Vezérczikk. (Gondoskodjunk polgárgyámintézetekről.)
Vezérczikk. (Gondoskodjunk polgárgyámintézetekről.)
Érdemes iparüző polgártársaink figyelmét kérjük ki leginkább e tárgyban, mert kiáltó szükségeink egyik legtetemesbike arról gondoskodni, mikép lehetne iparbank hiányában akár kezdő szorgalmas iparüző társainkat, akár a saját vétkükön kivül elszegényülteket olly körülményekbe helyezni, mellyek között istentől nyert s maguk szorgalmával kiképzett tehetségeikkel mind magukat fentarthassák, mind a köznek használhassanak. Mi a hirlapi téren nem fénykedni, hanem csekély erőnkhöz képet használni akarunk, használni a becsületes polgárnak leghivebb kötelesség-érzetében. Mi irtózunk azon gondolattól, hogy a közönség örökké éber szemének valami előtt behunyódni szabad, mi a közönséget érdekli; irtózunk azon tétlenségtől, mellyben a kényelem emberei alamizsna gyanánt várják kegyelemtől azt, mit saját erejükkel képesek lennének előteremteni; irtózunk a polgári bűnök egyik legiszonyúabbikától a közönbösségtől, melly ha valami sürgős közszükség fel is merül a tennivalók között, gondoskodást sorvaszt, erőt lankaszt, akaratot öl, és a sikert még csirájában elfojtja; irtózunk az idővesztéstől, mellyben egyesek sülyedése, nemzetek elsilányuláas és jogok elenyészése rejlik; és ha körülményeinket kellő figyelembe vesszük, irtózunk az altató biztatásoktól, mert a nemismerést és a tétlenséget, a közönbösséget, és az idővesztést hordozzák méhükben.
Nem akarjuk itt ismételni mit már százszor elmondánk, hogy hazánkban az ipar emelésére minden eszközhöz és módhoz nyulnunk nyakunkra nőtt kötelesség, és az ennek teljesitésére önként beszélő szükséget sem akarjuk okokkal támogatni, hogy t. i. az iparmezején működő szegényebb műveseket, kiket egy részről maga a feudalismus középkori zsarolásaiba könnyen bele eső czéhrendszer, másról pedig a mindent lebilincselő szegénység mozdulhatlanságban 682tartogat, gyámolitani kell, mert ennek ezernyi oka magából a tényből kiált nyilván és világosan: hanem inkább a mulasztás véghetetlen káros voltát kivánjuk elemezni, hogy tenni e téren mielőbb kezdjünk, nehogy mint mindenben az idők fejünk fölé terhesüljenek. Mert mint hazánk legnagyobb fiainak egyike nem rég mondotta, a szegény magyarnak közéleti miatyánkjába ez igéket kellene befoglalnia. „A cselekvés akaratát add meg nékünk ma, és ne vígy minket a reménységbe, de szabadits meg a késedelemtől.”
Hogy tennünk e téren, t. i. az iparüzők gyámolása terén minél előbb s minél erélyesebben kell, még helyzetünk azon egy részről vigasztaló képe is int, mivelhogy nálunk még kevés a proletarius gyárnépség; nagy tömegek pedig, mellyek a divat változtatával vagy a pépnzcsarnokok habozásával megszokott keresetmódjuktól, s vele élelmüktől egyszerre megfosztatnak, nálunk még nincsenek, s azért menttek vagyunk a nagy változásoktól s crisisektől, mellyek Europát görcsös izgatásba hozzák, de hozzánk csak közvetve hatnak be. Int e körülmény, és komolyan int, nehogy azon betegség helyett, mellyből Europának legcivilisaltabb részei alig birnak fellábadni, nálunk egy erkölcsileg még veszélyesebb keletkezzék: az értelmes iparüző osztályban elhárithatlan elszegényedés. És mivel hogy az iparüzés naponkint tiszteletesebb állapotnak kezdvén tekintetni, naponkint számosabb jeles egyediségeket von fontos pályaterére, de hol a gyámolásnak szüksége naponkint érezhetőbb, hahogy azon üdves igazság szállja meg kebelünket, miszerint a becsületes kézmunka után táplálkozó osztályból független erős középosztálynak kell nevelkedni, melly a középszerüségen felül emelkedve nyomatékos értelmiséget is csatlakoztat magához. Int továbbá azon körülmény is, hogy a gyáripar naponkint növekedő terjedelme, mellyben főkép a természettudományok ujabb időkben történt roppant haladásának befolyásánál fogva a középszerüségnél nem lehet állapodás, mindinkább több embert buzdit az iparüzők tisztes osztályába.
