A könyvsajtók fekete festékének gyártásáról Angliában s Francziaországban Rouget de Lisle-től.
A könyvsajtók fekete festékének gyártásáról Angliában s Francziaországban Rouget de Lisle-től.
Tudjuk, hogy a közönséges könyvnyomó fekete festék főtt lenolajból és bécsi koromból (Kienruss) áll; ha az olaj rosszul van kifőzve, vagy zsirtalanitott (entfettet) a fekete festék idővel megsárgul. Néhány esztendő óta Angliában ezen fekete festék készitését tetemesen megjavitották, a mennyiben a főtt olajt egészen nélkülözik. Én ezt már 1839-ben néhány franczia nyomtatóknak ajánlottam, de mindnyájan elutasitották magoktól, azt adván okul, hogy igen fényes és drága. Jelenleg ugyan ezen nyomtatók Angliából hozatnak feketitőt, mellynek kilogrammja 12–24 frankba kerül, azaz: felivel sőt háromszor többe mint az, a mit akkor én ajánlottam. Az angol gyárosok a magok fehéritőjéhez ollyan anyagokat vesznek, mellyeket nálunk nem használnak; úgy látszik lágy és kemény gyantákat, (Harz) balzamot, sárga gyanta-szappant (Harzseife) kövér szappant stb.
Közlök ezuttal egy szeriratot (Recept) miképen kelljen könyvnyomó feketitőt késziteni, mellynek jóságáért kezeskedhetem.
Mellette háromféle műtétel szükséges. 1) A szenet ugy elkésziteni, hogy eléggé feketitsen. 2) A főzött olaj helyett más alkalmatos alkat részeket választani s azokat annyira 772öszvekeverni, minélfogva mindig hasonnemü szörpforma süritővel birjunk. 3) Hogy ezen süritő eszközt a szénnel ugy összekeverjük, minél fogva ollyan feketitőnk származzék, melly szép fekete, tömött, egyenlően öszvetett vegyitékü, a hengerekre s betünyomókra könnyen ragad, valamint a gyengén nedvesitett papirosra is, ezen keresztül nem hat, s mindezek mellett igen hirtelen szárad. A len és dió-olajból készült fénymázak (melly nem kénsavanynyal van tisztázva) igen hamar száradnak, s a nyomdai feketitőhöz, egyedül ezek használhatók; a dióolaj fénymáz még jobb volna, mert főzés közben sokkal kevésbé sürüdik öszve, hanem nagyon drága.
Gyantákat is lehet minden bizonnyal használni igen jó feketitőnek; de a tisztitott, s melegen sárga viasszal kevert szurok minden tekintetben elsőbbséget érdemel.
Peruviai vagy canadai balzam, borszesszel kezelve s leszivárogtatva, hogy belőlök az olaj kihúzassék, a feketitőnek fényességet és teliséget adnak; a kopaiv balzam pedig, mellyből az elszálló olajat párolás által kihajtottuk, azután szokott hévmérséklet mellett kő-olajjal kezeljük, még jobb; ezt elegendő mennyiségü sárga szappannal márványtáblán szét kell dörzsölni, vagy ha igen fénylő feketeséget akarunk, gyantával, kövér szappannal porrá tört velenczei terpentinnel és kopállal.
A sárga gyanta-szappan hasonlag igen alkalmatos jó fehéritő készitéséhez, sőt mellőhetlen, mert nem csak fényességet kölcsönöz neki, hanem egyszersmind azt okozza, hogy a betükre s papirosra könnyen tapadjon.
Legjobb minőségü feketitőhöz, Angliában kiváltképen növényekből készült bécsi kormot használnak; Francziaországban tisztitott gyanta-kormot (Harzruss)
Egy kis adag indigó magában, vagy nehézségben egyenlő mennyiségü berlinikékkel és veres ockerrel keverve a feketitőnek tömött feketeséget ád.
Következő szeriratot (recept) közöl Savage a közönséges fénymázas feketitő készitésére: cserép fazékba 5 lat indigót s ugyan annyi berlinikéket kell tenni, miután mindkettő jól öszvedörzsöltetett, ehhez 4 font legszebb gyantakormot s 3 1/2 növénykormot adni, azután ezen vegyitékre egymás után lassankint meleg fénymáz töltetik fel szüntelen kavargatás alatt, hogy minden anyagok egymással illőleg egymásba vegyüljenek. Ezután a vegyitéket a dörzsölővel (Laufer) szét dörzsöljük mig szercses (körnig) s tökéletesen hasonnemü tésztává válik.
Vignettek nyomásához való feketitő igy készül. Vétessék:
| Kopaiv balzam | 36 rész. |
| Bécsi korom | 12 – |
| Indigó s berlinikék egyenlően | 5 – |
| Vörös ocker | 3 – |
| Gyantaszappan | 12 – |
Ezen vegyitéket gömbölyü zúz8óval (Laufer) márvány táblán öszve kell dörzsölni.
–y.
