b) A sárosi reakcióról és a földesurak úrbéri visszaéléseiről:
b) A sárosi reakcióról és a földesurak úrbéri visszaéléseiről:
Luzsénszky április 25-én újabb jelentést küldött: kémjelentések alapján beszámolt a Sárosban és Szepesben lévő ellenség erejéről, azt írta, hogy »Sárosban a schwarzgelb urak paraszt rablástól félnek«, hogy a sárosi és eperjesi megyei és városi hatóságokból senkit sem szabad megtartani, mind reactiós.« Jelentette, hogy az eperjesi görög kat. püspök és Dienes helybeli lelkész sok gondot okoz, »mindketten megszöktek előlünk, midőn Görgeyvel jöttünk.« Kossuth válasza:
Folyó hó 25-ről 96. sz. alat kelt jelentésének hadi müködéseinkre, s az ellenséges seregek mozdulataira vonatkozó pontjait sziveskedjék Kormánybiztos Ur Dembinsky altábornagy urral is közleni, s amint ezt a jelen esetre értve teendi, szintén jövendőbeni teendőinek is zsinórmértékül szolgáljon ezen kivánatom.
Miután minden adatok oda látszanak mutatni, hogy Sáros megye, és különösen Eperjes város mintegy megkövesült fészke a haza elleni reactionak, addig is, mig e megyének a körülmények szerint szükséglendő teljes reorganisatiója, vagy épen ha máskint boldogulni nem lehet – végképeni fölosztása s más hatóságokba olvasztása iránt rendlekeznem lehetend: Kormánybiztos Ur az ottani hatóságok gonosz szellemü tisztviselőit haditörvényszék elébe állittatni rendelendi, a megyei hatóságot felfüggesztendi, az administratiót pedig ideiglenesen ügyünkhez hiven maradott férfiak – hacsak hárman lennének is – kezeire bizandja.
A megszökött eperjesi görög püspök, és ott helybeli lelkész Dienes hivatalvesztetteknek nyilvánitandók, az elsőre nézve azon hozzáadással, hogy azon esetre, ha a káptalan nagyprépostja ügyünk barátja, a hivatalától megfosztott püspöknek suffraganeusává neveztessék, meghagyván neki egyszersmind, hogy mivel a magyar kormány az ő felekezetbeli papjainak illő ellátásáról gondoskodni egyik feladatának ösmeri, de azt a közbejött folytonos ellenséges beütések miatt végrehajtani egy ideig gátoltatott, minek következtében számos lelkészek congruajokat ki nem kaphatták: a suffraganeus ezeknek névjegyzékét, s illetményök kimutatását a kormánynak mielőbb fölterjeszteni kötelességének ismerje.
Még egy ilyen fontos tárgyra hivom föl Kormánybiztos Úr figyelmét.
A reactio pokolbeli ármánykodásainak sükeritésére soha gonoszb fortélyt nem gondolhatott, mint a nép és volt földesurai közti egyenetlenséget minden kigondolható módokon szitani, – különösen azáltal, hogy a volt földesurak jobbágyaikat és zselléreiket az évek hosszu során békésen birt lakhelyeikről és földeikről önkényesen elkergetik; minek megelőzéseül, s ha már esetek adták volna elő magokat, – azoknak megszüntetéseül szolgáljon az ·/· alatt iderekesztett rendeletem,* melly mellett még különösen is szivére kötöm Kormánybiztos Urnak azt, hogy a népnek bárminemű, békesen birt javaiból, a földesur által via facti megkisérlendő kibecsültetését és méginkább kihányatását semmiképpen meg ne engedje, hanem a rendeletet közzététetvén, a földesurak oda utasitassanak, hogy urbéri természetü követeléseiket a rendes biróság előtt inditsák meg, a pür pedig – minden esetre a jobbágynak, vagy zsellérnek birtokon belül hagyásával – ide terjesztessék föl.
Az ápr. 19-i úrbéri rendeletről van szó. (L. előbb, 23. sz. alatt, 43. s. köv. l.)
Végezetre értesitem Kormánybiztos Urat, hogy Sáros megyének oroszok által lakott részében szükségesnek tartván a kormány egy olly megbizottjának a néppeli folytonos érintkezését, ki nyelvét érti, kit a nép személyesen ismer, s iránta bizalommal viseltetik, mindezen okoknál fogva azon vidék képviselőjét, Jakovich Jószefet czélszerünek láttam segédbiztosi minőségben azon vidékre kiküldeni azon kötelességgel hogy magát Kormánybiztos Ur intézkedéseihez alkalmazza.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel.
O. Lt. OHB 1849: 6231.
Közli Steier L.: A tót nemzetiségi kérdés 1848/49-ben. II. köt. 501. s köv. l.
Mellette Luzsénszky ismertetett jelentése.