És ha tétlenűl maradunk, ha isten a cselekvés akaratával meg nem áld bennünket, mi következik be igen természetesen? Az, hogy az iparüzők osztályában fog a proletariusok serege szemlátomást szaporodni, mert ha csak feltünő szerencse nem fogja bár a legügyesebb pénzetlen kezdőt is karján, alig alig vergődhetik fel oda hol a nagy számú megrendelések, a mint egy részről ügyességét igénybe veszik, s az által ajánlják s hirét terjesztik, más részről fáradalmát 683bőven és ösztönzőleg jutalmazzák. És igy a hazában azon osztályban fogna szaporodni az elszerencsétlenűltek száma, mellyhez mint emlitettük, és minek csak örvendhetni, időről időre több értelmiség csatlakozik, és el volna árulva ama magas statusczél, hogy a becsületes kézmüvesség után táplálkozók erős s független közép osztály képezzenek. Hogy pedig az iparüző pályára naponkint jelesebb képességü férfiak lépnek, maga a tapasztalás mutatja, ha ifjabb müveseink tisztes során csak futólag is szélyelnézünk. De hogy is ne, midőn a civilisatio napvilágánál mindinkább tisztábbnak tetszik amaz igazság, hogy az értelem önálló munkássággal párosulva, az embernek olly drága kincsét az önállást leginkább képes megadni. Hiába is készitnek a maradásukkal marasztalók békót a szellemnek és észnek, hogy azt csonka intézkedéseik korláti közé szorithassák, megtöri ő ezeket s előre száll, semmit sem gondolva azzal, valjon intézkedéseink elősegitve kisérik-e szárnyalását, vagy pedig boszankodva sántikálnak utána.
Nekünk magyaroknak a késedelem legkártékonyabb hibánk, mondhatnánk vétkünk. – Számtalan példával bizonyithatnók be ez állitásunkat. És még is nincs nép széles e viágon, mellynek olly nagy erőködéssel suttognák örökké fülébe: „csak lassan! csak halkan! ne rohanjatok! Elég egy nemzedéknek egy lépés! Csak szép csendesen!” Adja isten, hogy a ködnek bölcseit, kik igy suttognak a történet erősb rázkódás nélkül felvilágositsa!
Ne essünk e kártékony hibába a kézmüves osztály gyarapitása ügyében, ne tétovázzunk, hanem fogjunk hozzá őszinte szándékkal, erős elhatározott akarattal. Mivel pedig az ember példa után leginkább okul, mindenek előtt példát gondoltam idézni fel, melly gondolatot ébresszen, s a gondolatot a becsületes jó akarat majd tettre érleli. Lássunk tehát példát a polgár-gyám vagy ha tetszik polgármentő intézetek ügyében. És lássuk ezt ne ama hideg közönböséggel, millyennel hirlapi czikkeket olvasni szoktunk, hanem lássuk polgári kötelességünk erős öntudatával, szükségeink csillapithatlan érzetével.
Boroszlóban a polgárgyám-egyesület önkéntes adakozásokból s apró hagyományokból keletkezett és 1838 óta áll fenn. Ezen egyesület czélja az iparüző vagy átalában iparüzésre még alkalmas polgárokat csekélyebb, kamatnélküli kölcsönök által segiteni. A visszafizetés néhány határ-hét mulva hetenkint részletekben történik. Zálogot nem kivánnak; az elfogadó azonban és folyamodó két kezest tartozik hozni, kik becsületességéről tanuságot tesznek, s legroszabb esetben érte jótállnak. Ez utolsó eset hét év óta csak nyolcszor fordult elő. Általában a kölcsönt elfogadó polgárok azt pontosan és megintés nélkül fizették vissza. Ez intézet számtalan megszorult ember könnyeit letörlötte, és száz meg ezer polgárt tartott meg iparágának s családjának, és igy a közönségnek és statusnak. Örömkönnyek közt beszéli az előljáróság azon áldást, mellyet ez intézet fenállása óta maga körül terjesztett. A három előljáró, kik közül kettő polgár és iparüző, a harmadik pap, a legszigorúbb kiméletet tartják szemelőtt, s a kölcsönkérő nevét soha sem mondják meg.
