CLXXXVIII. Kerületi ülés, apr. 30.
CLXXXVIII. Kerületi ülés, apr. 30.
Elnökök: Palóczy, Farkas; jegyző: Szentkirályi; tárgy: városok rendezését illető főrendi észrevételek.
A’ városok rendezését illető főRRi észrevételek tárgyalása ma a’ 248. §-on kezdetett. – A’ (310. §-ig) tárgyalt szakaszok főleg a’ tanács és választmányok általi közigazgatás tartalmazzák. Hosszas és czélszerütlen volna az egyes észrevételeket, mik elfogadást nyertek, pontonkint elősorolni; minélfogva elegendőnek hisszük ez észrevételek ismertetéseül általánosan megjegyezni, mikép a’ főRRi munkálat elsősége abban áll, hogy a’ városokban az administratiót a’ helyhatósági élet nagyobb mozgalmainak kétségtelenül nem egyszer ártalmas befolyásától megóvni, szóval, a’ köz- és magányügyek kezelését szorosan külön választani törekszik. A’ RR. azonban ez elkülönzés jótékony eszméjének csupán annyiban kivántak hódolni, mennyiben azt alkotmányosan valósithatónak, ’s népelmü intézeteink szellemével is megegyeztethetőnek hiszik. E’ két irányzat volt sarkpontja a’ mai tanácskozásoknak; ’s a’ RR., nem aggodván kifejezések pusztán szavakban álló módositásival, hogy p. o. „kisgyülés“ helyett az eddigi „tanács“ nevezet maradjon e meg, ’s a’ törvény ugyanazon lényege tagadó szabály helyett, igenleges alakba öntessék e? ’stb. ’stb. – csupán a’ mondott nézetből fogadák és veték el a’ főrendi észrevételek több pontjait. – Igy rovaték az árvai tőkék kezelésének ’s elkölcsönzésének feleletterhe a’ 274. §-ban, a’ közgyülés nagyszámu ’s bizonytalan tagjai helyett, kiknek ellenében az árvának csak tömérdek pörrel ’s igy is bajosan lehetne boldogulnia, – a’ tanácsra; továbbá ez okból rendeztetének a’ gazdasági, árvai ’stb. állandó bizottmányok szintén a’ tanács közvetlen – közvetve a’ képviselő testület – felügyelete alá. Midőn azonban a’ RR. a’ közadministratiót ekkép állandóbb ’s ingatlanabb alapra hivék helyezhetni: más részről nem akarnak a’ tanácsból egy elszigetelt, merevény testületet alkotni; fen kivánják tartani a’ kötelékeket e’ testület és a’ képviselők közgyülése között. Ez elv szerint határoztaték a’ 254. ’s következő §§-ban már maga a’ tanács is rendeztetni. A’ főrendi javaslat szerint ugyanis csupán tisztviselők vennének részt a’ tanácsülésben; mig ellenben a’ RR. gyakorlatnál fogva is, miszerint a’ polgárság eddigi ferde viszonyok között is képviselve volt népszónokok által, sürgeték, hogy legalább három képviselő mindenkor jelen legyen, miáltal a’ polgárság bizalma is növekedni fog a’ tanács iránt. – Másik különség a’ két tábla véleménye között a’ tanács szerkezetében, az elnökre nézve fordult elő; a’ főRR. szerint ugyanis a’ kormányi főfelügyelő, ’s a’ RR. szerkezete értelmében a’ polgármester, lenne a’ tanács elnöke. E’ régibb határozathoz annyival inkább ragaszkodott a’ RR. táblája, mivel a’ kir. főfelügyelő, ha elfogadtatott volna, sem lehetne, mint felelet alá nem vonható, azon testület tagja, melly a’ városnak számadással tartozik. – Kivánják továbbá a’ RR. mindennemű bizottmányok kinevezhetése (260. ’stb. §§.) is törvényleg, mint régibb szerkezetökben van, kimondani, ’s a’ közgyülés részére fentartani, és végre (310. §.) mindennemű küldöttségek és bizottmányok nyilvánosságát is mindaddig, mig sajtószabadság nem lesz, fentartani.
