CLXXXVII. Kerületi ülés, april. 29.
CLXXXVII. Kerületi ülés, april. 29.
Elnökök: Farkas (Pozsega) és Palóczy; jegyző: Szentkirályi Móricz; tárgy: főrendi észrevételek a’ királyi városok rendezése iránt.
Béla, egyik szepességi város evang. gyülekezetének egy kérlevele olvastalanul a’ kérelmezési választmányhoz utasittatván, a’ városok rendezési ügyét illető főRRi észrevételek folytatólag tárgyaltatának.
A’ 168., mellyen a’ tárgyalás kezdetett, és számos következő szakaszok, a’ %%. szerkezete szerint, részletesb intézkedéseket foglalnak magokban a’ választási előkészületekre ’s választási eljárásra nézve. A’ főRR. e’ §§-kat részleteikben szabály által hivén legczélszerübben alkalmazhatni, helyettök rövidebb, általánosb rendelkezéseket ajánlának. Miután azonban az itt körülirott részletességek általánosbak, hogy sem különféle helyek változó körülményeire nem illenének, ’s csupán szabályok tárgyaiul szolgálhatnának; egyszersmind pedig a’ szabadság érdekében fontosabbak, semmint a’ törvényhozás gondosságát elkerülhetnék: a’ RR. a’ főRRi észrevételeket e’ részben el nem fogadván, saját szerkezetők 167–186., továbbá a’ 96., 211. §§-ait megtarták. A’ 91., 192., 197., 199., 204., 206. §§-okra nézve mindazáltal főleg a’ már fenebb tett módositások eredményeképen, a’ főrendi változtatások helyben hagyattak.
A’ III-ik részben, melly a’ városok közigazgatásáról szól, a’ főRR. mindenek előtt szükségesnek láták kimondani: hogy a’ kir. városok legfelsőbb kinevezéstől függő felügyelők közvetlen igazgatása alatt álljanak. Ez ellen egy bányavárosi követ illyformán szóla: kormányi felügyelők kinevezését a’ városokra nézve sem historiai jog, sem a’ polgárság érdeke nem kivánja. Mik lesznek ezek? királyi biztosok? – Ellenök alkotmány, kiváltság egyiránt szól, ’s a’ törvény csak rendkivüli esetekben engedi meg kineveztetésöket. Több századon keresztül csak sérelmek vizsgálata végett küldettek városainkba kir. biztosok, ’s csak II. József kezdé rendesen használni a’ hatalmat, mi később aztán az 1805:5. t.cz. által ismét korlátoztatott. – Szónok szerint az illy örökös biztosok, vagy bármi nevü főfelügyelők behozatalánál nagyobb veszély nem érheti a’ városokat. Mikké lesznek ez által szép városaink? Viszályok, feladások és szolgaiság helyeivé; erkölcstelenség leend napi renden; fügetlen embernek közöttünk nem lesz maradandó városa; eszközökül használtatnak a’ polgárok, kik nem birnak a’ nemesi büszkeséggel a’ kisértések ellenében; ’s a’ kamra alól csak ujabb függésbe jutnak; önkormányzási joguk megsemmisülend; és a’ RRnek okuk leend ujabb váddal lépni fel ellenünk, ismét elvenni, mit csak most nyerénk, a’ szavazatjogot, nagyobb veszély elkerülése végett. Hova lesz akkor a’ negyedik rend? Igaz, a’ városokban béke és csend uralkodandik; de e’ csöndesség hasonló leszen a’ koporsóéhoz a’ sirban. – Ne emlitse senki a’ megyéket; ezek és a’ városok közt nem csekély a’ különbség. Megyékben historiai becsü intézet a’ főispánság; de mi ott a’ hatalmasb nemesség keblében mindenkor létezett ellenzési szellem, ’s ingerültség ellenében csak legfelebb közvetitői elem, nem fog e a’ csöndes vérü polgárok közé átültetve, a’ városok közszellemére elnyomólag hatni? – De a’ szónok a’ megyékben sem látja szükségét, a’ védelmi rendszer változta után, a’ főispáni hivatalnak, mi kezdetben felkelési vezérül rendelteték vala. Valóban nincs miért mentessenek fel kamrai függés alól a’ városak, ha helyette proconsulok, propraetorok neveztetnek. – Nincs e most elegendő felügyelet? nincsenek e városainknak önválasztott hivatalnokaik, ellenőreik, közgyüléseik ’s – mi legjobb ellenőr – nyilvánosság közügyeik tárgyalásában? Ennél többet csak határtalan hatalom kivánhat. A’ szövetséges városak magok választják főhivatalnokaikat, Norvegia ’s Anglia is megadá e’ jogot városainak. – London, a’ szinte 2 milliónyi népesséü város maga választja lordmayorát, ’s csak Magyarország tagadhatná meg e’ jogot, mit hsitoriai alapon is követelhetnek, a’ polgároktól; e’ szabadság-tisztelő nemzet kivánna e főnököt tolni a’ városokra, ki ellen hasztalanul emeltetik bármennyi panasz, ’s legfelebb annyi sikere leend, hogy, mikint a’ megyék sérelmei, az országos 301ülési iratok között fog találni örök nyugalmat. Mindezeknél fogva, végzé szavait, kivánja, hogy inkább rendezetlenül hagyassanak a’ városok, mint felügyelő tétessék nyakukra. – E’ beszéd után, közfelkiáltás határozott a’ főrendi ajánlat ellen.
A’ 213. §. a’ főRR. által javasolt „polgárgyülés“ helyett a’ „közgyülés“ nevezethez továbbra is ragaszkodnak a’ RR. Igy a’ 214–217., 219., 223., 224., 226., 230., 240–245. §§okra tett főrendi észrevételek sem találtak pártolásra. – Az utóbbi 240–245. §§. fölött különösen, melly a’ hallgatóság közgyülésekből kirendelhetése módját határozza meg, élénkebb szóváltások történtek. Egy megyei követ ugyanis, a’ RR. határzatát, miszerint csak három izbeli sikeretlen intés következtében parancsoltathatik ki a’ rendetlenségig kitörő hallgatóság, parodiának nevezé; az illető jegyző ellenben visszatorlásul a’ főrendi javaslatot, melly a’ helyeslés legkisebb nyilatkozása miatt is feljogositja az elnököt, egyszeri intés után, elrendelni a’ – mint mondani szokták – karzatüritést, bizonyos czél elérése mellékutjának mondá, melly szerint apródonkint belehányt kis kövecsekkel egész vizet kiszorithatni. – Határoztatott: a’ RR. szerkezetének, azon egy változtatássali meghagyása, hogy a’ 242. §. az egyes rendbontó kiparancsoltatásán kezdessék.
