485. Szeged, 1849 július 29. A minisztertanács felhatalmazása Szemere és Batthyány minisztereknek a cári fővezérrel való fegyvers…
485.
Szeged, 1849 július 29.
A minisztertanács felhatalmazása Szemere és Batthyány minisztereknek a cári fővezérrel való fegyverszüneti tárgyalásokra és a Görgey táborában való teljhatalmú intézkedésre.
Szeged, 1849 július 29.
A minisztertanács felhatalmazása Szemere és Batthyány minisztereknek a cári fővezérrel való fegyverszüneti tárgyalásokra és a Görgey táborában való teljhatalmú intézkedésre.
Herczeg Paskievics muszka tábornagy és fővezér részéről értekezők küldetvén Görgey tábornokunkhoz azon kijelentett szándékkal, miképen czárja nevében a háborúnak véget vetni, s békét kötni kivánna;* ezennel Önök bizatnak meg a meginditott egyezkedésbe ereszkedni. Önök tudják, mi a nemzet osztatlan óhajtása, törvénye, akarata. Önök tudják, hogy a nemzet megtámadott szabadsága mellett volt fegyverfogásra kényszerítve, s ennek árán nem egyezhet. Önök tudják, hogy az osztrák dynastia iránti gyűlöletet annak saját tettei plántálták, érlelték mega nép szivében országszerte, s nem annyira a törvény, mint saját tettök által mondatott ki a trónveszetettség. Önöknek mindezek, s főkép a nemzeti lét függetlenségének törvényes nyilatkozata fognak szolgálni értekezéseikben utasításul.
A kérdés részleteire l. később a júl. 30-i minisztertanács jegyzőkönyvét (487. sz. alatt, 797. l.). Az itt közölt két fogalmazványt – sőt talán a tisztázatot is – az ügy sürgőssége miatt előre elkészítve vitték be a júl. 29-i minisztertanácsba jóváhagyás végett; mivel azonban az este 7 órakor kezdődött tanácskozás Perczel lemondása és a fővezérség kérdésének a vártnál hosszabb vitája miatt elhúzódott, a két irat jóváhagyása csak éjfél után kezdődött újabb tanácskozáson történt meg, a keltezést azonban a tisztázaton sem változtatták meg.
Fegyverszünetet köthetnek.
Egyességet s békét az összes kormány kikért megegyezése nélkül nem.
Egyébiránt használják fel az alkalmat a muszka érkezőket, s általok a herczeg fővezért megismertetni a nemzet jogaival, szenvedéseivel és akaratával, mik szerint meggyőződjenek: hogy a nemzet békés volt, harczra kényszeríttetett, hogy az 1848-ki törvényeket maga a dynastia szegte meg, hogy a belső lázadásokat az élesztette, hogy a nép e nagy harczot önkényt és szabad akaratból vívja, hogy ez erőt neki a régi szolgaság emlékezete s az új szabadság ereje adja és hogy amint Magyarország puszta kormányformáknak a nemzeti függetlenségét nem akarja feláldozni, úgy természetes politikája szomszédaival, bárminő kormányformával bírjanak, lenni és maradni békében és egyetértésben.
Szemere fogalmazványa. O. Lt. OHB 1849: 9727.
Közli Steier L.: Haynau és Paskievics. II. köt. 136. s köv. l.
Mellette Batthyány Kázmér kezétől eredő francia fordítása. A párhuzamos francia és magyar szövegű eredeti tisztázatot Kossuth, Aulich, Csányi, Horváth Mihály, Duschek és Vukovics aláírásával hasonmásban közli Jókai-Bródy-Rákosi: Az 1848/49-i magyar szabadságharc története képekben. Bpest. 1898. 313–314. l.
Egyidejűleg felhatalmazást nyertek a kiküldöttek arra is, hogy Görgey táborában a kormány nevében teljhatalommal intézkedjenek:
Minekutána részint politikai magasb tekintetek, részint hadviselési kérdések szükségessé teszik, hogy a kormány tagjai közül az északi hadsereghez utazzanak; Szemere Bertalan és Batthyány Kázmér miniszterek oda azon teljes felhatalmazással küldetnek, hogy mind utközben, mind a hadseregnél mind azt tehessék cselekedhessék, mit a haza védelmének és megmentésének érdeke megkíván, oly érvényesnek tekintetvén minden rendelkezésök, mintha az a kormányzó és összes ministerium által rendeltetett, tétetett és parancsoltatott volna.
Szemere fogalm. O. Lt. OHB 1849: 9728.
Mellette egykorú német fordítása.
