J
J
Jácint. A félelem jegye. Nagy megerőltetést jegyez.
Jajgatás. Baj.
Kerner szerint: jajgató szél: rossz esztendő; jajgató fák: hideg idő; jajgató házibútorok: halálesetet jegyeznek.
1799-es könyv szerint: jajgatás, amely hallatszana udvarunkból: jelez szárazságot, takarmányhiányt, esetleg árvizet. Jajgatás a padláson: kemény tél jegye. Jajgató egerek: rossz ünnepnapok.
A különös álmokból: jajgatás, amely hallatszana bensőnkből, mintha egy idegen ember volna belénk zárva, aki onnan kiszabadulni óhajtana: ifjúkori emlékek fájdalmassága. Jajgató hajszálak: aggodalmas öregség jegyei.
Útonjárónál országúton, útszéli terület felől hangzó jajgatás: rossz vásár jegye. – András napján jajgató barmok: igen korai és hosszú telet mutatnak. (Régi magyar naptár.)
Saját jegyzeteimből: jajgatás álmunkban mutat egy helyrehozhatatlan tévedést. – R. M. szerint: nagyböjtben jajgatás: változatlan szomorúság jele.
Január (hónap): veszekedést mutat.
Jászol. Teli: ínséges esztendő.
Játék. Szerencsével játszani: szerencse a szerelemben; veszteséggel: valamit találsz utadban.
Kerner szerint játszani kockával: harag jegye; gyermekkel: csendes öröm; golyóval: levertség, bánat; lutrin: bizonytalan öröm.
1833-as könyv szerint: játszani és nyerni: némi szerencse, de nem a játékban. – Gvadányi Márton szerint: játék: jegyez csalárdságot.
Játékszer. Új ismeretséged lesz, amely nem sok örömet mutat. Játékbaba: asztalossal lesz dolgod. (1799.)
Jávorfa. Fájdalom fája. Aprófa jávorfából: szeretőd mondását szerdán reggel gondold meg, mikor a kakas másodszor kukorékolt. Jávorfából furulyácska: félrevezet egy asszony. Jávorfából való koporsó: öreg szülék. Kidőlt jávorfa: talajvizet mutat. (1833.)
R. M. szerint: éneklő jávorfa: igen rossz esztendő.
Jég. Gond és betegség.
Kerner Jusztinusz szerint: jég, amely alattad leszakad: felesleges félelmet állasz ki. Jégen elcsúszni: árulás, szétfoszlott remények, szerelmi csalódás jegye.
1833-as könyv szerint: jégen járni: biztos előrehaladást jegyez céljaidban.124
Olvadó jég: hiábavaló szorgalom. – Saját jegyzeteimből: jeges úton haladni: viszontagságokat szenvedni; jégtörést hallani: szerencsés. Jegesmedve: vígság.
Jegenye. Változó szerencse.
Kerner szerint: a megkívántakat eléred. 1756-os könyv szerint: választottad szeret. Jegenyesor: gondtalan élet, hosszú öregségig. Jegenyefák, amelyeknek susogását hallod, jegyzi, hogy szelíd halállal távozik az árnyékvilágból egy kedves ismerősünk.
Jegygyűrű. Cserélni: keserűség.
Saját jegyzeteimből: idegen nő jegygyűrűjét viselni (amelyhez jutottunk tréfa által): jegyez szerelmi találkozót, amelynek emlékezete keserves.
Jelmez. Névtelen levél.
Jérce. Rövid időn belül meglátogat a szerencse.
Jobb kéz. Akaratod ellenére elárulsz valakit, akit mélyen szeretsz.
Jószág (-ot) örökölni: jegyesség; venni: visszatérő jólét jegye.
Juh. Gazdaembernek: gond. Sáros idő. Zöld mezőn: nagyon jó. Juhot őrizni: szép nyereség. Juhot nyírni: veszedelem. Juhhúst enni: szép becsület. Juhász: eső és kár. Juhnyáj: megelégedettség.
R. M. szerint: juhok, amelyeket vízben látunk, szerencsétlen utazást mutatnak. Juhok a felhők között: tűnő élet jelei. Akolba zárt juhok: hosszú telet mutatnak. Juh, amely fekvő helyzetünkben átugrik: egy kis bánat elmúlását jelzi. Juhos kása: egészség, nyugalom.
*
Az alábbi magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:
Járni meghalt feleségeddel, aki megelevenedett sötét éjjel: amit eddig nem tudtál elvégezni, ezután elvégzed. Pálcán járni: nagy betegség.
Jégen járni: dolgod előmenetele. Olvadó jégen járni: hiábavaló törekvés. Jeges úton járni, hol hó is van: hiábavaló törekedés.
Jegyet az égen látni: kárvallás.
Juh, ha a tied, vagy ha zöld mezőn van: jó. Juhot nyírni: veszély. Juhokat őrizni: nyereség.
Jövendőt mondani: titok és idegen gond.125
