Czéhegyleti szabályok:
Czéhegyleti szabályok:
1) A czéhegylet czélja a barátságos s illedelmestársalgáspm lovóé. a,esterságelbemo tökélyesbülést előmozditani; e czélra minden városban, a különböző kézmüves mesterek egyesületté alakulandnak, számukhoz képest akár saját házat szerezni, akár olly helyet bérelni kellvén, mellyben mind gyülések, mind társalgás esetiben kényelmesen 1138mozoghassanak. E hely az egyesület sajátja, benne senki előjogot vagy kiváltságot nem követelhet.
2) A czéhegylet tagjainak becsületes magaviseletü, mesterségét jól értő egyéneknek kell lenni. Minél fogvást meg kivántatik, hogy a ki ez egyesület tagjává akar lenni, az becsületes magaviseletéről az egyesületet meggyőzze, és mesterségébeni jártasságát bebizonyitsa.
3) A czéhegyletnek tagja lehet valláskülönbség nélkül – izraelitákat kivéve – minden férfiu, ki a 2-dik pont értelmében kifogást nem szenvedhet.
4) A czéhegylet tagjának hibátlan remeket kell felmutatnia, s azt maga készitse.
5) A czéhegylet előjárói és választottsága fogják a remekdarabot meghatározni; a végre pedig, hogy a remekelő maga késziti-e? idegen mesterségüekből rendel biztosokat, kik hiteles bizonyságot teendnek, a remek mikép történt elkészültéről.
6) Minden remeket a czéhegylet választottsága vizsgál, s itél meg; a helytelen remeket el nem fogadja, de mást készithet a remekelő, melly meglevén, ujra vizsgálat aláveendi a választottság, s felette titkosan szavazand. A helyes remek készitője mesterré azonnal elfogadtatik.
7) A választottság által elvetett remeket a remekelő a czéhegylet nagygyülése elibe terjesztheti, s ennek véghatározatára hagyandja.
8) Minden elfogadott remeket, a czéhegylet, az országos iparműkiállitásra tartozzék bemutatni, az el nem fogadottat pedig, ha ugy tetszik készitője bemutathatja, s ennek elitélésére bizhatja.
9) A czéhegylet által elvetett, azonban az iparműkiállitáson jutalomra méltatott remeket a czéhegylet tartozzék elfogadni, készitőjét az egyesületbe bevenni, köteles legyen azonban a kiállitó a czéhegylettől irott bizonyitványnyal igazolni, hogy a kiállitott mü, saját keze müve.
10) Az igy beremekelt egyén tartozzék 10 p.ftot lefizetni mesterdij fejében az egyesület pénztárába.
11) A ki magának mesteri just szerzett, szabad lészen egy vagy több inast egyszerre elfogadnia; az inasok azon időhöz lesznek kötve a tanitásra nézve, a mint mestereikkel szerződtek; szerződésük irásba foglalva az egyesület levéltárában fog tartatni.
12) Az inasok egyedül csak a mesterség körül foglalatoskodjanak.
13) Az inasnak mesterét semmi okon elhagyni nem szabad, panaszt tehetvén rövidsége esetében a czéh előjárójánál, a ki az inas panaszát meghallgatván, a dolgot a legközelebbi választottsági ülésig rendre igazitandja.
14) Az inas felfogadtatása alkalmával tartozik a czéhegylet pénztárába – szegődtetés fejében – 36 p. krt fizetni, melly alkalommal keresztelő-levelét is beadni köteles; melly is a levéltárban leend mig arra szüksége nem lesz.
15) Egy mesternek sem lesz szabad a másik mester inasát magához csábitani; mindazáltal ha az inas még mesteréhez be szegődve nem volna, s hajlama talán más mesterséghez inkább lenne, akkoron mesterének megjelentvén, ez tartozzék őt becsülettel hajlama után bocsátani, mindazáltal valami csáb ne mutassa magát, melly a gyermeket kezdett mesterségétől elvonja. Többnyire csak olly esetekben engedtessék meg, ha tudatlanul erejét muló mesterséghez 1139állott volna a fiu, vagy erőszakkal unszolták azon mesterséghez.
16) Eltelvén az inas ideje, legénynek csak ugy szabadul fel, ha mesterségébeni gyakorlottságának nyilvános jelét adja. Mire nézve a czéh előjárói elibe remeket szabnak, melylyet ő, mint afféle tanulótól telhetik, hibátlanul megcsinálni tartozik. Történvén azonban, hogy az inas tudatlannak találtatnék, ennek oka haladék nélkül megvizsgáltatik, s ha az sülne neki, hogy tanitó mestere hanyagsága miatt tudatlan, akkoron a választottság a fiut ugyan más mesterhez fogja adni tanulás végett, mesterét pedig 2 ftig marasztalja el. Miután pedig az inas magát elégségesnek érzendi a remeklésre, ujonnan jelentheti magát az egyesület előjárójánál, a ki is a gyermeket még egyszer megremekelteti, a midőn ha el fogadható remeket csinált, legénynyé fog felszabaditatni. Ellenkező esetben a szabadulás tőle végkép is megtagadtathatik.
