Iparegyesület. (Visszakintés az 1845-diki eszközlésekre.)
Iparegyesület. (Visszakintés az 1845-diki eszközlésekre.)
Mióta gr. Széchenyi István hazánkban az egyesületi szellemet felköltötte, – s még inkább, mióta körülményeinkből azon kényszerüség fejlett ki, melly a’ haladás teendőit főleg a sociális munkásság körébe utasitja; azóta, érémmel és megnyugvással tapasztaljuk, hogy a közönség nagy reményeket csatol a’ társaságok eszközléseihez, erős igényeket intéz hozzájok, s a legkövetelőbb figyelemmel kiséri azokat. S méltán és helyesen. Méltán: mert mint már többször irva és mondva volt, az egyesületek, épen mert az egyesülésből meritik erejöket, leghatalmasabb, legmozgékonyabb tényezői közé tartoznak a haladásnak; s helyesen: mert a közönség virrasztó ellenőrsége folyvásti tevékenységben s kellő irányban tartja intézkedéseiket.
Az iparegyesület, ismervén e közérdeklettséget a’ sosialis cselekvőség iránt, elejétől fogva készen tartá fel közönségünk előtt munkásságának mind indokait, mind eszközléseit, – s most is, midőn az uj év bekövetkeztével ismét egy leélt időszaknak végperczeinél vagyunk, örömest, s miért ne mondanók, megnyugtató öntudattal kéri fel jóakaróinak, pártfogó részvevőinek figyelmét a lefolyt év alatt eszközlöttek rövid vázlatára.
Egyesületünknek egyik czélja levőn általában hasznos, kölönösen pedig iparklöri ismereteket terjeszteni: e részben egyik eszköze volt az
Oktatás.
1845ben folytattuk vasár- és ünnepnapi népszerű előadásainkat a természet- és erőtanból; meg a vegyészetből. Minthogy azonban ezen leczkéknek sokkal elemiebb, átalánosabb irányban és tartalommal kelle tartatniok, semhogy azokból egyes iparágakra alkalmazottabb okulást vonhatott volna az iparműves: azért a novemberben kezdődött télszaki leczkefolyammal megindítottunk specialis műtani előadásokat is az említett tudományok köréből, mik folytattatni fognak ezután is. Előadásainkat ingyen hallgathatta minden iparműves és tudomány barát; – mert tandíjat nem szedtünk, – az előadó urak tiszteletdíjait, a’ szállási és kisérleti költségeket egészen áldozatul adván egyesületi pénztárunkból az iparügynek és közokulásnak. – Előadóink e tudományokból ez évben is azok valának, kiket tanszékeink felállítása óta szerencsénk volt birni: Dr. Nendtwich Károl és Vállas urak. Szaktudományaikban avatottságok, – a kisérleteknél biztos ügyessségök, s ügyszeretetök megállapították tanszékeink népszerüségét, megkedvelteték azokat számos hallgatósággal. Ezért őszinte sajnálattal vettük Dr. Vállas urnak legközelebb bejelentett lemondását a természet és erőtani előadóságról, s fájadalommal kézlendjük legközelebbi számunkban a csődhirdetést, mellyel helyette utódot hivandunk tanszékünkre.
Ez idén felállítottuk továbbá a természet-leirati tanszéket is, s előadattuk nyáron a’ füvészetet Virnau János ur által, hetenkint kétszer magyarul és németül, szinte ingyen. Előadó ur buzgósága a hallgatóságot mindig azon kellemes természetben is előmutatva látták. – A’ füvészetbefejezése óta az ásványtant adja elő Pauer Sándor 007ur, kiben egyesületünk ismét egy közönségesen tisztelt természettudóst és technicust nyert tevékeny ügybarátinak sorába.
Rendszereztük ezután egyesületünk körében a’ magyar nyelvnek tanitását a’ német-ajkuak számára. E’ tanszék oktatója Kronperger Antal ur, kinek sikeres eljárását tanusitják folyvást számos, minden rendü és koru hallgatói.
