Egyesületi mozgalmak.
272Egyesületi mozgalmak.
Az iparegyesület igazgató választmánya természet és erőtani oktató székére e lapok 4-dik számában hirdetett csőd határnapját alapos okoknál fogva april 27-kére halasztotta; s némelly e részben szükségeseknek talált intézkedések végett martius 11-kére közgyülést tartatni határozott.
A kisdedóvó i. M. o. t. egyesület f. h. 13-kán tartotta a megye teremében téli közgyülését, mellynek folytában az erélyes derék egyesület müködésében sok volna dicsérettel kiemelendő, de mellyeket külön tárgalásra fentartani jobbnak láttunk.
A pestmegyei takarékpénztár f. h. 22-kén közgyülést tartand, mellyen a belszerkezetet illető, lapjaink 7-dik számában közlött fontoságuknál s közhasznu voltuknál fogva, nevezetes inditványok iránt határozatok hozatnak. Reményljük, hogy a társulat érzendvén az intézet természetszerü rendszerezésének szükséges voltát mindinkább közeledni törekedendik a nemzeti bank eszméjének üdvös szerkezetéhez.
A pesti müegyesület e h. 15. tartott közgyüléséről jövő alkalommal szólandunk.
A körök farsangolnak, kiki a maga módja szerint. Csak majd a sok jó kedvet lankadtság ne kövesse, ha tenni kell. E két intézetre, ha önkitüzte szép rendeltetését kellőleg felfogja, ha férfiasan akar, szép és jelentékeny jövendő vár. –
A magyar kereskedelmi társaság egy e napokban közkézre került tartalmas féliven dióhéjba szoritott átnézetét bocsátá közre a magyar kereskedelmi állapotnak, s ezt nehány figyelmet érdemlő jegyzettel kiséri.
Kimutatván előbb, mikint a külföldi vállalkozónak, a ki érdekekkel füződik hozzánk, korlátlan, s fenálló törvényes intézvényeink által biztositott pálya nyilik cselekvőségre s becsületes érdem- és nyereség szerzése – mit egyébiránt belföldre nézve önmaga példájával bizonyit – igéri, mikép a magyar keresk. állapot valódi rajzát ide vonatkozó adatok időszakonkinti körülményes közzétételével hiven adni, s oda munkálódni fog, hogy az országot a külföld piaczával közelebb összeköttetésbe hozza, miszerint igy az idegen tőkepénzse figyelmének efgy részét hazánkra fordita, s a magyar feltüntető német lapi levelezések által magát tévutra vezettetni ne engedje.
Magyarország kereskedése szerinte geographiai irányokat véve, három részre oszlik:
1) Tengeren tuli közlekedésre, –
2) az austriai német és olasz statusokkali, –
3) a legalsóbb dunai tartományok és Levantevali közlekedésre.
A tengerentuli közlekedés magyar tengerpartunk kikötőin keresztül a közlekedési eszközök akadályai s illetőleg hiánya miatt nem nyerhet kellő emelkedést. Ezen bajok elháritására, s hogy külföldön is piacz nyittassék azon nagymennyiségü becses földtermékek egy részének, mik eddigelő az ausztriai német tartományokban ugyszólván elfecséreltettek, idegen tőkepénzesek hozzájárultával alakult a vukovár-fiumei egyesült vasut-társaság, mellyhez ha hozzágondoljuk a létrehozandó egészen biztos fiumei kikötőt, ezen rendszabályok a magyar kereskedés igényeinek és szükségeinek 273ez irányban tökéletesen megfelelendnek, s az europai gabnakereskedésre ez által igen érezhető hatás fog gyakoroltatni, s bekövetkezendik, hogy Magyarország a külföldet nemcsak olcsóbb gabonával elláthatja, mint bármelly egyéb gabnatermesztő ország, hanem a gabnaforgalom is egészen uj alakot nyerend. S ez az átnézetben világos számokkal kimutattatik. Annak pedig, hogy az ország viszonyai iránt a külföldi speculánsok eddigelő még olly csekély figyelemmel voltak, oda részint a távolságban, részint abban állitatik lenni, hogy a pénzpiaczok örökös nyerésztervekkel voltak elfoglalva, s végkép elhalmozva. Tekintetbe vévén továbbá a jelentékeny magyar közlekedést az austriai német státusokkal s meggondolván, mikép Magyarország nemcsak ezen, hanem jobb körülmények mellett 2 sőt 3szro annyi szükséget is bir fedezni, a nevezett vasut épitése mint ollyané, melly a külföldi keresk. országokat Magyarországhoz köezelbb fogná hozni, legkivánatosb eseménynek tartható.
Az 1844-ki számlák szerint a magyar tengerparton általi kivitel – a mostani rosz szállitási eszközök mellett – teszen 2 millió forintot; főáruk: buza, tengeri, repcze, dohány, épületfa stb., mellyek mennyiségét azonban tizszerezni lehetne.
