Különfélék.
Különfélék.
Kisdedóvás. Az Életképek komáromi levelezője azon legkedvesebb ujdonságot irja, hogy a mi a városnak már régóta mulasztott teendői közt hevert, azt a hon szebb keblü s nemesebb szivü asszonyainak egyike, főispánné ő excja fogja a megyei rendek közben jöttével létesiteni, t. i. egy kisdedovó intézetet. Neve alatt ugyan is számos aláirási körlevelek keringnek a hölgyek közt, és remélhetni hogy azon hölgy inditványát, ki a megyének szép karban levő s nagy költséggel egybe kötött dologházat segélt hatályos közremunkálásával s nemes fáradalmaival eszközölni, sietve fogják mindnyájan felkarolni, s lelkesen buzgólkodni, hogy a magasztos lelkületü grófné emez inditványa az emberiség javára hova előbb létre s közhasznu virágzásra jusson.
Gabona-bőség. Északamerikából legujabban érkezett hirek szerint az unio most már olly állapotban van, hogy Europa gabonaszükségét tökéletesen fedezheti. Négy nagy gálya u. m. „Oxford, Clay, Henry, Schwitzerland és Saracen” Uj-yorkból, Liverpool, London és Glasgowba indultak el, olly nagy teherrel, melly elegendőleg tanusitja minő nagy mennyiségü gabna szállitathatik tova csak egy ut által is. Egy heti rövid időköz alatt is csupán Uj-yorkból 80,016 buschel (189,190 pozs. m.) kukoricza, 21,473 b. buza, (50,873 pozs. m.) 16,204 hordó liszt, és tetemes 487mennyiségü borsó, árpa, szalonna stb., indittatott Britanniába utnak. A Francziaországba tett szállitmányozások is tetemesek valának, s ha a hajózás az egyesült álladalmakban inkább fölszabadul (tavasszal, nyáron) még nagyobb kiterjedést fognak nyerni. Már most is 72 nagy gálya rakatik meg Uj-York és Uj-Orleansban, mellyek Europába hozandnak élelmi szert. A „Newyork-Herald” bizonyossá tesz, hogy a kivitel, melly a jun. 31-kén végződött 1846-dik évben 62,097,000 dollár (129,617,138 ez. ft) értékü volt, ez évben legalább is 85 percenttel lesz nagyobb, és az élelmi szerek kivitele csupán maga 50 millió dollár (104,360,000 ez. ft) értékü leend.
Vasuti sinek gyártása Északamerikában. Az 1844-ki év második felében csináltatott Északamerikában a legelső vaspálya-sin. Mindaddig az egész kelléket Anglia adta, most pedig már, ámbár a vasra vetett vám alábbszállott (10 percentre az értéktől) 16 nagy vasgyár van Északamerikában, mellyek évenkint minlegy 119,000 tonna vas-sineket állitanak elő. – E gyárak, négyet ötöt kivéve, már mind dolgoznak. Ebből kilátszik hogy Északamerika most már évenkint több mint 2 millió mázsa vassint ki bir állitani, ugyan is 2288 tonnát hetenkint, vagyis 382 tonn. naponkint. Egy mérföldnyi vasuthoz mintegy 420ton. vas-sin szükséges. Az északamerikai vasgyárak ezeknél fogva képesek évenkint 284 mfnyi vasuthoz kellő vas-sineket szolgáltatni. Ha meggondoljuk, miképen alig két éve annak, hogy ez országban az első vasut-sin csináltatott, ugy csaknem hihetetlennek látszik illy rövid idő alatt ezen eredmény. Közönséges számitás szerint egy tonna sin gyártására felégettetik 5 tonna kőszén. Igy összesen csak ezen egyetlen egy iparágra 595,000 tonna kőszén szükséges. Ide leginkább anthracit fordittatik. A fent kitett mennyiség gyártására körül belől 300,000 tonna vas ércz kell. Ezek szerint mennyi kéz lel foglalkozást a bányászat és gyártásnál, lehetetlen meghatározni. Az amerikai sinek ára olly csekély, hogy a száraz földön az angollal nem sokára versenyezhetnek, és Németország szükségletének egy részét Északamerikából veheti a mint már részben, például Bajorországban történik is.