Rendes oktatási tárgyul tűzetett ki ez idén a rajz-tanitás is. Eddig elé azonban csak rendkivüleg tartatik az e részbeni oktatás Glembay Károl urnak hazafiui s ügysezrető buzgóságából. Rajzórák adatnak vasárnapok- és ünnepeken, reggel 9–12-ig, magyar alőadással. Jóllehet van a fővárosban több rajztanitó: a mi előadásaink még is valódi szükséget pótolnak, mennyiben a tisztán magyar ajkú fiatalság nálunk magyar nyelven nyerheti az oktatást. A tanitványok száma annyira szaporodik, miszerint legujabban kényszerültünk ujabb asztalokról gondoskodni.
Rendkivüli előadásnál előadásaink sorában köszönettel említjük még:
Vállas urnak szám- és mértani leczkéit, miket ez évnek első három hónapjában díj nélkül adott hetenkint kétszer; – továbbá
Nendtwich urnak vegyészeti leczkefolyamát, stb., miket a mult télen adott, s mostani télszaki leczkefolyamunkban megint tart.
Virnau János urnak azon óráit, miket mesterlegények számára irásból, olvasásból stb. adott.
Hampel Antal urnak leczkéit a fejszámvetésből alkalmazva a kereskedelmi könyvezésre.
Kronperger Antal urnak franczia-nyelvi előadásait, miket november óta jutányos tandíjért tart. Végül
Glembay Károl urnak építészeti leczkéit, miket az ezen minálunk csaknem csodásan elhanyagolt tudományból ingyen ad.
Közgyülésileg vagyunk utasitva, hogy a kereskedő segédek gyári könyvezők s levelezők számára magy. ügyviteli tanszéket igyekezzünk állitani, mellyről az űzletek ügyvitelének minden ágai: a könyvezés, fogalmazás, számvitel, – s a segédtudományok, mint kereskedésáru-számtan féldleirat stb. magyarul tanitassanak. Illy tanszékre valóban nagy szüksége van immár a magyar üzletvilágnak, mert kivált kereskedelmi osztályunk ügyvitele annyira magyartalan, annyira idegen, miszerint a’ született magyar egyéneket is idegen ajku tollvezetésre kényszeriti. S épen ezen tény az, mi tervezett magyar ügyviteli tanszékünk szükségét legkiáltóbban tanusitja. Nem elég a magyar nyelvtant, vagy épen a magyar nyelvet tudnunk arra, hogy a kereskedésnek, gyári üzletnek magyarul vigyük ügyeit; ahhoz kissé több studium kell. Azért felette sajnáltuk, hogy egykülönben tiszteletre méltó, városi kereskedelmi testűletnek ügyviteli tanszékünk felől az lehet véleménye, miképen, mert Hampel urnak kereskedelmi tanodájában a magyar nyelv, sőt talán a féldleirat magyarul is tanitatik, az általunk tervezett tanszék szükségtelen. Reméljük hogy e tekintetben tévesztett véleményét szivesen fogja adandó felvilágositásunk után jobbra irányozni 8s nem tagadandja meg segélyét, mellyért felszólítottuk. Nem lévén t. i. pénztárunknak annyi ereje, hogy e tanszéknek költségeit is elviselje, igénybe bátorkodtunk venni a kereskedői osztály segedelmét, s a hazában alakulva levő kereskedői keblezetek mindnyáját hazafiúi bizodalommal felkértük, sziveskedjenek e tanszék megalapitásához évenkinti csekély 30–50 pftnyi adakozással járulni: A mint épen a kereskedői osztály fogná legtöbb hasznát venni ez oktatásnak: ugy hinni akarjuk, hogy minél előbb alkalmunk leszen a hazai ügyek barátinak meleg köszönetét kérni ki kereskedőink hazafiui áldozat készségeért. –
E reményünket a mester-inas iskola ügye tökéletesen biztositani látszik. Midőn elkerülhetetlen szükségét láttuk mi, s látták a helybeli némelly czéhek lelkesebb tagjai annak, hogy a mesterségi fiatalság némi oktatásban részesítessék nem kételkedtünk a helybeli czéheket s egyes iparműveseket évenkinti adakozásra híni fel, s mint őszinte hálával hirdettük, a legóhajtottabb siker koronázta bizodalmunkat. A helybeli iparművesek néhány hónap alatt aláirásokkal biztositottak 600 pftnál többet a mester-inasiskola költségeinek fedezésére, s ez öszveg fizettetik, s a mesterségi fiatalság már élvezi az oktatás áldásait. – Nem lehet okunk a kereskedőség hazafiui jóakaratáról, belátásáról, s önérdekeinek józen értéséről fel tennünk, hogy, a mi saját fiatalságának képeztetését illeti, e részben bármelly osztálynak utánna maradni kivánjon, annál kevésbé, miután a pesti kereskedői testület, példaul a mester-inasiskola altapitói között 100 pfrttal volt általunk a közönségnek bemutatva.