Ellenben külföldről tengeren 1844-ben több mint 13 millio pft értéknyi gyarmatáru s iparműczikk, legnagyobb részt második kézből (Triesten át) hozatott be, melly mennyiség kétszer olly nagy lesz Fiumén keresztül vasuti összeköttetésnél. ugyanazon számlákból kitünik, mikép a magyar tengervidék környékén sok épületfa vágatik, mellyből az ottani mühelyek szépségre s tartósságra nézve igen jeles hajókat állitnak elő.
Ezen tények a külföld előtt annál nagyobb fontosságot nyerhetnek, ha egyszersmind az ausztriai statusokkali közlekedésünk is ide számittatik. A legujabbi hivatalos kimutatások szerint a bevitel az austriai statusokból Magyar- és Erdélyországba 1844-ben tett 55,117,907 – s igy 8 millióval több, mint az 1843-ki. Főczikkek: pamutfonal 1,600,000 ftért, gyapotgyártmányok 20,523,000 ft.; vászon és vászonkelmék 4,300,000 ftért, gyapjugyártmányok 11,000,000 ft; selyemgyártmányok 2,000,000 ftért, vasgyártmányok 1,600,000 ftért. Ideszámitván még a 13 millio ftnyi gyarmatárukat, önkint következik, mikép olly ország, mellynek illy nagy a fogyasztása, kell hogy igen bő segédforrásokkal birjon, s érdekes piaczot szolgáltathat a forgalomnak.
Ezután következik a magyarországi érték- s áru kivitel az austriai tartományokba, melly különféle iparmű tárgyak és természeti, meg mezőgazdászati termékekből összesen teszen 1844-ben 62,742,349 ftot, tehát az 1843-kinál 7 millióval többet. –
Levantévali kereskedésünk aránylag csekély, mellyet azonban igen magas fokra lehetne emelni; a török tartományokból tömérdek mennyiségü áru érkezik, transito, mi helyett isnmét kézmüvek vitetnek ki. – Állitólag a Berlinben alakult duna-kereskedelmi társaság van e tér kizsákmányolására szánva, melly feladatot mi magyarok sokkal könnyebben feloldhatnánk.
Itt pénzügyi viszonyainkra tér át a jelentés, s ekkép rajzolja röviden azokat: Magyarország pénzügyi helyzete olly természetü, miszerint az országban nagy tőkéket szokatlan előnyökkel lehet elhelyezni. Az e részbeni tér olly 274tágas és terjedelmes, hogy még a legbiztosbra nézve sem lehet bizonyos határokat szabni. Minthogy Pest eddigelő még nem volt váltópiacz – mindazáltal mint a belforgalom középpontja a bécsi pénzpiacznak, tömérdek összegeket szolgáltatott: mindenekelőtt nehány váltóház alakulása volna itt szükséges, mik aztán egy részt a pénzforgást megkönnyitnék, más részt a már számos milliók felett rendelkező magyar takarékpénztárak s egyéb intézetek által gyámolitatnának, bizonyoasn nem hiányzanának számukra itt helyben (Pesten) s a vidéken legszebb űzletek. Ezen pontot a magy. keresk. társaság különös figyelmébe ajánlja a külföldi tőkepénzeseknek.
Ezután a kiviteli czikkek soroltatnak elő, névszerint: timsó, dárdany, pálinka, kőrösbogár, vas, toll, gabona s hüvelyes vetemény, rongy, kender, fa, méz, gubacs, hamuzsir, veteménymagvak, gyapju, disznózsir, kőszén, dohány, viasz és borok.
Érdekes lesz ezek nehányainak kereskedelmi állását ide iktatnunk, a mint az az átnézetben foglaltatik.
Pálinka nagy mennyiségben készitetik, s czélszerü javitásokkal ezen czikkeli kereskedést igen angyban lehetne űzni. Névzserint a legjobb minőségű genever, cognac, és sprit-et lehtne előállitni, ha szakértők fognának hozzá illynemü vállalathoz. Ezen czikk ára rendesen a gabna árával tart egy lépést. – Az év végével igen drágán fizettetett e czikk.
Vas. Igen nevezetes vasbányák léteznek az országban, mellyek közül azonban vállalkozási szellem hiánya miatt csak kevés müveltetik; és mégis nagy mennyiségü vasmüvek állittatnak ki, miszerint a vas műszerekbeni szükség nagyobbára fedezve legyen. A jelenlegi magyarhoni vastermelés 700,000 mázsára tétettik; ebből nyers állapotban 300,000 mázsa küldetik feldolgozás végett Ausztriába.
Gabona s hüvelyes vetemény. – – Magyarország évenkinti gabnatermesztése felülhalad 90 millio pozsonyi mérőt; ebből a mult évben csupán az ausztriai német statusokba 4 millio mérő vitetett ki. Gabna nevezet alatt itt buzát és rozst kell érteni.
