Napoleon nézetei a’ zsidó ügyről.

Teljes szövegű keresés

Napoleon nézetei a’ zsidó ügyről.
Jelen lévén azon időpont, mellyben Magyarhon is, a’ keblében lakozó izraelitáknak, az emberiség elveivel egyezőleg, polgári helyzetet kiván adni, nem leend fölösleges vagy legalább érdektelen, J. A. Dulaure-nak Histoire physique, civile et morale de Paris, czímű igen nevezetes munkája első kötetének 526 ’s 527 lapján irtakra a’ közönséget figyelmeztetni, mellyeknek hű forditásbani tartalma következő: –
Napoleonnak, ki akarata hatalmával az anarchia kebléből is olly sok nagy és hasznos intézeteket tuda kifejteni, ’s ki lángesze tüzével a’ kormányzás minden ágaiba behatva mintegy ujjá teremté egész Francziaországot, lehetlen volt nem gondolnia a’ zsidó nép uj szerkezetére, ’s ennek az állodalombani kellő helykimutatásra.
Kétségen kivül eltörlé ugyan már a’ müvelődés az előitéleteket, szelidité a’ vallásos gyülölködéseket, gátlá az üldözéseket, ’s megerősité a’ polgári és állodalmi egyenlőség nagy elvét; de több vala még teendő; a’ szerencsés haladásnak, mellyet csak az idő érlele meg, minden ellenhatástul mentnek kelle tétetnie bizonyos állodalmi egyeztetések ’s főleg a’ zsidó népnek a’ többi polgárokkali egybe olvasztása által. Illy vala Napoleon czélja. Átlátá ő, hogy Mózes vallása, melly sértetlenül maradt olly sok százados viszontagságok után, jelen társasági állapotunk igényeivel öszhangzatban nincs, ’s igy mellőzhetlennek vélte, hogy ne létezzen az állodalomban különös alkotmánynyal, törvények- ’s kötelességekkel biró nép, – következőleg az ujitás Izrael vallásának azon pontjaira terjeszkedjék, mellyek ezen kivételes helyzetet szentesitik, a’ nélkül azonban, hogy lényeges változást szenvedjen a’ zsidó hit.
Ezért rendelé Napoleon, hogy Synhedrium tartassék Párisban, ’s hogy minden országbeli zsidók szólíttassanak fel az errei követküldésre, kik kitünőbb észtehetségükkel Mózes törvényei átvizsgálását eszközöljék. Továbbá kérdéseket terjeszte a’ gyülés elibe, mellyekre röviden ’s határozottan kelle annak felelni.
A’ császárnak Champagny urral, belügyek ministeréveli bizodalmas levelezéséből meritett, de közre nem bocsátott több adat (mellynek velem közlését egy tudós státustanácsos szivességének köszönhetem) lehetségesiti a’ császár ezen fontos tárgyat illető némelly nézeteinek olvasóm elibe terjesztését: – Elősorolom ezennel rövideden azon érdekesb kérdéseket, mellyek a’ synhedriumhoz intéztettek, Napoleonnak azokra tett megjegyzéseivel és az azokra kivánt feleletekkel együtt.
„1) Szabad e a’ zsidónak több nőt feleségül venni? – Szükséges, hogy a’ tagadó felelet határozottan kimondassék, és hogy a’ synhedrium a’ soknejüséget (polygamia) Europában tiltsa el, melly ezelőtt meg volt engedve, ezen engedelemnek a’ nyugaton elterjedt zsidókra nézve meg kell szünnie, mig a’ keletieknél, tekintetbe véve ottani különös helyzetöket, fenállhat.
2) Megengedi e az elválást a’ zsidó vallás? – A’ synhedriumnak azt tiltania kell, kivéve a’ polgári törvény, vagy Napoleon törvénykönyve (Code Napoleon) által kivett eseteket, ’s hogy ez is ne elébb, mint csak a’ polgári törvényhatóság általi fölmentés után történhessék.