Mint imént mondók, mester-inas-iskolánk ez év folytán megnyittatott, s azóta Virnau János urnak tanitósága s egy e részben kinevezett bizottmány felügyelése alatt óhajtott sikerrek diszlik. –
Oktatási működéseink istápolásaul szerezgetjük gyüjteményeinket. E részben az idén folytattuk a phisicai sezrtár gyarapitását, mire pénztárunkból is tetemesebb öszveget rendeltünk ki, s Nagy Károl urnak hazafiui áldozatából ez idén is 100 pftot nyertünk. Továbbá az ó Felsőge, Kirőlyunk által kegyelmesen megalapitott ásvány gyüjteményünk szaporitásán is törekedtünk. Némi kezdemények tétettek már növény és állati gyüjtemények körűl is. – Technikai szerek és művek gyüjtéséhez is hozzá fogtunk, – miről legközelebb köszönetes jelentéseket teendünk a közönség elébe. – Könyvtárunk végre szinte nyert becses adományokat; mikről annak idejében elmondók köszönetünket. –
Az ismeretek terjesztését a sajtó utján is eszközlésbe vettük, ugyanis:
Ez idén 2-ik füzetét adtuk ki a népszerü könyvtárnak e czim alatt: Vasárnapi gyermek. Babona irtó könyvecske. Irta Halász Márton. – Népi előitéletek oszlatását czéloztuk avval, s bár meglehetősen terjedelmes dolgozatka, olcsón állítottuk ki még is a piaczra, miszerint a nép maga is megvehesse, baráti is könnyen ajándékozhassák számára. E árusnál s az egyesűlet jegyzőségében. Ára egy füzetnek 6 kr. pengőben.
Megindítottuk a Hetilapot, melly a közgazdászat, statistica, természeti tudományok, technika, s az üzlet-világ kéréből eddig is számos czikkelyeket hozott, ezután pedig némelly czélszerü uj intézkedések nyomán még inkább fog 9a gyakorlati életbe hatni. A technikai műszótár szerkesztése iránt megtétettek a szükséges rendeletek. A magyar tudós társaság sziveskedvőn művességi szógyüjteményeit nekünk engedni át, – továbbá a selmeczi olvasó egylet az általa magyaritott bányaműszótárt is használatunkra igérvén átadni; s magunk részéről is megtérténvőn minden kellő intézkedős, hogy a művességi szótár lehető tökélyben adassék: reményünk van, hogy kinevezett szerkesztőink nem nélkülözendik a szükséges anyagzatokat. – Választmányunk azonban egy két kiadáson okulva, ezutáni sajtó-munkálatait csak kiadók által kivánván a közönség elébe juttatni: most e szótárnak kiadó kerestetik.
Hasonlóan áll az iparnaptár ügye.
