Az iparműtári jegyek kelendősége Kolozsvárott.
Az iparműtári jegyek kelendősége Kolozsvárott.
Az Erdélyi Hiradó és a Mult és Jelen, meleg szavakkal emlékezvén az iparműtárról, s buzgón ajánlva azt, elmondják mi eddig Kolozsváron ez intézet javára történt: „miután nehány, ez intézetnek czélja- és természetével ismeretes egyén, annak szükséges és hasznos voltát átlátta, az 5 ezüst forintos alapitványokra nézve aláirást nyitott, s azonnal 24 alapitvány jegy alá is iratott. – De hogy mindenkinek mező nyiljék az ügy pártolásához járulhatni és szép reményhez jogot is szerezhetni, a megirt módon: ,vadmacska’ czimü füszeres kereskedő ifj. Tauffer Ferencz urat hivák fel az aláirások és befizetések elfogadására, mit a tisztelt kereskedő ur szives is vala elvállalni stb. – Örömmel olvastuk e közleményt, s annál inkább, mert kereskedőtől, magától Tauffer urtól származik, s igy tanuságot ad arról, hogy hazánk kereskedői mindinkább hozzá csatlakoznak hazai műiparunk ügyeihez, hozzá járulnak az annak emelkedését czélozó intézetekhez. – Legyen érte áldva üzletök, s 581gyümölcsözzék az mind nekik saját javokra, mind honi iparosságunk diszletére!
Örsy.
A tiszavölgyi társulat folyó évi jan. 20. s köv. napjain Pesten tartatott alakitó nagy gyülésének határozata szerint, a társulat teljes rendezésére s minden viszonyai elintézésére ez évi jun. hónap folytában Debreczen sz. kir. városban egy nagygyülés tartása tüzetvén ki, midőn jelen alkalommal a központi igazgató választmány a vidéki képviselőkkel egyetemben az alapszabályok értelmében a rendezés minden ágaira kiterjedő javaslat kidolgozásában munkálkodnék, a szabályozás vezetésére megválasztott főmérnökét Vásárhelyi Pált hirteleni szélütés által örökre elveszté. E váratlan körülmény a rendezési javaslat technicai részének ez alkalommali teljes be nem végezhetését vonván maga után, a központi választmány kötelességének ismeri ugyan ideiglen alkalmas műértő felől gondoskodni, s annak közremunkálásával mind a technicai javaslatot befejezni, mind más előkészületek iránt intézkedni; mivel azonban a czélba vett s még ez év folytán valósággal megkezdetni szándéklott nagyszerü munkálat vezetésére minden tekintetben alkalmas műértő egyediséget minélelőbb kiszemlélni, s azt a legközelebb nagygyülésnek bemutatni a társulat czéljainak érdekében szükségesnek találja, miután az időpont, mig illy műértő egyediséghez juthatni, előre teljes bizonyossággal nem határozatik meg, a folyó esztendő junius hónapra Debreczen városában kitűzött nagygyülés iránti határozat annyiban módositatik: hogy annak a fentebbi körülmények kifejléséhez képest kitüzendő bizonyos határnapja – jó eleve az elnökség által mind az illető vidéki társulatok elnökeivel közlendő, mind hirlapi uton kihirdetendő leend. Miről a társulat tagjai s Tiszavölgy érdeklett birtokosai ezennel hivatalosan értesitetnek. 1846. mart. 30-án s köv. napjain Pesten folytatva tartott központi választmányi ülésből.
Beküldetett.
A budapesti hangász-egyesületnek negyedik nagy hangversenye e f. 10-dik 184 5/6 zene évben f. évi vasárnap apr. 26-kán délutáni 4 1/2 órakor a városi nagy redout-teremben tartatik. – Az abban előadandó hangművek következők, u. m.
1) Lindpaintner „Vampyr” czimü dalmüvének nyitánya.
2) Hummel H.moll hangversenyének első tétele zongorára, hangászkar kisérettel Rupprecht Maria kisasszony által előadva.
3) Karének „tengeri csend” Beethoventól.
4) Mendelsohn–Bartholdy „a szép Melusináhozi” nyitánya.
5) Hangversenydal, Spohr L-tól Weldy Nina kisasszony által előadva.
6) Alleluja, nagy karének Hendtől.
Az igazgató választmány meghagyásából közli.
Ritter Sándor, egyesületi titkár.
