Szenicz, october 17-én.
Szenicz, october 17-én.
Hagy Herbán volt hlubokai evang. pap, az ocsmány camarillának alávaló és nyomorult eszköze a legbűnösebb működéseivel vidékünk számos helységeit a tettleg bekövetkezett tömeges lázongásra izgatá, sokkal inkább ismeretes, mintsem hogy azt körülményesen jelenleg leirni szükségesnek találnám.
A rémület, mellyet ezek szerencsésen elnyomott felkelés általában okozott, mindenki keblében meleg kivánatott szült, és ez az érintettem törvénytelen mozgalomban részt vett bűnösöknek – ministerialis rendelet szerint – kérlelhetlen megfenyíttetése.
Ezen igazságos kivánatnak leendő teljesülése volt egyedűl képes a veszedelem tűzpróbáját kiállott, s mindamellett az alkotmány törvényes ösvényén tántoríthatlanúl maradt közönség felingerült kedélyét lecsillapítani.
Nem késett nyitrai főispánunk, mint k. biztos a következő egyéneket: Conrád István, Petkó János, Buzinkay János, Brogyány István és Subert Istvánt rögtön itélő birákúl szakolczai járásunk részére kijelelni; őket egyszersmind, hogy a nem főczinkosok felett büntető törvényszéki minőségben biráskodjanak, felhatalmazván és illetőleg utasítván.
A közönség várakozását ezen kijelelt egyének nevei épen nem elégítették ki; mert ők magok családostól körünkben lakván, eljárásukban nem követhették – emberileg latolva a dolgot – azon szigort, melly biráknál most olly felette szükséges. Ők lakbeli viszonyuknál fogva elfogultak, és félelemmel eltöltve levén egyébkint is nehézkes ószerű eljárásukat a jelen idők körülményeihez idomítani nem tudván, birákúl alkalmasak nem valának.
Igy nyilatkozott felettük a közvélemény, melly – jól mondatik – a bizodalom fokát mutatja.
– De szóljanak magok a tények: Harmadik hete már hogy mondhatlanúl fagyosan és remegve ő modorú üléseket tartanak; és mi vala eddig fáradozásoknak eredménye? – Két lázangó egyénnek, kik közűl egyik morva volt – kivégeztetése.
Hol több helységek tettleg fellázadnak, és mások vagyona és élete után törnek, ott majd három heti biráskodás után csak kettőt itélni kötélre, ez – a leggyengédebben szólva – nem egyéb, mint a szigorú ministeri rendeletek félszeg értelmezése, a rögtön itélő birósági hatóság parodiája.
Ki a jelen idők kivánataihoz alkalmazkodni nem tud; ki – Kossuth szerint – birói minőségben a lázangók retenthetlen ostora lenni nem akar, lépjen le azon helyről, hova a sors más ügyesebbet, erélyesebbet jelelt ki.
Illyen vala eddigi eljárások a főczinkosokra vonatkozólag, mellyeknek száma nem csekély nálunk. – Mit tőnek, mint criminalis sedrialisták?
October 14-én hat felzendültet – hogy mégis csak némileg működni látszassanak – részint fél, részint egy és két évi börtönre itéltek, és ebbeli hozott itéletjök kihirdetése után, a hat elitélt bűnös egyénnek nyitrai börtönbe 15-én eszközlendő szállíttatása iránt az illető szolgabirót, egyik criminalis biró Petkó János által megkerestették.
A szállittatás iránt a rendelések megtétetvék; a sedrialisták azonban az itélet felett egyet aluván, másnap, azaz oct. 15-én elitélt bűnösöket, mert talán történetesen (?) kúnoiak és igy a sedrlalis elnök Konrád István urral egy helységbeliek – az előtti nap hozott s kihirdetett itélet ellenére – hallatlan! – szabadon bocsátották. Az alulirtnak az ellen nyilvánított óvása, valamint is Buzinkay s Petkó sedrialisták belé nem egyezése sikert nem érhetvén, Brogyány pedig és esküdt épen jelen sem levén.
Hát szabad-e megyei criminalis törvényszéknek azt, a mit egy nap hosszú fontolgatás és latolgatás után egyenkénti külön szavaztatás által bevégez és elitél, másnap bármelly érdekből megmásítani, sőt teljesen megsemmisíteni? illy sic volo, sic jubeo féle önkénykedések nem enyésztetik-e végkép a birói, tisztáknak és érdekteleneknek lenni kellő eljárásuk iránti pietást? Az illy törvényes korlátokon túl csapongó arrogált suprematia, az autocratiát en miniature ábrázolja.
Közbotrányt szült emez önkényes birói intézkedés, és az általános elégületlenséget a végetlenig vitte, és egyszersmind mindenféle már is hangosan nyilatkozó gyanusításoknak szolgált alapúl; mellyekről – hinni szeretem – hogy valóknak be nem bizonyulandnak. Egyébkint – a közügy tekintéből – őrszemmel fogom kisérni a kifejlendőket, és időszakonként a nyilványosság itélő széke elébe híven terjeszteni. – Z. S.