Nagy részben ismeret-terjesztési intézeteink közé tartoznak a szakosztályok is, mik műbirálataik, véleményeik s társalgási értekezéseik által kiváltképen az iparköri tudandókat irányozni, ébreszteni, méltányolni hivatvák. – Ez idén ezeket is életbe léptettük s bár eddig az első orientatiok elfoglalt s elfoglalandó mezőjökön nem sok időt engedtek a valódi hatásra: még is nem egy izben találkoztak olly bizodalommal, mellyel a kormányszékek, hatóságok s testvér egtyesűletek véleményt, – iparművesek hasonlag utbaigazitást és műitéleteket kivántak tőlük. –
Ennyit tevénk az egyesűlet ismeret-terjesztési czéljának valósitásaul. Következik elmondanunk, mit eszközlöttünk az iparosság és iparosok practicus felsegéllésére, mi szinte czélja, és pedig, már neve által főbbiknek kitűzött czélja az iparegyesületnek.
E részben mindenek felett hivatásunknak ismertük azon pártfogási készséget, vágyat, sőt kötelességet, mellyre magát közönségünk a védegylegti mozgalmak folytában elhatározá iparosságunk és műveseink javára felhasználni, kimeríteni. Tapasztalván tehát a mohó és őszinte kérdezkedést a hazai gyártmányok iránt: mindent elköveténk, hogy e részben lehetőleg jó utasitást adhassunk a közönség kezébe. – Majd a Hetilapban siettünk közleni minden ujabb iparvállalatunk keletkezését, czimét, műhelyét s raktárait, miszerint kezdeményének azonnal kikérhessük a közönség istápoló figyelmét. Később vásári értesitéseket nyomattunk szinte a Hetilapban, mellynek illető példányait az előfizetési számon tul több százakban osztottuk ki a vásáros nép között.
Most legközelebb iparműkiállítást rndeztünk a védegylet keletkezte óta támadt iparvállalkozóink részéről, ez által nemcsak azt eszközölve, hogy uj műveseink gyártmányaik szőpsége által ajánlhatták magokat a közönségnek, hanem azt is elérve, hogy anyagi segély nyujtatott nekik, mert várakozáson felűl sikerült a kiállitmányok nagy részét azonnal a kiállitásban eladhatni; nagy részét pedig a sorsjáték számára megvásárolni.
Hasonló anyagi felsegéllés czéljából terveztük azon intézetet, mellyről iparároda czim alatt a Hetilapban szóllottunk, s mellynek terve az iparműtár szerkezete czim alatt a legközelebbi számban fog közöltetni.
A folytonos kiállitást, mellynek kezdeteűl a felül emlitett iparműkiállitást kértük tekintetni, a jövő évre kelle halasztanunk.
Egy két iparost, mennyiben pénztárunk erejétől tellett, kisebb észvegekkel segitettünk, – s olly sikerrel, miszerint lehetlen nem kivánnunk azon áldásokat, mikkel egy műiparosbank fogna az iparosság felett harmatozni.
10Segedelmeink közé számítjuk némileg azon bizonyitványokat is, miket hozzánk intézett megkeresésekre, egyik másik iparosnak üzlete, vagy képességei felett adtunk, előleges szigoru tudomás-vétel nyomán. –
Mellőzve mindazokat, mik jövőrei tervezetinkben nagyon is az előmunkálatok stadiumán vannak, – mikről a jövő év fölytában leend szerencsénk a közönségnek értesitéssel szolgálni; – mellőzve mind azon intézkedéseket, miket az egyesűletek egyike vagy másika által történt felszólitásunk következtében ugy eszközlénk, miszerint azokban a fő rész még sem a mienk, elhallgatva házi ügyvitelünk eszközléseit, – még csak a statisticai adatok gyüjtését emlitjük meg munkálataink között; mert meg vagyunk győzödve, mikint ama sok adatokkal, miket Hetilapunkban eddig közlöttünk, hazánk és körűlményeink ismeretéhez igen becses anyagokat hordottunk öszve.
S mind ezeket valóban csekély pénzerővel eszközlöttük, ugy annyira, miszerint az egyesülés hatalának kell legtöbbet tulajdonitanunk azon lehtségek körűl, mik ennyit eszközlenünk engedtek. – Dec. 28-án 1845.
Csanády, jegyző.
