FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Páris, julius 27-én. Az olasz háború ujabb fordulatai nagy mozgalmat idéznek elő a fővárosban, s már némellyek elérkezettnek hiszik az időt, mellyben F.ország fegyveres kézzel beleavatkozni tartozik Olaszország ügyeibe; mig a másik rész s alkalmasint a nemzeti gyülés többsége is, határozottan ellene van minden fegyveres beavatkozásnak, s legfelebb arra hajlandók, hogy Francziaország közbenjárói szerepet vállaljon magára Olaszország és Austria között. – Még eddig semmi más nyilvános lépés nem történt egyik irányban sem, minthogy Oudinot tábornok visszament havasi táborához. –
– Páris, julius 28-án. A nemzeti gyülés mér néhány nap óta a clubok iránti törvényjavaslattal foglalkozik, s úgy mint közlöttük, csaknem egészen elfogadtatott. A „Journal des Débats” következő megjegyzéssel kiséri a törvényt: „annyi világos, hogy általában a clubok fönállhatnak, ez csak legszigorúbb törvényhozás felügyelése alatt történhetik meg. Mindennemű szabadsággal így van ez, de főleg a társulati szabadsággal, melly olly közel áll a lázadás szabadságához stb.”
Nemrég egyik nemzetgyűlési bizottmányban egyik képviselő kérvényt nyujtva be a jezsuiták ellen, midőn Sarrut a kérvénynek a belügyministerhez leendő áttételével egyszersmind kérdést akart intézni hozzá, ha valljon vannak-e jelenleg jezsuiták Párisban? Montalembert hevesen fölugrott székéből s azt kiáltá: „no s? én jezsuita vagyok, s becsületemnek tartom e szerzetet védelmezni.” (Millyen sokféle a becsület és izlés! és minő paradox ember Montalembert – ez a volt gróf, és most jezsuita!)
A párisi rendőrség főigazgatója ezentul minden ötödnap jelentést akar tenni a város állásáról a közönségnek. Első közlése szerint 30,992 keresetnélküli munkás közől julius 22-kén 19,277 dolgozott magángyárakban. – Julius 20-től 24-keig csak 2021, s köztök 428 idegen utilevél váltatott; 4046-an érkeztek Párisba, s 4812-en elútaztak. A fogházakban jul. 24-kén volt 3282 közbünös és 9179 juniusi lázadó.
Egy brüsseli mérnök a franczia kormánynak tervet mutatott elő a Szajna és Rajna folyóknak csatorna általi összeköttetéséről. A franczia kormány hajlandónak látszik a terv előmunkálatait megtétetni, s hír szerint a belga király is igérte közremunkálását.
– Julius 29-kén a nemzeti gyülés egy törvényjavaslatot fogadott el a 24 zászlóaljból álló párisi mozgó gyalog nemzetőrség részére 5 millió s 500 ezer frankig nyitandó rendkivüli hitel iránt. – E tárgygyal kapcsolatba hozatván a lovas mozgó őrség felállítása, az előadó beszédéből kiemeljük a következőket: „a lovas nemzeti őrség különös körülmények közt jött létre az ideiglenes kormány alatt, s az ujabban tervezett három század részére szükséges költségeket a bizottmány elvetette. Mert köztársaságban óvakodni kell a többiek fölött kitüntetett hadi testületek fölállításától. Ne feledjük, minél szabadabb valamelly ország, annál egyszerübbnek kell katonai gépezetének lenni – mint van például a szövetséges Amerikában. A bourbonok mindig szövevényessé szerették ezt tenni, s szükség hogy Francziaországban a februári forradalom után más mint sorkatonaság és nemzetőrség semmi ne lehessen. Ügyelni kell, hogy kitüntetett hadi testületek fölállításával sehogy se szenvedjen sérelmet a tábor, mert ha a tiszti paszamántok elosztogatásával pazarúl bánunk, a sorkatonaság fájlalni fogja az igaztalanságot, miután neki 20 évekig is kell utána fáradozni. – Senard belügyminister különösen kiemelé a lovas őrség vitézségét, s feláldozását a juniusi napokban, s kéré a házat hogy bár ennek fölállittatása rendkivüli úton történt is, a magokat annyira kitüntettek hagyassanak meg tiszti állomásaikban.
Tizenöt bizottmány közűl csak egyetlenegy pártolta a két kamarai rendszert, a többi egyetlen házat akar. Augustus 6-dikán alkalmasint szőnyegre jő az uj alkotmányterv vitatása a nemzeti gyülésben.