3) Egybekelhet e zsidó leány kereszténynyel, vagy keresztény leány zsidóval? A’ nagy synhedriumnak nyilvánitani kell, hogy vallásos egybekelés csak a’ polgári törvényhatóságnak helybenhagyása után lehető, ’s hogy a’ zsidók vagy zsidó leányok egybekelhetnek francziákkal vagy franczia leányokkal. Sőt szükséges, hogy ezen egybekelés ajánltassék is, mint védelmi ’s illedelmi eszköz a’ zsidó népre nézve.
4) A’ zsidó, nemzeti rokonának vagy idegennek nézi e a’ francziát? – A’ synhedrium elismerendi, hogy a’ zsidó nemzeti rokonának érzi minden ország lakosát, mellyben nemcsak türelmi hanem védelmi joggal is bir, ’s a’ hol az állodalmi és polgári léthöz kapcsolt minden szabadalommal élhet. Mózes törvényes szerint a’ zsidó csak a’ hasonvallásut nézi rokonának. Ez lehetett, mig a’ zsidó népet bálványozók környezték, kik Izrael fiai ellen közös gyülölséget esküdtek: ez most már a’ helyzet változtával megszünhet, ’s a’ synhedrium elhatározandja: hogy minden embert rokonnak kell tekinteni, bár minő vallást kövessen is, ha nem bálványozó, ’s hasonlóan minden nemzetet, mellynek közepette a’ zsidóság olly jogokkal él, mint a’ nemzet maga.
5) A’ Francziaországban született ’s a’ honi törvények által polgároknak ismert zsidók hazájoknak tekintik e Francziaországot? Kötelesek e ők azt védeni, a’ törvénynek engedelmeskedni ’s a’ polgári törvénykönyv rendeleteit teljesiteni? A’ synhedrium nyilvánitandja, hogy a’ zsidók Francziaországot épen ugy kötelesek védeni, mintha Jeruzalemet védenék; mert ott ugy bánnak velök, mintha a’ szent városban volnának. Ha meg fog kivántatni, hogy a’ zsidó ifjuság egy része táborba szálljon, akkor ez feledi különös zsidó érdekét, ’s a’ franczia ügyet teszi sajátává. Midőn a’ polgári törvények alá fogna vettetni, neki mint zsidónak csak a’ hittana (dogma) marad, ’s azon állásból kiemelkedendik, mellyben csak a’ vallás az egyedüli polgári törvény, mint ez a’ musulmánnál ’s minden más gyermek korban lévő nemzetnél létez.
6) Tiltja e az idegen iránti uzsoráskodást a’ zsidó törvény? – A’ synhedrium tiltandja az uzsorát a’ francziák ’s minden más ország lakosai iránt, hol a’ zsidó a’ polgári törvény védelme alatt áll. Mózes törvényét ekképen magyarázandja, hogy a’ zsidó mindenütt hol polgár, magát ugy tekintse, mintha Jeruzalemben volna, hogy ő csak ott idegen, hol a’ haza törvénye értelmében nyomatik és gúnyoltatik, ’s hogy csak illy helyeken nézheti el az ő vallási törvényhozósága a’ tiltott nyerészkedést. Midőn abban akadályoztattatni fog, hogy kirekesztőleg csak az uzsora és áruskodással foglalatoskodjék, megszokandja a’ mesterségek gyakorlatát ’s az uzsoravágy benne megszünendik.”
E’ kérdésekhez még sok másokat is csatolhatnék, főleg a’ belső fegyelmi zsidó szertartást ’s a’ rabbinok kinevezését érdeklőket; de ezen részletességek hasonló érdekkel nem birnának. Én csak azon modort akarám megmutatni, melly szerint Napoleon a’ zsidó népet ujjá alakithatni, ’s a’ közrend és erkölcstan azon elveit érintém csak, mellyeket ő szentesiteni vágyott.
A’ császár sokat várt a’ gyülés határzataitól ’s egyik levelét igy fejezé be: „A’ nagy synhedrium mellett szól minden europai felvilágosodott zsidó ohajtása ’s véleménye. Ezen támasz segitségével képes leend az, Mózes törvénykönyvéből kitörőlni a’ kegyetlen czikkeket és mind azt, a’ mi a’ zsidó nemzetnek csak Palestinában lakásához volt alkalmazva.”
N.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT