Önadóztatási példa.
Önadóztatási példa.
Némellyek a’ helyhatóságok önadóztatására nézve azon véleményben vannak, hogy nincs ország, magát Francziaországot a’ centralizatio tűzhelyét sem véve ki, mellyben egyes városoknak ’s községeknek házi pénztáruk ne volna, még pedig ugy, hogy a’ felett a’ municipalis tanács a’ végrehajtó hatalomnak csak utólagos felügyelése mellett a’ fenálló törvények értelmében rendelkezhetik. Francziaországban a’ legszegényebb helységnek is joga van a’ maga centime additionelljéről rendelkezni.” Szükség hogy például idézni szokott tények irányt az olvasó közönség tisztában legyen. Mi ugy tudjuk, hogy igen sok ország van, hol a’ dolog egészen ellenkezőleg áll; ’s különösen Francziaországra nézve jónak véljük, magának a’ franczia törvénynek e’ tárgyra vonatkozó, ’s a’ kérdéses ügyet egészen felvilágositó szavait, a’ közönséggel megismertetni. – A’ községek (municipalitások) közigazgatási rendszere az 1837-ki julius 18-ki törvény által van elrendezve. – Ennek a’ községi tanács hatóságáról (des attributions des conseils municipaux) szóló II. fejezetében a’ 19. §. meghatározza: hogy a’ municipalis tanács tárgyalása alá tartozik a’ községi költségvetés, ’s általában minden bevétel és kiadás, legyen az rendszerinti vagy rendkivüli. (Le conseil municipal délibčre: Le budget de la commune, et, en general toutes les recettes et dépenses soit ordinaires, soit extraordinaires.) – Aztán a’ 20. §. világosan megrendeli, hogy a’ községeknek az előbbi § ban kitett tárgyak feletti határozatai, csak a’ (ministerium által nevezett) megyei főispán (préfet) ’s illetőleg a’ minister vagy királyi parancs helybehagyása után végrehajthatók. (Les délibčrations des conseils municipaux – – sont exécutoires sur l’ approbation du préfet, sauf les cas oů l’ approbation par le ministre compétent, ou par ordonnance royale, est prescrite par les lois ou par les rčglements d’ administration publique.) – És igy teljeséggel nem áll, hogy a’ végrehajtó hatalomnak csak utólagos felügyelése mellett rendelkezhetnének házi pénztárukról a’ községek; sőt egyenesen előleges helybehagyás kivántatik. – És ezen függés, ’s az önhatóságnak ezen tökéletes hiánya, olly féltékenyen el van rendelve a’ törvény által, hogy ugyanazon törvénynek 33. §. ismét világosan azt rendelné, hogy a’ községek költségvetése elhatározólag csak a’ megyei főispán által szabályoztatik, sőt a’ 100 ezer franknyi (40 ezer p.frtnyi) jövedelmű községeknél, egyenesen csak királyi rendelet által; – ’s mintha mind ez még nem volna elég, a’ 36. §. ismét világosan kiteszi, hogy a’ községek budgetjében előterjesztett kiadásokat, a’ főispán, vagy egyenesen a’ király, nemcsak leszállithatja, hanem egészen félre is vetheti. – A’ törvény igy szól: „§. 33. Le budget de chaque commune, proposé par le maire, et voté par le conseil municipal, est définitivement rčglé par arręté du préfet. Toutefois le budget des villes, dont le revenu est de cent mille francs, ou plus, est rčglé par une ordonnance du roi – §. 36. Les dépenses proposées au budget d’ une commune peuvent ętre rejetées, ou réduites par l’ordonnance du roi, ou par l’ arręté du préfet, qui rčgle ce budget. – Kölcsönt pedig a’ 40 §. szerint még kisebb községek is, csak a’ király engedelmével, nagyobbak csak különös törvény általi felhatalmazás után tehetnek. Sőt adó kivetéseiknél annyira meg vannak a’ törvény által szoritva, hogy nincs olly ága a’ községi költségeknek, mellynek maximumát vagy egyenes törvény meg ne határozta volna, vagy melly a’ kerületi, ’s illetőleg megyei tanácsok rendeletétől ne függene. Ezen tanácsok pedig szinte magko sem autonom testületek, mert az 1838. majus 10-kei törvény 5-ik §-sa igy szól: „Les delibérations du conseil général sont soumises ŕ l’ approbation du roi, du ministre compétent, ou du préfet, selon les cas déterminés. – A’ 11-ik §. pedig ekkint szól: Le budget du département, est présenté par le préfet, delibéré par le conseil général, et rčglé définitivement par ordonnance royale. – Továbbá a’ 17. §-ban: „La répartition du fonds commun sera rčglé annuellement par ordonnance royale.” Végül a’ 33. §. rendkivüli adóztatást, a’ 34. §. kölcsönvételt, csak különös törvény általi felhatalmazásra enged meg.
Ezeket nem azért idézők, mintha mi akarnók például, vagy gyámokul idézni a’ franczia municipalitásokat, saját municipiumaink rendezésénél; – ettől isten minket őrizzen!! – hanem idézők azért, hogy a’ közönség, felhozni szokott példák iránt, a’ dolog valódi állásával megismerkedjék. – Egyébiránt a’ mi magát a’ tárgyat illeti: igaz ugyan, hogy azok, kik a’ nemességnek házi adóbani részesülését vagy nem akarják, vagy akarniok nem szabad, igen következetesen cselekednének, ha a’ kir. városoknál korlátlan adóztatási elvet ügyekeznének felállitani; mert ha ebben czéljokat érnék, ez által a’ házi adó kérdését okvetlenül megbuktatnák; – ám de épen ez az, mit mi sajnálunk. Különben is a’ városokra nézve akkint gondolkozunk, hogy vagy valóság volna a’ korlátlan adóztatási elv, vagy nem; – első esetben a’ városok rendezéséből semmi sem lenne, – mert nem lehet képzelni, hogy az alkotmányos hatalmak minden részei souverain municipalitások alakitásába beegyeznének, – ’s igy egy csapással a’ városoknak rendezés által remélhetett fölemelése, ’s a’ házi adó kérdése is meglenne buktatva; – ha pedig még is minden hihetőség ellenére azon elv csakugyan sanctiót nyerne, akkor a’ polgári qualificatiók osztályain kivül esendett adózó proletariusok, a’ qualificáltak ezen önadóztatási, (vagy is inkább őket adóztatási) szabadságát ugyan keservesen megkeserűlnék; – ha végre a’ magasztalt korlátlanság nem ütne ki valósággá (a’ mint a’ gyakorlati életben bizonyosan nem is ütne) akkor városrendezés lehetne ugyan, de nem önálló várostestület, ’s a’ függésnek csak neve változnék. – Előttünk magyarok előtt nem fekszik tabula rasa; ’s önálló municipalitásokat bizonyosan lehet alkotni, a’ nélkül, hogy souverain municipalitásokat alkossunk. A’ korlátlanság eszméje, monarchicus országban, vagy anarchia, vagy chimaera ’s öncsalódás.