17) Az igy megpróbált, s jónak találtatott inas szabadulási dij fejében 36 p. krt tartozik az egylet pénztárába fizetni, miután bármilly öreg legényhez is hasonló leend.
18) A legény vándorolni köteles leend, vándorévekhez azonban kötve nem lészen, csak hogy tanuló helyétől legalább is annyira távozzék, hogy minden jeles ünnepeken szülei látogatására haza rándulni ne igen kivánkozzék. A vándorlás alatt iparkodjék magát annyira kiképezni, hogy ő is tanithasson mást.
19) Vándorkönyvet az egyesület saját tanitványinak a legjutányosabban ad, a főmester mindazáltal a pecsétütésért 3 p. krt vehessen.
20) A legényt az egyesület főmestere fogja munkába küldeni, szabad lesz mindazáltal a legénynek, a főmester tudtával, azon mesterhez munkába menni, a kihez leginkább hajlandó.
21) Tartozzék mind a mester, mind a legény legalább 3 hónapig egymással beérni. Elegendő ok adván azonban elő magát, 14 napi felmondás után egymást elhagyhatják.
22) A korhelykedés, mint nemtelen, a czéhegylet elvével ellenkező tény tilalmas, melly is az egyesület őrmesterei által lehetőleg akadályoztatni fog; az ellenszegülő, többször korhelységben talált legényt az egyesületi gyülés fogja pénzbeli elmarasztalásra kárhoztatni. A korhelységet csupán a dolog tevő napok elvesztegetésére értvén.
23) Minden mesterlegénynek bérét, kinek kinek mesterségéhez képest a törvényhatóság fogja meg határozni, melylyen mind legényeknek, mind pedig mestereknek meg kell nyugodni.
24) Minden legény béréből, tartozik mestere hetenkint 2 p. krt letartóztatni, ezt a pénztárnoknak beadni, a ki is szoros számadás mellett a pénztárba teendi. Az igy öszvegyült pénz beteg legények gyámolitására stb. ef. forditandó.
25) A vándorlott legény, ha becsületes magaviseletéről hiteles bizonyitványnyal el van látva, mesterré akárhol lehet ugyan, de még is ha idegen helyen akar megtelepülni, tartozik azon czéhegylettől is bizonyitványt mutatni a hol felszabadult. Illy bizonyitvány nélkül idegen helyen senki el nem fogadtatik.
114026) A fentebbi szabályok értelmében mesterré lett egyén a gyülésekben szavazattal birand: a hol is őrizkedni fog minden tag az illedelem korlátin tul lépni. Ha még is történnék ki magának talán mások felett előjogot gyakorolni vakmerősködnék, helytelen viseletével az egyesület tekintetének ártana, s a biztos által magát rendre igazitatni még sem engedné, az illyen a szabályok 2-dik pontja értelmében az egyesületből ki is zárathatik.
27) A czéhegylet 4-szer tart naggyülést az év négy kántora szerint, e gyülésekben tétetnek le az ugy nevezett kántor-dijak, minden mester 24 p.krt. A gyülést mindenkor hat nappal előbb fogja a főmester az egyesületi ház falára függesztett táblán közhirré tenni.
28) E gyüléseken a jelenlevők határozandnak.
29) Választottsági gyülés minden hónapban tartatik, de a biztos mindenkor értesitve legyen arról. A választottsági gyülés határozatit tartozik a nagy gyülés elibé terjeszteni, a hol is hitelesitve, jegyzőkönyvbe iktattatnak.
30) A választottsági tagoknak gyüléseikből elmaradni, vagy a gyülés bevégezteig eltávozni nem szabad.
31) Biztost, minden czéhegylethez a megye fog kinevezni; ez hivatalát holtig meg fogja tartani és fizetést huz, mit szinte a megye határozand meg. A biztos joga a választottsági gyülést meg, vagy nem tarthatni, minden esetben a gyüléseken elnökösködni, a tárgyalandónak irányt adni, a gyülés határozatát kimondani, a vélemények meghasonlása esetiben döntő szavazattal birni, a rendetlenkedőket meginteni, s a gyüléseken a jó rendet feltartani.
32) A biztos fog tisztujitást tartani, ő jelel ki minden hivatalra 3 egyént, ezekből a tagok választanak titkos szavazattal. Tisztujitás minden harmadik évben tartatik. –
33) A czéhegylet hivatalnokai következők: egy főmester, két igazgató, három jegyző, egy pénztárnok, egy könyv- és levéltárnok, négy őrmester, 40 választottsági tag.
34) A czéhegylet jövedelmei, s költségeiről a biztos, vagy főmester kivánságára, öt egyesületi tag jelenlétében, a pénztárnok akármelly bizonytalan időben is tartozik számot adni, s ha a pénztár állapota rendetlen volna, az a legközelebbi, vagy rögtön tartandó választottsági gyülésben kiegyenlitendő – a szükség ugy hozván magával – törvény utján is. A pénztárnok, személye mellé hiteles kezest is tartozik állitani. (Vége következik.)
