FRANKHON.
FRANKHON.
A’ franczia kamarák zaj nélkül folytatják napi munkálataikat. A’ pairek a’ találmányok körüli szabaditékokat tárgyazó törvényjavaslatot elfogadák; a’ követek pedig vágtatva mennek át a’ budget különféle rovatain. A’ kamaraülések tehát ezután, a’ választási nyomozásokon kivül, kevés érdekest fognak mutathatni. A’ revue des deux Mondes legalább ugy vélekedik. A’ ministerium azonban látszatos diadalai mellett sem egészen szabad, ’s csak ha Nagybritanniával a’ viszály végkép megszüntetve leend, igér az említett folyóirat a’ Soult-Guizot ministeriumnak tartósságot. Lamartine most a’ nap hőse, ’s ámbár a’ bal oppositioból némellyek, kivált a’ lassubbak, még némileg tartózkodnak, a’ jeles szónok teremei mindazáltal szokott gyülhelyei kezdenek lenni a ’szabadelmü követ uraknak. Thiers, ki a’ koczkának illy váratlan fordulata meleltt attól fél, hogy a’ két szék közt könnyen pad alá juthatna, a’ zsoldjában levő hirlapok által mindent elkövet, hogy Lamartine és Odilon Barrot közé az egyenetlenség magvait elszórhassa. – A’ ministerelnk ápril. 3-kán a’ statusministereket tárgyazó törvényjavaslatot terejszté a’ kamara elébe. E’ törvényjavaslat fővonásait olvasóink már ismerik, ’s itt csak az megjegyzendő még, hogy szerinte minden statustanácsnok 15000 frank nyugdíj húzand évenkint. – Sokkal fontosabb ennél Odilon Barret ur javaslata, mellyet nappal előbb nyujtja be, miszerint t. i. a’ sajtóvétségek fölötti biráskodás az esküttszékekre szálljon vissza, kivevén az egyetlen fölségsértési merényt, ha siker követné azt; és igy sem többről sem kevesbről nicnsen szó mint a’ septemberi törvények megváltoztatásáról. A’ kamara e’ két javaslatot, ugy szinte Carné urét is a’ szbad oktatás tárgyában előleges osztály szerinti tanácskozásra utasitá. – A’ czukortörvény hever, ’s a’ kormány maga sem reméli, hogy a’ kamarákban keresztül menjen.
Páris árpil. 2-kán. Biztos londoni hirek szerint onnan a’ Stambulban levő angol követnek utasitás küldetett, miszerint a’ szerb ügyek rendezése körül az éjszaki hatalmak szellemében járjon el; világosan fentartván mindazáltal Anglia részére az Oroszország által a’ mostani fejedelem elmozditása, és uj fejedelemválasztás követelhetése iránt igényelt jog el nem ismerését. Nagybritannia tehát támogatandja ugyan békés uton Oroszország igényeit; de tagadja, hogy emennek joga lenne a’ portát kivánsága teljesitésére erőtetni; e’ részben Anglia hű maradt régi nyilatkozataihoz.
(Allgem. Zeitung.)