Azon ár mellett, mibe a buza egész a tengerpartig kerül, nehéz volt a külföldet jutányosb áruval ellátni; lett volna azonban csak a vukovár-fiumei vasut már megnyitva, a legjobb minőségü buzát Fiumeig mérőnkint 35 kron lehetett volna elszállítni, hol aztán a hajón egy star nem kerül többe 4 2/4 ftnál. A legujabb conjunctura által előidézett árakra visszapillantva, vagy már csak a jelenlegi dolgok helyzetét is véve, okvetlenül át kell látni, miszerint Magyarország minden országok közt legolcsóbban termel, s a vasut által valamennyi világrésszel versenyezhetend. Tekintetbe véve tovább, miszerint minőséget illetőelg a külföldi kereskedésben tömegesen előforduló fajak közül kevés vetélkedhetik a magyar buzával, s miszerint ez arány a többi gabnanemekre s hüvelyes veteményekre nézve is áll; akkor a fiumei vasut fontossága nemcsak Magyarországra, hanem a többi keresked. világra nézve is félreismerhetetlen.
A termelők kezeiben a gabnanemüek készletei (Vorraethe) majd nem kimeritvék; s ha a nyugot számára már megvásárlott, de jégtorlatok miatt még el nem szállitott mennyiség levonatik, a kereskedők és speculánsok kezeiben az 1844-ki buzából semmi, az 1845-kiből csak kevés 275marad, – ugyszinte középszerü mennyiségü tengeri, s csaknem semmi a többi fajakból.
Kender. Miután bizonyos, hogy Oroszországgal mind minőségre, mind árakra nézve versenyezhetünk, e czikknek nagy jövendőt remélhetünk; csak az épitendő vasuton leendő jutányos szállitás kivántatik, hogy az idegen piaczokat legolcsóbban láthassuk-el. 1844-ben a kivitel Fiumén keresztül 9396 mázsát tett.
Fa. Épületfa s hordódongákban a magyar tengerpart nevezetes kereskedést üz, s 1844-ben a kivitel körülbelül 1/2 millio pft értéknyire rugott. ára ritkán változik.
Hamizsir. A magyar hamuzsir jóságára nézve a legelső minőségü amerikai s orosz hamuzsirral egy fokon áll; s az ilir nevezet alatt előforduló is legtöbbnyire magyar termelék.
Veteménymagvak. Ezek közt első helyet foglal a repczemag, mellynek termesztése Magyarországban néhány év óta tetemesen emelkedik, ugy hogy középszámi aratást most 1 162 millio mérőre tehetni. A multévi kivitel a magyar tengervidéken át 100–120,000 starra, – Ausztriába 500–600,000 mérőre = 375–450,000 starra rugott.
Gyapju. Ez főrovatot képez a magyar kiviteli kereskedésben, s részint ezen okból, részint mert a legutóbbi conjunctura a gyárországokban szokatlan előhaladás bélyegét viseli magán, legfőbb figyelmet érdemel. Az évenkinti termelést 340,000 mázsára számithatni, miből a legnagyobb rész külföldre vitetik. Az országban ugyan közönséges kelmékre jókora mennyiségű gyapju dolgoztatik fel, de az erre megkivántató gyapju leginkább a’ török tartományokból Dunán hozatik be. Az árváltozatok mult évben nevezetesek valának; a speculatio magasan emelte fel az árakat, mig a rosz aratás feletti panaszok elterjedtek, s az aggodalmak fenyegető éh-szükséggé változtak, mire a tőkebirtokosok a gabnának vetvén magokat, a gyapjú árát hirtelen csökkenni hagyták, mit a gyárak alászállott müködése is előmozditott. – Jelenleg mintegy 40000 mázsa fekszik a helybeli piaczon – mind második kézben. A forgalom eddigelő nem emelkedhetett tulajdonképi fokára, mert ollyan kezekben volt, mellyek munkálataikban nem mindig szigoruan járnak el. Részint ez okból, részint mert e czikk különös figyelemre méltó, alkalmat vön a magy. keresk. társaság egy osztályzó intézetet alapitni, mellyből jövőre a külföld szüksége szerint elkészitett áru küldethetik el – s egyszersmind a martiusi pesti vásárra teendő megrendelésekre hí fel, hogy a megbizók a társaság e részbeni kedvező állásáról meggyőződjenek.
Kőszén. Még folyvást hanyagoltatik, de a gőzmozgonyok, gőzhajók mindenünnen folyvást szaporodván, a magyar kőszénre közel jövőben nagyszerü külforgalom vár.
Borok. – Az évenkinti termés körülbelül 30 millió akóra becsűltetik, s daczára jeles minőségöknek a borok potomáron kelnek. –
Beviteli czikkek közűl: kávé, nyers czukor, bors, aranyglét s amerikai bőrök örvendenek legnagyobb forgalomnak. Az ország valamennyi czukor főzdéi körűlbelől 100000 mázsát használnak fel, mellybeli szükség nagyobb részt brasiliai fehér czukorral fedeztetik; a moscovadi keveset ér, mert szörpe csak veszteséggel adható. Bőrökből évenkinti mintegy 300,000 ft. értéknyi hozatik be. 276Egyébiránt a gyarmatáruk árai folyvást a nagyobb tengeri piaczok kereskedése szerint sülyednek vagy emelkednek.
