KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
A’ ceyloni kormányzó és az angol gyarmatminister közt folytatott levelezésből, melly a’ napokban a’ parliament elébe terjesztetett, kitetszik, hogy a’ rabszolgaság Ceylon szigetének partvidékein is megszünt már. Az ország belsejében azonban még fenált, ámbár sokkal szelídebb alakban, mint másutt; jelesűl Kandy városának vidékén teljesdivatban van még. Stanley lord intézkedett, hogy a’ rabszolgaság a’ sziget eme részében is megszüntessék.
Hall ur, a’ London-bowfreeti rendőrség elnöke Walesből visszatért ’s jelentését a’ walesi zavarok tárgyában a’ belministernek beadta. A’ kormány Walesnek, jelesül pedig Caermanthenshire aggasztó állapotja miatt két ezredet akar oda küldeni. Plymoutban is minden perczben kész a’ katonaság hajóra szállani.
A’ dublini „Protestant Operative Association” Wellington herczeget felszólitá, hogy nevében egy kérelmet nyujtson be a’ felsőháznak a’ katholicusok emancipatiója ellen; de a’ nemes herczeg ezen esztelen kivánságnak nem felelt meg.
Mathew atya, ki emberszerető apostolkodásában kissé nagyon is botránkoztatá az orthodox angolokat a’ catholicismus jeleinek kitüzögetésével, Cumberland Marketban sz. Alajosnak a’ szószékre tüzött zászlóképét kénytelen volt megint levétetni. Aug. 14-kén azonban az ,eszélyes’ atya minden cath. és minden ír jelek hordozását megtiltotta. Most a’ derék atya a’ magasb körökben is sok sükert arat. Aug. 16-kán Stafford Jerningham urnál Brougham, Glenelg lordokkal ’s más főrendű urak ’s hölgyekkel együtt reggelizett. Ez alatt bizonyos Hart ur a’ várakozó népet tréfás beszéddel mulattatá, mellyben többek közt ezeket mondá: „Én azt remélem, hogy Brougham lord e’ reggeli által jobb ember leend. Ő lordsága Mathew atyával ide jövend, hogy a’ mérsékleti esküt letegye, és a’ thea-ivók közé álljon. Ebben az esetben a’ nemes lord megint azzá lesz, mi évek előtt volt, t. i. okos, józan lorddá. Brougham Igen részegitő italok miatt önmagát vesztette el (Kaczaj), – ő elfeledte állását, jobb énjét föláldozta; de ma, remélem, ide jővend, ’s teendi azt, mit O’Connell tanácsolt nekie, t. i. a’ teljes önmegtartóztatás esküjét teendi le, ’s a’ thea-ivók őt akkor testvér gyanánt üdvözlendik. Az egész noblesse, még az udvari hölgyek is követni fogják Brougham példáját.” (Kaczaj.) Mathew atya megérkeztekor 2000 ember tevé le a’ mérsékleti esküt.
A’ „tudományokat előmozditó brit társaság” idei nagy gyülése Corcban (Irlandban) fog tartatni. Ez a’ társaság 13-dik nagygyülése leend, és második, melly Irlandban tartatik; az 5-dik t. i. Dublinban tartatott. A’ gyülés, mint látszik, Irland izgatott állapotja mellett is fényes leend. Elnökűl Rosse gróf (Oxmantowa), a’ jeles csillagász van kinevezve.
A’ lanoashirei gyármunkások közt uralkodott izgás csillapulni kezd. A’ gyármunkások felhagyának a’ lázongással, ’s megint visszatértek malmaikba; igy neveztetnek t. i. ama gyárok, mellyek erőmüvek által hajtatnak.
A’ Morning Post ezt irja: „Nekünk úgy látszik, hogy Aberdeen gróf a’ többi négy fő hatalmat conferentiára hivta meg, mellyben Spanyolhon ügyei tanácskozás alá vétessenek és tartósan elintéztessenek. Erre Orosz- és Poroszország azt válaszolák: miután ők, t. i. a’ nevezett hatalmak, öntudatukban don Carlosnak magasb törvényes jogairól meg vannak győződve, következőleg a’ tettleg fenálló spanyol dynastiát soha el nem ismerték, kövezkezetlenség lenne részökről olly rendezkedésben részt venni, melly körűl donna Izabellának igénye a’ spanyol koronához jogszerű alap gyanánt föltételeztetnék. Orosz- és Poroszország ennélfogva az ajánlott conferentiát nem fogadák el, de kimondák egyszersmind véleményöket, hogy e’ kérdés kétségkivűl előbb vagy utóbb csak az europai főhatalmak közbenjárultával leend elintézhető, ’s kijelenték szilárd akaratjokat, miképen nem fogják megengedni, hogy a’ trónörökség egyes külhatalom kirekesztő befolyásával állapittassék meg. E’ tiltakozás külön alkalmazása az olvasó előtt, magától világos leend.”
Az angol Sun egy jun. 24-kén költ és az anconai inquisitionalis hatóság által kiadott, igen szigorú rendeletet közöl az Anconában és Sinigagliában lakó zsidók ellen, melly majdnem annyit tesz, mint a’ zsidókat az egyházi statusból számüzni. Eltiltatnak minden társadalmi és kereskedelmi közlekedéstől a’ keresztény lakosokkal, és a’ Ghetton kivül legkisebb fekvő tulajdonnal sem szabad birniok. A’ rendelet a’ római legfőbb inquisitionak egy f. évi jun. 10-kén költ meghatalmazására hivatkozik. A’ londoni zsidóság e’ szigorúság miatt rendkivül fel van ingerülve.
