NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Berlinből irják, hogy a cholerának előjelei már ott is mutatkoztak. Miért is a kormány minden rendeleteket megtett ezen járvány nyavalya lehető megakadályozására. – Münchenben hasonló rendszabályok tétettek, ámbár itt a betegségnek még legkisebb nyoma sem tünt föl.
– Frankfurt. Az alaptörvények fölötti hosszu tanácskozás után, a nemzeti gyülés a következőkben állapodott meg: 1.§. Mindegyik német, német birodalmi polgári joggal bir; abból származó jogait minden német tartományban gyakorolhatja. A német birodalmi gyülésrei választás fölött a birodalmi választó-törvény határozand. 2.§. Mindegyik németnek joga van a birodalom határai között tartózkodni és lakni, mindennemű fekvőséget szerezni s a fölött rendelkezni, mindennemű kenyérkeresethez fogni, a községi polgárjogot elnyerni. A tartózkodás és lakhatás föltételeit egy helybeli törvény (Heimatsgesstz), az ipart illetőket pedig egy ipari rendelet (Gewerbeordnung) által a birodalmi hatalom fogja egész Németországra nézve megállapítatni. Az illető birodalmi törvények meghozataláig az említett jogok gyakorlata ugyanazon föltételek melett, mellyek az ottlevőket kötelezik, Németország minden egyes statusában mindegyik németnek megengedtetik. Egy néme statusnak nem szabad a hozzátartozók és egy más német statushoz tartozók között a polgári büntetés és perlekedési jogot illetőleg, olly különbséget tenni, minek következtében az utóbbiak mint külföldiek háttérbe szoríttatnának. A népgazdászati választmány megbizatik, hogy mire az alaptörvények másodszori tanácskozás alá vétetnek egy helybeli törvény s egy iparrendeletről javaslatot készitsen. 3.§. Bármelly német statusnak status polgárságábai fölvétel más föltételekhez nem kapcsoltathatik mint a magát bejelentőnek fedhetetlenségéhez, saját és családa fentartásának elégséges kimutatásához. 4.§. A polgári halálbüntetés eltöröltetik, s ott, hol már kimondatott, hatása megszünik, a mennyiben ezáltal megszerzett magányjogok nem sértetnek. 5.§. A kivándorlási szabadság statusilag nem korlátoltatik. Levonási pénzek nem szedethetnek. A kivándorlási ügy a birodalom oltalma és gondoskodása alatt áll.
– Braunschweigról a Deutscher Zuschauer következőleg nyilatkozik: Braunschweig is új alkotmányt kezd alattvalóinak adni, a középkor országos rendei a nép képviselőinek kénytelen helyt adni. A Braunschwegi kormány azonban nem olly vakmerő, hogy az országos rendíségtől közvetlen a szabad képviselethez térjen át; az egyenes választásoktól tart, mellyek mozgalmi időkben a nép szavát kirekesztőleg tüntethetik föl tisztán; sőt szándéka a követek felényi számánál a választást a legmagasabb censushoz, a tulajdonságot pedig a földmivelés-, kereskedés- és iparhoz akarja kötni. Hogy a nép sokkal előbbre haladt a rendi bizottmánynak a fentebbi föltételek eltörlését érdeklő követelése.
– Míg Frankfurtban a nemesség további fenállását határozták el, Dessauból azt irják, hogy ugyanezen tárgy szőnyegre kerülvén, az ottani országgyűlés következő végzést hozott fölötte. 1. A nemesség ezennel eltöröltetik. 2. A nemességet jelölő minden kifejezések jelentéktlelenek. (Ezek közakarattal fogadtattak el). 3. Nem szabad azokat többé használni. Ezt 18 szavazattal 13 ellen fogadták.
– A birodalmi ministerium következőleg hiszik megállapítandónak: Leiningen herczeg külügy, Gagern Miksa és Mevissen stat. titk., Schmerling belügy, Bassermann és Würth stat. titk., Beckerath pénzügy, Mathy stat. titk., Peucker hadügy, Duckwitz kereskedelmi, Heckscher igazsságügyi.
