Miképen hihetni a német hirlapoknak.
Miképen hihetni a német hirlapoknak.
Korán sem csodálkozhatni, hogy a Pester Zeitung mint a magyar érdekeknek nem tudom született vagy csak amúgy lett ellene a vukovár-fiumei vasut ellen is feni agyarát. De most az egyszer ugyan csak felsült. A mint doctora, kiről már kevéssel ezelőtt szóltunk, elég alaptalanul, fonák és igaztalan állitásokkal izgatja a németséget, hogy a jelszó ne Fiume, hanem Triest legyen: csak hamar az Agramer politische Zeitung (jul. 14. 56. sz.) bizonyosan az igazságnak csak absolut érdekében, elő áll, és az áltant: miszerint Fiume fölött Triest elsőséggel bir, ekkép czáfolja meg:
„M. F. Dr. a Pesther Zeitung 256dik számában megjelent „Fiumei vasut” czikk szerzője az által, hogy a vasut ohajtását Vukovártól Fiumeig agyrémnek festeni igyekezett, megmutatá, miszerint előtte a helyek és hegyek fekvése Fiume, Quarnero és Triestnél merőben ismeretlenek; nagy hibát követett el az által, hogy a Cherso, Veglia és Lussin szép, népes és jókora kiterjedésü szigeteket valamellyik földképen veszélylyel fenyegető kőszálaknak nézte; ő a mi szép Quarneronkban* veszélyekről, sőt a hajók szétzuzásáról (!!) beszélt, a nélkül hogy meggondolná, miszerint ezen valótlanságok a világ, kölönösen pedig jól értesült parti lakosink és tapasztalt tengerészink előtt, kik mind erről semmit nem tudnak, legfölebb is szánakozó mosolyt gerjesztenek (vagy ugy tekintetnek mint az eltorzitás ocsmány fortélyai). M.Dr. ur továbbá egy jó triesti kikötőrül beszél, és igy nem tudja, hogy Triest szinte mint Fiume több év óta kikötő után sohajtoz, és hogy a mi révünk sok tekintetben tán kérdésben sem igen vehető elsőséggel bir ama nagyon jó triesti kikötő feletti*. Végre illy gyönyörü mutogatás után fölfedezi. M. ur, természetesen hazafiui (!?) buzgalombul származott nézeteinek – hic angvis latet – valódi czélját. Öszve hasonlitván Triest kifejlett kereskedését Fiume csendes és kis kereskedésével, abból azt iparkodik megmutatni, hogy közös hazánk nem saját tengerpartja, hanem egyedül Triesttőli függése, Triesthez tapadása által vehet részt a nagy világkereskedésben. Már hogy ezen nézet mennyit nyomjon, tessék megolvasni Dr. urnak a triesti „L’ Istria” czimü hirlap 36-ik számában ezen czikket „Contoreso della commune di Trieste del 1745”; abból megtetszik, hogy Triestnek 1745. alig volt 6424 lakosa 19077 ft 33 1/2 kr. jövedelemmel. Ezen körülményből hát győződjék meg M. Dr. ur, hogy a kereskedést nem a várasok emelik, hanem a kereskedés emeli a várasokat, és igy hogyha Triest 50 év alatt külkereskedésre nem kedvező helyzetében is csekélységéből fölemelkedhetett, s mostani nagyságára juthatott: Fiume 12,000 lakosával és 90,000 pft jövedelmével, a természettől adott annyi előnyeivel, a magyar koronával és igy Europa egyik legtermékenyebb országávali kapcsolatánál fogva, ha egyszer a közlekedés gyors, biztos és gazdaságos eszközök által az ország belsejével megnyilik – sokkal nagyobb igényekkel számolhat virágzó és áldásteljes jövendőre*.
Quarnero mint tudva van, egyik a legbiztosb és a hajókozásnak legártalmatlanabb öblök közül.
Triestnek csak egy réve van, mint Fiumenak. Lásd „Portolano del mare adriatico compillato dall' Instituto Geografico militare dell I. R. Stato maggiore del Capitano Giacomo Marieni. Lap 34, 7C, 74.
De hiszen elvégre mi egy város állapota ott, hol az ország üdve van kérdésben? Szerk.
Ezekután tanácslom M. Dr. urnak, hogy máskor előtte egészen ismeretlen dolgok felett olly döntő hangon ne itéljen.” –
Eddig az Agramer polit. Zeitung czáfolata. Köszönet igazság szeretetéért! De nem nyomhatjuk el fájdalmunkat a Pesther Zeitung nemzetiség-ellenies törekvései fölött. Ha nem barátunk, legalább ne legyen ellenségünk. Nemzetnek, mellynek kebelében táplálkozunk, érdekeit bántani, több mint bün.
