Statistica.
Statistica.
Nádudvar (Zabolch v.) Vége. A népességi viszonyokat illetőleg sokról szoltunk már a fentebbiekben, mikhez pótlólag még következőket adjuk:
Nádudvar vidékében szorosabban véve következő helyek esnek. Maga Nádudvar 8-, P. Ladány 6-, Kaba 5,800-, Tetétlen 2,000-, Szoboszló 12-, Ujváros 6,500-, Csege 2,000-, Egyek 2,600-, N. Ivány 1,700 lakosokkal. – Az 1843-ik évtől kezdve a népesség négy ötszáztóli szaporodásban van, mi nézetünk szerint a közelebbi évek folytonos bőv termésének tulajdonitható. – Magát Nádudvart tekintve, a lakosságnak legalább is fele nemes és földbirtokos – a többiekben mindenikben az adózó rend a túlnyomó. Szokásos életmódja leginkább földmivelés – az iparosok 435nagyobbára csak ruha, épület és gazdasági szerszám készitésével foglalkoznak – gyári munkákra alkalmaztatható nép nem igen van, mert a roppant terjedelmü határok, kiválólag a debreczeni hortobágyi puszta miatt, népesség a földhöz kevés. – Általánosságba szólva a napszámra járó néposztály, mint fentebb érintetett igen rosz – kiválólag ezek közt azok, kik uri hatalom alatt élnek stb. Bár a tömeg mondhatni egyedül önkeze-aratta buzából, önaklában, olában nevelt juh és sertés-husból tartja egyszerü asztalát, – igen kevés posztónemü leginkább a férfia juhász kitörte juh-bőrből, erdélyi szászok szőtte fehér daróczból, és neje szőtte, vagy a Rosnyó vidéki tótoktól vásárlott vastag kender vászonból visel öltözetet – a nőnemüeknél, kik kivétel nélkül karton és selyem-szöveteket viselnek (selyem szalagja a legkisebb szolgáló leánynak is van) kivált ha módosabbak és a miveltebb osztálybelieknél, kik öltözékben, ház, és asztaltartásban a Párisból, Bécsből és legközelebb Pestről eredő divathoz alkalmazkodnak, jóval alantabb fokra szállitható fényüzés mutatkozik. – Nyelv kevés, 1600 ujvárosi svábot kivéve, de a kik szinte mindnyájan értenek és tudnak magyarul, még is romlott német nyelvükhöz konokul ragaszkodnak – kizárólag tiszta lehetőleg szabatos, és semmi tájbeli szójárás által el nem ferditett magyar. Vallási tekintetben a reformált hit uralkodóbb, mint a mellyet az egész vidék összes számából 46,600ból 30,000 vall. legalább is, r. catholicusok vannak mintegy 12,000 – a több hátra lévő szám izráeliták és nem egyesült óhitüek közt oszlik fel. – Olly egyéneknek, kiktől ipar, s egyéb ügyekben tanácsot lehetne kérni Farkas Károly és Balásházi urakat nevezetjük.
Végre az iparosságról annak három fő fajai szerint, a mint t. i. földnépe, mesteremberek által vagy gyárilag üzetik a mi keveset mondhatunk, azt következőkben soroljuk elő:
A földnépe, mint többször érintetett, kizárólag gazdálkodást üz, semminémü szövetet nem készit azon zsák és fehér ruhának való vastag vásznán kivül, mellyet némelly szegényebb csaladok igen gyéren magok számára kiállitnak. A turó, vaj és sajt-nemű készitmények igen kevés kivétellel helyben emésztetnek fel, – toll a nagy mennyiségben tartatni szokott szelid ludakról sok szedetik, és adatik a kereskedésnek évenként át – szappan házi szükségre főzetik némelly ügyesebbek által a nőnemből, fekete cserép korsóval nem csak a vidéket, de egész Debreczent, a hajdu városokat, Biharmegyét, és Nyirséget Nádudvar árasztja el, magok hordozván, s árulgatván azokat mestereik a helységekben szélyel. Fuvarosság gyakorlatára a földmivelés időt – a rosz karban álló utak kedvet e népnek nem igen engednek – gazdasági munka szünet közben leginkább télen N. Váradra, Miskolczra, Debreczenbe, Pestre igen ritkán – nehéz lóvonta szekereiben még is követik azt.
Czéhektől e vidék ment, bár némelly mesteremberek talán a debreczeniekhez tartoznak. Nádudvaron vannak szabók, asztalosok, ácsok, kőmivesek, kerékgyártók, lakatosok, kalaposak, szücsök, vargák, kovácsok, korsósok elégséges számmal. – Mind ezek nyers anyagaikat, mennyiben helyben nem kaphatók, Debreczenből, N. Váradról, és a fanemüket még a Tiszának csegei révpartjáról is szállitják. – Kereskedési tekintetbe a korsósokon kivül egy sem jöhet, mert csak a helybeli szükséget pótolják. – A szülékben ugy látszik nem hiányzanék hajlam gyermekeik mesterségre 436adásában – vannak ugyan is sokan, innen Débreczenban inaskodnak különböző mestereknél, de rendes szokása az illy növendékeinknek, hogy az inasi türés nélkülözés, és dologra szoritás miatt nem annyira kényelmes éveket is igen kevesen töltik ki, hanem haza jönnek néhány hónapi próba után, s ore patrio eke és kapához nyulnak. Még azon kevesek is, kik valami mesterséget ugy a hogy kitanulnak, haza jöttökkel inkább földmivelőkké, mint mesterekké lesznek. – Iskoláinkból a diák nyelv már jó idő óta kiküszöbölve lévén, azok kevés kivétellel mind polgári tudományokkal foglalkoznak. –
Gyári ipar teljeséggel semmi nincs, – és véleményünk szerint cserép edény-, kender és gyapju fonó-, olaj-, és szeszgyárakon kivül, egyéb a legkedvezőbb körülmények közt sem igen lehetne felállitható. –
Baksay Dániel.
