Bányászati hir.
Bányászati hir.
Esztergom, nov. 18-kán. – Miesbach ur a tokodi uradalmat Esztergommegyében, melly a nagyszombati seminarium fundusához tartozik, s mellynek jövedelmeit az esztergomi papnevelő intézet (prsebyterium) huzza, a tokodi dús kőszénbányákkal együtt minap az esztergami főkáptalantól 40,000 pengő forintért haszonbérbe vette. A tokodi kőszenet Miesbach ur a nagyszerü téglaszinben, mellyel Pesten bir, s mellyben hetenkint 400,000 db tégla égettetik, használni fogja. Miesbach ur a haszonbért előre fizeti, eddig a különféle árendások a tokodi urodalomban, ugymint a molnárok, korcsmárosok stb. a haszonbért a meghatározott határidő után különféle ürügy alatt nem fizették rendesen és pontosan.
Hir szerint Börzsönybe Hont vármegyében melly helység herczeg-primás uradalmaihoz tartozik, egykor arany- és ezüstbányák müveltettek, hanem már régen 1590elhagyattak s tönkre jutottak. Az Esztergomba lakó bányaigazgató Abel József ur igen értelmes, ügyes és szorgalmatos geognosta és bányász, a folyó évben amaz elhagyatott börzsönyi bányákat fölkereste, s a börzsönyi érczhegyben, melly a selmeczbányai érczhegységnek folytatása, fölfedezte. Talált ezekben, arany-, ezüst-, (a ritka molybdaen-ezüst is) ólom- és rézérczeket. Abel József és Esztergom városa főjegyzője Maurovich Rézső ur a börzsönyi bányákat már bányász-biróilag hűbérül kapták. Ezen ujonnan fölnyittatott börzsönyi bányákhoz már több idegen gazdag német és franczia mágnások (miért nem magyar mágnások?) csatlakoztak társakul, p. o. gr. Erlach, gr. Taschen (Münchenben), báró Seckendorf, gr. Besenval, (Párisban) stb. –
Abel József ur ezen évi nyárban az Esztergommegyében s pedig Esztergom városa közelében érczfekhelyt fedezett fel (Erzlager) s talált benne ónrögöt (Zinnerz). Ezen fölfedezés igen nevezetes, mivel ón (fehér ón) eddig nem találtatott Magyarországban, hanem csak Angliában, Cseh- és Szászországban. Egy különös selmeczbányai bányászati bizottmány Abel urnak fölfedezését valódinak találta s Abel ur a fölállitandó bányát bányászbiróilag hűbérül kapta.
Abel ur nemcsak más helyeken Esztergommegyében (melly kis megye kőszénnel bővölködik) a Duna mellett nevezetesen Bajóton, továbbá Lábatlanon és Piszkén Komárom-megyében szinte a Duna mellett kőszén-telepeket keresett és talált is, vállalata nagyszerü, melly nemcsak a kőszénbérlőknek, hanem az országos iparnak is igen hasznos és jövedelmes lesz. – Tudniillik Abel ur ösztönzésére egy gazdag franczia társulat Kövesd falunál (Hontmegyében), melly helység herceg-primás uradalmaihoz tartozik, kőszén-kutatást kezdett, és ha gazdag kőszéntelepet fog találni, a kőszénbányákat olly szorgalommal mivelni szándékozik, hogy évenkénti jövedelme legalább egy millió mázsa kőszén lesz. Ezen kőszénbányák igazgatója hasonlóképen Abel ur lesz. Ezen társulat egyszersmind a Garam és Ipoly közti hegységben Kövesd szomszédságában Hontmegyében vasereket is fog keresni. A társulat herczegprimással mint földesurarl már 26 évre szerződésre lépett. A társulat szándékozik, azon esetben is, ha nem fog találni vasérczet, vasbádoghengerművet és szerkovács-kohót felállitani, s e vállalat a magyarországi vastermelőknek s kőszénbányabérlőknek igen jövedelmes lesz, mert a társulat vasárukkal nemcsak a honi szükségeket fedezi, hanem azokat a Dunán a fekete tengerre is kivinni szándékozik. Ha kőszén nyeresége nagy lesz, a társulat más vállalatokkal és alapitásokkal is foglalatoskodni fog.
Ez évi nyáron Abel ur a Tisza és Maros vidékeit geognostikai s ipari tekintetben látogatta s vizsgálta meg; jövő esztendőben Franczia- s Angolországot ipari tekintetből fogja bejárni. Szerencsés utat!
Abel ur ugyan nem született honunkban, hanem Németországban, de már több esztendeig Magyarországban lakik, s maga megvallja, hogy Magyarország uj hazája, hogy honunkat szereti s iparát előmozditani akarja. Azért éljen a derék férfi!
Dr. Rumy Károly.