Szileziának több városában van illy gyámegyesület; nehány a boroszlói egyesület mintájára most van keletkezőben.
684A Halleban egy év óta fennálló illynemü egyesület szabályaiban annak czéljáról és a czél elérésére szükséges eszközökrül következől foglaltatnak.
1) Halle városának 1845-ki mart. 3kán felállitott polgárgyám-intézete mint csupán polgári intézet a hatóság közvetlen befolyása nélkül áll fenn.
2) Czélja a város iparüző osztályából a feddhetetlen életü polgárokat és lakosokat, kik szorult állapotban hibájok nélkül jutottak, de kiknek még erejök, képességök és becsületes akaratuk van magokat és övéiket munka által táplálni: czélszerü kölcsönök által olly karba helyezni, hogy eddigi kerestmódjokat folytathassák, vagy azt ismét elkezdhessék, a nélkül hogy további alamizsnás segélyt kivánnának.
3) Minden olly segély, melly által a kirekesztő czél elérését, t. i. a kenyérkereshető állapotbani megtartást nem reménylheti: az intézet köréből kizáratik, és a közszegény-intézetnek hagyatik fel. Jövendőre azonban, ha az intézet ereje szélesebb hatáskört is megenged, feltartatik, hogy segédszerei egy részét sürgető szükség eseteben, öreg, erőtlen és érdemes polgárok, vagy ezek özvegyei fölsegélésére fordithassa.
4) Azok, kik e polgárgyám-intézet kölcsönére igényt tarthatnak, kell
a) hogy idevaló polgárok legyenek;
b) hogy legalább öt évig polgári keresetmódot üztek;
c) feddhetetlen életet éltek, és szorult állapotjokba ne magok hibája által, (melly alatt a szertelen költekezés is, mellyet magokra tettek, vagy családjokban mgszenvedtek, értetik) jutottak légyen;
d) keresetmódjok folytatására a megkivántató erővel, képességgel és ügyességgel birjanak;
e) ne legyenek olly mélyen adósságba sülyedve, hogy az adandó kölcsön elégtelen volna őket a hitelezők szorongatása ellen biztositani, vagy pedig ne legyen nagyobb segétségre szükségök, mint a millyet az intézet adni képes;
f) ne kaptak legyen már más uton siker nélkül segélyt, melly kenyérkeresetük isméti megszerzését lehetővé tette volna;
g) ne épen most fogjanak uj keresetmódhoz, vagy az eddigi, kenyéradó keresetet ne csupán tágitni akarják;
h) hogy a folyamodóban levő ok miatt két évi idő alatt kétszer ne voltak legyen egyszerüen elutasitva az intézettől, a nélkül hogy az utolsó elutasitás óta három év le ne folyt, vagy a körülmény tetemesen ne változott volna, vagy
i) ne lettek legyen már egyszer az intézettől segitve, a nélkül, hogy az iránt kötelességöket be nem töltötték volna.
Különös esetben, de csak ritkán és kivételkép, az előljáró tagok és szavazattal biró vizsgáló biztosok határzata által egyik vagy másik föltételtől eltérni szabad, de ugy hogy két szónál több ne legyen ellene.
5) A czél elérése végett adandó segély még most csupán kamat nélküli kölcsönben áll, mellynek nagyságát és hova forditását az előljáróság határozza meg, s annak meghatározásánál a sürgető kelletet, és az intézet segédszereit szem előtt tartandja, ugy hogy átalában, a nélkül azonban hogy a pénzerőit igen szét ne forgácsolja, inkább 685több szükölködőn tartozik kis öszveggel segiteni, mint csak keveseknek aránylag nagyobb öszvegeket adni, a mennyiben kis öszvegekkel többeken valójában segithetni.
