SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
A’ spanyol pártok organumai csudálatos ellenkezésbe jöttek egymással. A’ Gaceta, valamint a’ többi hirlapok is, melylek a’ kormány mellett szoktak nyilatkozni, diadalt látszottak ünnepelni a’ cortesválasztás eredményei miatt, ’s örömüket nyilvánitják a’ fölött, hogy a’ kormány politicája helyeslést talált a’ választóknál. A’ Gaceta kérdi: mit ér e’ helyeslés ellenében az ellenzéki sajtó szószátyárkodása ’s légből merített roszaló ujongatása? A’ tények magok igazolják a’ septemberi kormány bel- és külpoliticáját. Az idő egyfelől minden visszahatási félelmet eloszlatott, mellyet olly emberek támogattak és ápoltak, kikről legalább is annyit elmondhatni, hogy inkább pártemberek mint jó polgárok gyanánt láttatják magokat. Másfelől az ország jelen állapotja és a’ szabad alkotmány szilárdulása iránti bizalom majdnem hihetlenkép növekszik. Minden a’ váalsztott ösvény mellett szól: a’ javitások, mellyekben a’ községek részesültek, – a’ társulati szellem, 257melly minden tréen erőteljesen fejlődik, – a’ közhasznu vállalatok, mellyeket a’ kormány ótalma létesít, – a’ spanyol műipar előlépései, mellyek az utólsó nagy műkiállitás alkalmával olly kitünők valának, – a’ kormánymunkás buzgalma az országos hitel helyreállitása, a’ közjövedelmek rendezése, – az alsóbb és felsőbb oktatás kifejtése – és az ország erkölcsi és anyagi jólétének mindenoldalu előmozditása körül. – Egészen máskép szólnak az ellenzéki lapok. Szerintök a’ hadsereg lehető legnagyobb inséget szenved; az egyházi rend, apáczák, tisztviselők, jelesül az elbocsátottak, legnagyobb nyomorral küzdenek. Az oppositio természetesen nem sokára orvoslást remél a’ coalitionak – szerinte – a’ választásokban aratott diadalaitól. Igy törekszik mindenik fél maga részére magyarázni a’ győzelmet. A’ Gaceta azon ohajtást fejezi ki, hogy a’ legközelebb megnyitandó cortesgyülésben elvek, nem pedig szenvedélyek, birjanak tulnyomósággal. A’ Gaceta tehát fél, hogy emezek talán súllylyal birhatandnak amazok fölött. Ugy kell lenni: mert különben illy mérséklet nem sajátja a’ spanyol sajtónak, bármelly szinezethez tartozzék is. És igy igen hihető, hogy sem a’ kormánypárt sem az oppositio nincsen még egészen tisztában a’ jövő cortesgyülés politicai szellemiránya fölött. – Az almadai higanyaknák iránt élénk alkudozások folynak. Eddigelé Rotschild, Zulueta, Larios, Salamanca urak, egy angol kereskedőház és a’ s. fernandoi spanyol bank tőnek ajánlatokat. – Márt. 25-kén számos corteskövetek gyülést tartán, választmányt neveztek ki Cortina, Ceriola, Gonzales és Bravo urakból, kik a’ ministeriumnál óvást tegyenek a’ higanynak a’ cortesgyülés megegyezése nélküli nyilvános haszonbérbe-adása ellen, ’s egyszersmind megérintsék, hogy e’ bérbeadás káros lehet a’ Mexicoval kötni ohajtott kereskedelmi szerződésre nézve. Az Expectador azt állitja, hogy ama’ követének nem vala joguk ill egyoldalu lépést tenni, ’s egyedül a’ cortesteremben van helye sérelmeiket előterjeszteni. A’ higanyaknák nyilvános bérbeadása a’ financialis ügyek főhivatalnokaiból alakult tanács által határoztatott el ’s a’ föltétele, ben ugy mint kün, lehető legnagyobb nyilvánosságra hozattak. A’ haszonbérbeadás márt. 28-kán, a’cortesgyülés megnyitása pedig ápr. 3-kán fog történni, és a’ kormány nem tűr halasztást, és annál inkább nem, minthogy épen most számos külházak arra törekszenek, hogy egy hatalmas pénzváltóház (Rotschild) kártékony higany-egyedárusága megszüntettessék. A’ spanyol higany leginkább Cantonba, Mexicoba, Sz.-Pétervárra, az europai Török-birodalom különféle részeibe ’stb. vitetik.
