SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
Madridi hirek szerint Almodovar gróf engesztelő nyilatkozása következtében az idegenek, kik Barcelona ágyuztatása által kárt szenvedtek, kárpótlást remélenek. Mielőtt azonban e’ fölött valami határozat történnék, szigorú nyomozás fog a’ barcelonai események iránt tétetni, minthogy a’ kormány az igazságot napfényre hozni kivánja. Illy értelemben nyilatkoznak minden ministeri lapok, főkép a’ barcelonai franczia consul magaviselete ’s a’ spanyol nemzet becsülete és függetlensége tekintetében, melly utóbbiakat tisztelni és illetetlenül fentartani a’ kormány szent kötelessége. – Tudva van, mikint Espartero a’ barcelonai ayuntamiento előterjesztéseit a’ 3 millió hadi adó ellen visszautasította. Az illető parancsban, a’ ministertanács által elfogadott, következő gyámokok állanak: „A’ nemzet kegyetlenkedés-, de egyszersmind elnézésnélküli szigorú igazságot követel. A’ polgári és katonai törvényszékeknek kötelessége e’ szerint cselekedni. A’ nemzeti őrség lefegyverkeztetése kénytelenség-parancsolta rendszabály, valamint az is, hogy a’ kik fegyvert viselni nincsenek jogositva, fegyvereiket általadják. A’ fellegvár belső részét azoknak költségén szükséges fölépiteni, kik azt lerombolták. A’ barcelonaiak követelése, hogy az ujonczállitás alól ők egyedül kivételt szenvedjenek, nem teljesithető. A’ barcelonai külön pénzverő-intézet, mint alkotmányellenes, tovább nem türhető. Ezen rendszabályokat kivánja az igazság, politica ’s a’ kénytelenség.” – Sokan a’ katonai törvényszék által elitéltek közül agyonlövettek, és Barcelona kénytelen vala a’ hadi adót, mellynek nagy része a’ gazdagabb moderadókra esett, megfizetni. Van e a’ kormánynak az 1837-diki alkotmány szerint joga, a’ barcelonaihoz hasonló esetekben, tetszés szerinti hatalmat használni, vagy a’ ministerek az alkotmányt e’ részben megsértették? – e’ fölött a’ cortes fog határozni.