6) Különös biztositék átalában nem kivántatik, de az, ki ollyat mutat, hasonló körülmények közt különös figyelembe vételre jogositja magát, és kissé nagyobb kölcsönt is könnyebben eszközölhet magának.
7) Az adott kölcsönt előre meghatárzott részletekben kell vissza fizetni, és az előljáróság csak kivételkép engedheti el egészben vagy részben. Átalában illy elengedés akkor van igazolva, ha a segitett fél meghalálozott s maradékai a kölcsönt nem birnák a nélkül visszafizetni, hogy szorultságba ne jussanak.
8) Az intézet megalapitása és feltartása végetti szerek állnak most:
a) A czél előmozditása végett egyesült társaság évenkénti határzott segélyzésében.
b) Határzatlan ajándékokban és adományokban, mellyek begyüjtetenek, vagy ajánlás utján begyülnek.
c) Az intézetre netalán végrendeletileg jutandó hagyományokban, s 50 tallért haladó ajándékokban.
Az a. és b. alatti jövedelem egy harmada a hozzá nyulhatlan, kamatra kiadandó alaptőkéhez csatoltatik, két harmada a szerint, mint az alaptőkétől járó kamat, az intézet czéljához képes kölcsönökre és más előfodulható kiadásokra használtatik. A b. alatti adomány ellenben, ha csak különös föltét nincs hozzá kötve, mindig egészen az alaptőkéhez csatoltatik. Az adott kölcsön visszafizetése ismét a pénztárba megy, és uj kölcsönre fog forditatni.
9) Az intézet czéljainak előmozditására polgárgyámegyesület alakul, mellynek a város minden önálló és feddhetetlen éltü lakosa tagja, ha nevét a névjegyzékbe beirván évenkint bizonyos, ha még olly csekély öszveg fizetésére is magát kötelezi és azt meg is fizeti.
10) A ki a polgármentő-intézettől kölcsönt akar kapni, vagy a végre valakit ajánlani, az egyesület elnökéhez kell folyamodnia.
Ha a kérelem az alapszabály 4. §-a rendelete szerint helytelen, az elnök, csupán az emlitett szakasz rendeletére hivatkozván, azonnal visszautasitja. Az illy irásbeli visszautasitást az elnök, a titoknok és legalább még egy harmadik előljárósági tag aláirandják.
Ha a kérelem azonban nem ollyan, hogy azonnal vissza lehetne utasitni, akkor a segélyért folyamodó állapota vizsgálat alá vétetik, s kezébe nyomtatott értesitő iv adatik, melly a határozat hozatalára befolyással biró minden kérdést magában foglal, ennél fogva a föltétlenül szükséges alapnak tekintetik, és a folyamodó azokra lekisméretesen és egészen tartozik megfelelni.
Ha a folyamodó szándokosan hamisan felel és az igazságot eltitkolja, kérelmétől okvetlenül elmozdittatik.
A folyamodó tartozik a kérelme megvizsgálására kiküldött egyének iránt magát szerényen és megelőzőleg viselni, a neki föltett kérdésekre lelkisméretesen megfelelni, és a kivántató tudósitás lehető legkönnyebb beszerzésére segédkezet nyujtani, s a választ arra nyugalmasan elvárni. –
686Ha a segedelem megadatik, a folyamodónak el kell fogadnia az a végetti intézkedést, miszerint a segélyt czélszerüleg használandja, vagy a hitelezők szorongatása ellen biztosittatik. Köteles továbbá az intézet küldöttei felszólitására a segély mikénti használásáról, és az azáltal eszközölt sikerről felvilágositást adni.
11) A nem-helytelen kérelem megvizsgálására, és a segélynyujtás mikénti eszközlésére a polgármentő-egyesület tagjai közül vizsgáló biztosok rendeltetnek, t. i. minden városnegyed részire két vizsgáló biztos és egy képviselő.
