Tájékozó adatok.
077Tájékozó adatok.
I. Gabonatörvény és tanulság Angliából. A gabonatörvény elleni egyesület kikiáltá nem régiben, hogy izgatásának előmozditására 150,000 fontra (egy millió ötszáz ezer pftra) van szüksége, s a roppant pénzöszveg egy napon Londonban a City városrészben fedezve volt. – Ezek aztán értik mit tesz a socialis utoni működés. – És mi magyarok? mi bizony jóformán csak azon mesterséggel bibelődünk; mikint kell semmiből, semmivel teremteni. – Igaz, szegények vagyunk; de valamint azon gazda ezernyi holdföld mellett is szegény, mert pénze nincs, kinek jószága instruálva nincs; azért szegény tehát, mert arra, a mi szegénységéből kiemelhetné, keveset költ: ugy mi mint nemzet is mindaddig szegények maradunk, mig szegénységünk miatt a vagyonosság eszközeire nem költünk annyit a mennyit kell. Pedig körülményeink között közvagyonosság elérésére az associatio hatalmas eszköze csaknem egyedül sikeres. – Erre pedig még keveset, igen keveset költünk. – Egy kissé tanulnunk kellene holmit Angliától. Férfias érettséggel fontoljuk meg, mit lesz jó cselekednünk; de ha egyszer meggyőződésre jutánk, s magunkat cselekvésre elhatározók, akkor nem immel ámmal, könnyen hülő lelkesedéssel kellene dologhoz látnunk, hanem szivvel, lélekkel és erszénynyel. Erszénynyel uraim! mert annyit mondhatok axiomakint, hogy a melly egyesület pénzt nem áldozhat kitüzött czéljának eszközlésére, az nehezen fog boldogulhatni. – Nézzen kiki maga körül, vessen számot a körülményekkel, s aztán mondja meg, ha nincsen-e igazam. –
Termesztő ország vagyunk. Minket Anglia gabnatörvénye nagyon érdekel. Szükség, hogy magunknak határozott véleményt alakitsunk e tekintetben a legközelebbi jövendőről. – Tény, hogy a tory kormány a gabnatörvény kérdésén megbukott. Hogy a tory ministerium tagjai ismét visszaléptek hivatalaikba, e tényen legkevesebbet sem változtat; mert a tory ministerek, e kérdésben legalább, nem tory kormny többé. Abban áll épen az associatio utján előkészitet közvélemény hatalma, hogy ellensége is kénytelen hódolni neki. A gabnatörvények eltörlését tory ministerium fogja végrehajtani, mint tory ministerum volt kénytelen keresztül vinni a katholikusok emancipatioját. – Egyébiránt mi azt hisszük, hogy sir Robert Peel a legközelebbi parliamenti ülésben még nem fogja a gabnatörvények teljes eltörlését indítványozni, hanem a mostani ingó vám helyébe csekély, mérséklett állandó vámot indítványozand. – S a conto fizetés gyanánt, mikint O’Connel szokta mondani, el is fogadandják.
A magyar-gabona-kerskedésre nézve azon meggyőződésben vagyunk, hogy nekünk jobb ha Anglia csekély mérséklett vámot vetend a gabnabevitelre, mintha egészen vám mentesitné. Ezutóbbi esetben nehezebb volna angol piaczokon Amerikával versenyeznünk, mint az elsőben, mert a mi buzánk jobb, keményebb, nehezebb és tartalmasabb, s a quarter nem pedig súly szerint vett csekély vámot sokkal jobban kiállja, mint a lágyabb, könnyebb, tartalmatlanabb amerikai. – Egyenlő mérsékelt teher, jobb s roszabb árúra egyiránt vetve, mindig a roszabbat nyomja. – Ámde minek beszélünk mi rendes gabonakereskedésről, mig Fiuméhoz vasutunk ninsc, hiszen Fiuméban odessai buzát esznek!! 78s az országban éhség fenyeget. – A ki uj segédszerekhez nyulni nem akar, tartsa magát készen uj nyomoruságok szenvedésére mondá Bacon. Lord Bacon pedig okos ember volt.
