Ártanak-e a gépek a munkás-osztálynak.
Ártanak-e a gépek a munkás-osztálynak.
Meg van nyitva magyar középponti vasutunkon, Pesttől Váczig a közlekedés. Képzeljük, a sok fuvaros, ki eddig Pest és Vácz között ide oda szállitással kereste kenyerét, hogyan panaszolt, hogyan átkozódott az ellen, ki föl is találta a vasutat! Már magunk is hallottunk szegény paraszt embertől olly fohászt, melly a legczifrább katona imádsággal is fölért, mivelhogy azt hivé, miképen már ezután fuvarral nem lehet a portiót leróni! S illy nézetek a társaság magasabb rétegeiben sem hiányoznak. Mennyiszer nem hallani tanult emberektől például a dunagőzhajózási ügyet is vádoltatni, miképen a Duna hosszu mentében mi tömérdek ezerek keresetét, élhetését rontotta ez meg? De leggyakoribbak az illy panaszok az iparmezején, hol mint tudva van, a gépek nagy részint a végből gondoltatnak ki és használtatnak, hogy általok minél több emberkéz és napszám megkiméltessék. E részben minden jámbor emberbarát kész, dühös és irtó gépellenséggé fajulni. Hiedelme szerint, mind az, kinek munkáját gép pótolja, megfosztatott minden munkától, által van adva az éhenhalásnak.
Ezért van a gépeknek annyi ellenségök.
De méltatlanul!
Mi legalább az ide kiirt czikkecskéből meggyőződünk
arról, hogy méltatlanul.
De méltatlanul!
Mi legalább az ide kiirt czikkecskéből meggyőződünk
arról, hogy méltatlanul.
„Egészen alaptalan föltevés, hogy mihelyt valamelly gép alkalmaztatik több ember erejének pótlása végett, azonnal a megyében, a helységben, vagy csak a vállalatban magában is kevesebb emberre volna szükség. Épen ellenkezője történik ennek mindig és mindenütt. Be lehetne bizonyitani példákkal. Mert a példák világosan tanusitják, mikint a munkások száma a megyében, a helységekben s gyárakban mindig egyenes arányban áll a hatalmas gépekhez, miket alkalmaznak. Mindazonáltal mi inkább szeretjük megmagyarázni, hogy miért van ez igy, s miért nem lehet máskép. Akármelly gép sem csinál egyebet, mint részeket, részletes munkát. Egy sem készit el tökélyesen semmi czikkelyt. Tehát ki nem látja, hogy ha gép által a fonásnál, szövésnél, vagy nyomtatásnál husz munkas erejével több vitetik véghez, ekkor miszerint e munkaszaporitásnak haszna is legyen, a gyártásnak minden egyéb osztályaiban azonnal megszaporitassanak a munkások? Ki nem tudja, mikint mindenek előtt, a productio mennyisége nem valamelly meghatározott öszveg, hanem olly szám, melly egyenes arányban növekszik a kiállitás árának csökkenéséhez képest. – Kétszerezzük meg a kiállitás költségeit, felényire megkevesbitettük a munkások számát; de csökkentsük felére ama kiállitási kiadásokat, alig tudhatjuk a munkások számának azon többjét, melly szükséges leszen stb.
Ezt mi jó s megálló okoskodásnak tartjuk. – De valjon a földi, ki a vasutak föltalálóját oda kivánta, hol a bors terem, valjon meg fog e győződni ez okoskodás alaposságáról? – Egyelőre alig ha. Ő inkább példát követelt volna 998mint bölcselkedést. De mi reméljük, hogy őt példa is fogja meggyőzni. Mert ő maga lesz példa. Ha ő eddig a vasut vonalán fuvarozott szegényül; ezután élénkebben, folyvástabb s talán jobban fizetve fog fuvarozni a vasut vonalához. A forgalomnak egy ujabb közlekedése, számosabb még ujabb vonalakat teremt, s annál bizonyosabb, minél hathatósabb, melly a lökést adá.
Mesterffy.
