan hideg időjárás. Kukoricát morzsolni: gondok muladozása. Kukoricán aludni: félelem egy rossz cselekedetért. Kukoricanadrág: hiúság.
Kulacs minden könyvben: mulatságos.
Kulcs. Titok.
Kerner mondja: kulcsot találni: jelenti, hogy megszabadulsz egy szorongatott helyzetből. Elveszített kulcs: harag legjobb barátoddal. Álkulcs: különös nyereség. Kulcsokat összeszedni: mutat hideg időjárást.
R. M. szerint: kulcscsomó mutatja, hogy szerencséd kezedben van. Rozsdás kulcs: régi titok, esetleg rejtett kincs. Új kulcs: kisleány. Pincekulcs: vendég vőlegény.
Kunyhó. Nyugalom.146
Kerner azt állítja, hogy kedvező véleményt mondanak rólad, ahol nem várod. Pásztorkunyhó, amely üres: közelgő tél jegye.
R. M. szerint: kis kunyhóban lakni, és benne tüzet rakni: vágyódás egy ifjúkori szerelem után. Kunyhóban cigányasszonnyal lenni: kis szerencse.
Kunyhót építeni és benne lefeküdni: szerencsés véletlen. Kunyhóban elbújni üldözők elől: szabadulás egy fájdalomtól. (S. j.)
Kupec. Szerencse. Kereskedőnek: veszteség.
Kút. Szerencsés jövő.
Kerner mondja, hogy kútba esni árulás, amelynek későn jössz nyomára. Kutat ásni: nehéz munka vár rád, de végül szerencséd lesz. Kútból vizet merni: jó üzlet. Kútból enni: halál.
Kút, amelyből vastagon ömlik a víz: tűzvész. Kútgém: kellemetes utazás. Mély kút tiszta vízzel: gazdagság. Tiszta kútban fürdeni: mindenki szeret. (R. M.)
Gvadányi szerint: pusztai kút, amely kiszáradt: rossz esztendő, aszály. Kútágason holló: dögvész.
Kút mélyében idegen arcot látni, ha az férfié: véle pöröd lesz, ha nőé: vele megszerelmesedel. (S. j.)
Kutya. (Lásd Eb-nél.)
Kuvik minden könyvben: gyász.
Kürt. Halálos betegség.
Kürtből bort inni: vadásznak nem jó, másnak igen mulatságos. (Kerner.)
Kürtszót hallani, amely messziről jönne: jegyez éjszakai fagyot, kárt a vetésben. Pásztorkürt Szent István havában: szaporodás állatainkban, máskor baj. Vadászkürt: szegénynek büntetés, gazdagnak mulatság. Kürtszó a háztetőn: tűzvész; az udvaron: kvártélyos katona; a piacon: háborúság. (Lipcsei nagy könyv.)
Különös álmokból: kürtszó, amely bennünk zendülne meg: szerencsés megoldást mutat bajunkban.
Hajókürt: köd, eső, álmatlanság. Kürt, amelyen zenedarabokat fújna valaki az ablak előtt: szerelem a házban. (S. j.)
Küszöb. Haláleset.
Kvargli. Egészség.
Kvártélyt keresni és nem találni: végrendelkezés.147
*
Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:
Kakast látni: rossz hír. Kakasokat vívni látni: háború. Kakas, ha tyúkmonyot tojik: betegség. Kakasszót hallani: sokáig tartó békesség.
Ha fehér, szép káposztát kertedben levágsz: gazdagság; ha a káposzta kék: harag.
Nagy kárt látni: veszekedés. Kis kárt látni: vígság.
Kártyázni: nagy háború. Kártyázni és nyerni: gazdagnak rossz; szegénynek jó.
Két darabontot egy szánon látni: bízzál igaz dolgodban, megoltalmazó ellenségeid ellen.
Kék ruhában embert látni: új hír.
Kecskét látni: gonosz.
Kemencét látni és bevetni: rossz hír.