Ad vocem éhség, következő tudósitásaink vannak: 1) A megyékbeni összeirások oda látszanak mutatni, hogy nincs elegendő gabona az országban. 2) Mosonyban, dec. 21-kén egyetlen egy heti vásáron, mintegy 30,000 mérő buza adatott el bécsi kereskedés számára. 3) Pozsonyban a zsemlyék a nevetségig aprók, egy zsemlye egyszerre lenyelhető. 4) Győrben még mindig élénk a gabonakivitel Ausztria fölé. 5) A Buda-pesti Hiradó azon botránynyal gúnyolódik, hogy Magyarországba idegen gabnát kellend behozni. – Tessék combinálni a nyájas olvasónak. –
II. Repcze. A triesti Lloydnak azt irja pesti levelezője, hogy a repczét 6 1/2 forinton is alig lehet eladni, s panaszos jeremiádokra fakad, hogy nem jó kereskedelmi számitás volt, a repcze árát taval olly magasra verni. Ez oldalvágás a m. keresk. társaságot illeti. Az érdemes levelező talán szép gyüjteléket szedett össze speculatióra, a nélkül, hogy rendelményei voltak volna. – A magyar keresk. társaság azonban mindig büszke leend, tavali nagyszerü repcze-munkálatára, melly mérlegének igen szép javára vált, azt pedig nem gondolom, hogy a magyar termesztők haragudnának azan magas árért, mellyre a m. k. társaság a repczét felrugtatá, de minthogy azt irja az érdemes levelező, hogy a tavali mesterségesen felcsigázott (?) ár, a külföldet Magyarország elmellőzésére birta, azt kell válaszolnunk, hogy nem jó kútfőkből meriti tudósitását. Mi a dolgot másképen tudjuk. Elmellőzést nem tapasztalunk. Pedig a mi tudósitásaink alkalmasint alaposabbak. Minden időszaknak meg van a maga kereskedelmi conjuncturája. Nem minden idő kedvez mindennek. Lehet, hogy midőn egész Europa gabona-szükségtől tart, az olaj-növényekbeni kereskedés nem ollyan élénk, mint különben volna. De az általános conjunctura, mert Magyarország elmellőzése. Én szeretem hogy repczét vetettem. – Ez az én combinatióm. A következés majd megmutatja, mellyikünknek van igaza.
III. Egy kis krajczáros adat a kétkedőknek. Egy kis adattal szolgálok az iparvédegylet eredményeihez. Én szivarozó ember vagyok. Több éves tapasztalásaim szerint, hazámnál egyremásra 10 szivar fogyott el naponkint. Ezelőtt külföldit szivtam, s mint szegény legényhez illik a legolcsóbbat. Darabját 2 pengő krajczáron vevém. – Az iparvédegylet óta belföldit szivok, s darabját 2 váltó kron veszem. Költségkülönbség egy nap 30 v. kr. egy éven át 182 váltó forint. Magyarországban a szivarozás olly átalános, hogy kimondhatlan csekélyen számolok, ha azt mondom, hogy 20,000 ember az egész országban hasonló helyzetben van, s ez annyival csekélyebb számvetés, mert nem egy urat tudok, kinél ezelőtt 6 pkros szivar fogyott, most pedig 2 váltó kros fogy. – S 20,000 embernél ezen kis garasos különbség évenkint három millió hatszáz negyven ezer váltó forint különbséget teszen egy évben. Ezen csekélység által ennyi pénz megmentve egy éven át a hazának, a hazai dohánytermesztésnek, saját erszényünknek!! Én ezen parányi kis gazdálkodás következtében évenkint, minden legkisebb áldozat nélkül 182 v. forinttal többet adhatok s adok a más hasznos célokra. – 79S aztán az iparvédegylet roszul számitott? gyarló eszme! – Nemde barátaim? –
Kossuth lajos.