A vizsgáló biztosok és ezek képviselői minden városnegyedre nézve az illető negyedben lakó egyesületi tagoktól, az évenkinti tartandó közgyülésben átalános szótöbbséggel választatnak. Ha azonban valamellyik városnegyedből legalább öt tag jelen nem volna, azon városnegyednek a legközelebb tartandó tanácskozmányban az előljáróság választja az illető tisztviselőket szinte általános szótöbbséggel.
A vizsgáló biztosok s képviselőik működése két esztendeig tart. Az elsőbbek közül évenkint egy, a kit a sors ér, kilép; a kilépő azonban ujra megválasztathatik. –
12) A városnegyed két biztosának, ott hol a folyamodó lakik, az értesitő iv, mellyre már az egész felelet fel van jegyezve, átadatik, a végett hogy vagy mindketten együtt közös, vagy pedig különkülön jelentést tegyenek. Vizsgálásuk kiterjed a folyamodó körülményei, szükségei és rangja kitudására, és arra, valjon a megadandó pénzöszveg által ki lehet e segiteni. Különösen pedig
a) meg tartoznak győződni arról, hogy a beadott bizonyitvány valójában azon személytől van kiadva;
b) tudomást tartoznak szerezni a szerencsétlenül járt folyamodó eddigi, és jövendőben várható üzérkedéséről, mint szinte neje és családja életmódja, jelleme, hire és gazdálkodása felől biztos és a viszonyokkal ismerős személyektől, nevezetesen a házi lakóktul, szomszédoktul, a lelkészektől és szegényápolóktul, iparostársaitól, eddigi megrendelőitől, rendőri tisztektől stb.
c) Ki tartoznak fürkészni, kik a folyamodó rokonai, kik eddig megtartását sikkerrel vagy a nélkül igyekeztek előmozdítani, vagy pedig jövendőben akarnak-e e czélra adakozni.
d) részrehajlatlan iparos társaktól tartoznak a folyamodó ügyességéről, és ipari ismereteiről tudomást szerezni, mint szinte arról is, valjon az előadott módon képessé tétetik-e kenyérkeresetét ismét helyreállitni és folytatni, s e végre millyen öszveg kell, és mi intézkedések teendők.
Tartoznak továbbá a vizsgáló biztosok:
e) A folymodó adóssági állapotjáról pontos tudomást szerezni, s e tekintetben a folyamodó jelentését hitelezőiről, s azok alkudozási hajlandóságáról alapul fölvenni, még pedig:
1) Ha a folyamodó háztulajdonos a zálogjeli adósságokat s azok kamatjait, ha pedig bérlő, a bérletpénzt különösen följegyezni.
2) Ezen kivül nemcsak az iparág által okozott, hanem a háztartás végetti tartozékot is tökéletesen, s a legcsekélyebb szegig felszámlálni.
6873) E mellett az elzálogositott dolgok kiváltására szükséges öszveget is figyelembe kell venni, e tekintetben azonban azokat, mellyeket elkerülhetetlenül szükségesek azoktul elválasztani, mellyeket a család körülményeihez képest jobb volna eladni.
4) A hitelezőktül különös gonddal kitudni, valjon pontos fizetés igérése mellett a folyamodó javára vagy a követelés részletes elengedésébe, vagy legalább a fizetési határidő meghosszabbitásába nem volnának-e hajlandók bele egyezni, és a hitelezőktől e tekintetben irásbeli bizonyitványt venni. E mellett szem elől nem kell téveszteni, hogy ez intézetnek nem czélja a hitelezőket követeléseikhez juttatni, hanem a szerencsétlenül jártak adóssága kevesbitése által ezeket ismét kenyérkereső állapotba helyezni.
Eljárásuk eredményéről a vizsgáló biztosok a kitüzött határnap alatt nyomtatott példányok utmutatása szerint terjedelmes jelentést teendnek, és gyámokolt itéletöket a kérelem helyes – vagy helytelensége fölött kimondandják, s az adandó öszvegről, és annak biztositása felől véleményt adnak.
13) A segedelmet megrendelő határzatok körül mire kell különös figyelemmel lenni. (Majd más számban.)