Kenyeret meleget enni: öröm. Kenyeret fehéret enni: jó. Kenyér, búzából való: vígság. Ha a te kenyered: tisztesség. Kenyeret látni: bánat. Kenyeret háton hordani: kárvallás. Kenyeret árpából valót enni: jószerencse.
Kender: nem jó.
Kénkövet vagy szurkot látni: tévedésbe esni.
Képet csókolni és imádni: keserűség. Kép: rokonokat jelent. Képet, írottat, a falon találni: öröm. Képet faragni: jó a tanulóknak. Képet látni vagy csinálni: szeretőknek jó.
Keresztet a fejen hordani: rágalmazás. Keresztet látni: munka.
Kert szép virágokkal: mennél több a virág, annál több az öröm. Kertbe menni: házi gondok. Kertben járni és zöldséget nem látni: bú. Kertet látni és belemenni: öröm. Kertet eladni: szorgalom.
Kését másnak eladni: intés. Kést mástól elvenni: rágalmazás.
Kévét kötni: marhát gyűjt munkával. Kéve, kötött: gazdagság.
Kéz, tiszta: gyanú. Kéz, piszkos: jó szerencse. Kezet elveszteni: jobb kéz atyánkat, bal kéz anyánkat jelenti. Kéz sebes: adósság. Kezet hideg vízben mosni: vígság. Kézíjat hordani: sürgős dologban kell eljárnod.
Kicsinnyé lenni: felmagasztalás.
Kígyó, ha meg akar marni: betegség. Kígyó, mely előtt ember el nem lehet: betegség, nem jó. Kígyó, ha megmar: óvakodj ellenségeidtől. Kígyót látni: gazdagság.
Kincset lelni, ha kevés a pénz: jó. Ha sok a pénz: halálveszedelem.
Királlyal beszélni: tisztesség. Királlyal szemtől szembe beszélni: amit148 tőle kérsz, elnyered; ami miatt búsultál, örömre fordul. Király: szorgalmasság, vagy levéllel látni: rövid napon bú. Királyt látni vagy urat: változás.
Kopasz elöl: megcsúfolás. Kopasz hátul: vénségedben szegény leszel. Kopasz jobb felől: rokonodat megkárosítják.
Koporsóba esni: csalás.
Koronáztatni látni magát: bánat.
Koszorút viselni: nagy tisztesség. Koszorút, zöld ágból kötöttet látni: mindenkinek rossz, csak a csordapásztoroknak jó. Koszorút fejeden látni: visszavonás.
Kockát látni: rágalmazás.
Kovácsolást látni: sok munka.
Kocsit látni és főhelyen ülni: szándékod előmozdítják. Kocsin városba bejönni és főemberrel a kapu közt szemben lenni: ügyednek jó vége lesz. Kocsiról szánra rakodni, jeges úton elmenni: rövid idő múlva hír.
Köntöst, újat, magadra venni: gondtól menekedni. Bő köntös: bánat. Ködöt, nem vastagot látni: jó. Köd, ha felemelkedik a földről: rossz kedv.
Kőesőt látni: betegeskedés. Kő és hó, ha kárt teszen: harag, büntetés.
Könyvekből tanulni: nyereség. Könyvet megégetni: jó barátod halála.
Köröm, ha ujjon nő: vén leszel. Körmöt az ujjról levágni: haszon.
Körtét, lágyat enni: nagy gazdagság, de csak magának való.
Kősziklára felhágni: jó következik.
Kötözve látni magát: megbántás.
Követ hajigálni: nem gonosz, de ha más valaki téged hajigál: kárt tesznek néked. Köveket látni vagy rakásba rakni: nagy költséggel való házasság.
Koldust látni: jó szerencse.
Kút, mely mély, tiszta vízzel: gazdagság. Kút, mely házból foly: kárvallás. Kútban, tisztában fürödni: minden embernek kedvében lenni. Kutat látni: kárvallás. Kulcsot látni annak, aki meg akar házasodni, jámbor házastársat jelent. Kulcsot lelni: nagy hatalom. Kulcsokat összeszedni: nyereség.
