483. Szeged, 1849 július 28. Kossuth állítólagos válasza Görgeyhez annak békülékeny hangú leveleire.*
483.
Szeged, 1849 július 28.
Kossuth állítólagos válasza Görgeyhez annak békülékeny hangú leveleire.*
Szeged, 1849 július 28.
Kossuth állítólagos válasza Görgeyhez annak békülékeny hangú leveleire.*
A levél hitelességével kapcsolatos megjegyzéseket l. később, a szöveg után.
Édes Arthurom!
Vettem 21–25-ről irt leveleidet. Köszönöm. Csak ne haragoskodjunk, mert az soha sem vezet jóra. Ellenben az mindig jóra vezet, ha közlöd velem a bajodat, tanácsot adsz, s gondolatot cserélve együtt mindig kitaláljuk a legjobb orvosló szert. Én tudom, hogy senki, én sem szeretem tisztábban, jobban a hazát, mint te; – te is légy meggyőződve, hogy senki, te sem szeretheted tisztábban s jobban a hazát, mint én. E kölcsönös hirt közöttünk mindig fenn fogja az egyetértést tartani, mire szükség van, hogy a hazát megmentsük. Épen most kapom a positiv tudósitást, hogy tegnap már Miskolczon voltál, s ma alkalmasint Kövesden vagy. Itéld meg: jobb lesz-e egyenesen csatlakoznotok, mit az ellenség már meg nem gátolhat, vagy combinative két oldalról operálnotok. S tedd magadat biztos futárok által közlekedésbe a többi seregekkel is. Csak most háritsuk el a viszálykodást. A két öreg urat (Mészárost és Dembinszkyt illetőleg) nagyon igazad van. Az egyik mindent felejtett, a másik csak amannak szemeivel lát. mondod, szép módot kell találnunk, hogy elmenjenek. Gondoskodtam. Mást nem találtam, mint azt, hogy magam menjek a seregekhez. Fővezért nem nevezek, hanem mint kormányzó képezem a harmonia kapcsát, veled egyetértőleg s tanácsaid után intézem az operátió irányát, ugy, mint például Czegléden tevénk. Aztán a dispositio a ti dolgotok. Igy bizony, csak igy lehet véleményem szerint a sok mindenféle személyes surlódásokat kikerülni, s nem lesz kérdés Mészáros, Dembinszky, Perczel és Görgey közt, hanem barátságosan intézem az irány egységét, s aztán gonddal leszek, hogy mindenfelé harmonice müködjetek a kezetek alatti seregekkel s megverjétek a muszkát szépecskén. Minden más módnem ment meg a surlódásoktól. S az, hogy a kormányzó rendelkezik az irány felől, senkiben susceptibilitást nem okoz.
Pénzünk már csütörtöktől kezdve lesz, ha meg nem ugrasztanak Szegedről, addig csak napról napra lehet fedezni a legszükségesebbeket. Áldjon Isten.
Szeged, julius 28. 1849.
Hü barátod,
Kossuth Lajos
Közli Szilágyi Sándor: A magyar forradalom napjai 56. s köv. l.
E levél szövege lényegében szóról-szóra azonos a kötetünkben 467. sz. alatt közölt júl. 25-i, Perczelnek írt levél egyes részeivel. A történeti irodalom a feltűnő azonosság ellenére megjegyzés nélkül ment el az eset mellett, hitelesnek fogadta el ezt a levelet, sőt pl. Horváth M. a Mészáros Károly által 1862-ben kiadott júl. 25-i levél hitelességét vonta kétségbe. A történetirókban esetleg felmerülő kételyeket a körülmény némíthatta el, hogy a levél vételét Görgey emlékiratában (Életem és működésem Magyarországon az 1848/49. években. II. köt. 287. l. Német eredetije 1852-ben jelent meg,) elismeri és részletesen ír körülményeiről. A két levél eredetije sajnos nem fogalmazvány, sem tisztázat formájában nem maradt fenn. A levél itt közölt, Görgeynek szóló változata először Szilágyi Sándor munkájában (A magyar forradalom napjai július elsője után, első kiadása még 1849 végén jelent meg) került a nyilvánosság elé és azóta állandóan súlyos érvként szerepelt a Kossuth-ellenes irodalomban Kossuth álnokságának és következetlenségének a bizonyítására. (Meg kell jegyezni, hogy Szilágyi S. még júl. 23-i kelettel közli a levelet, magyarázói azonban – Szemere példáját követve – legalább azt a képtelenséget felismerték, hogy júl. 25-i levélre Kossuth nem válaszolhatott két nappal korábban, s ezért – olvasási hibát gyanítva – a júl. 28-i keltezés mellett foglaltak állást.) A levél hitelességének a részletes vizsgálatra itt nincs helyünk, annyit azonban meg kell mondanunk, hogy a két változat közül a Perczelnek írt júl. 25-i levél a legszigorúbb kritikát is kiállja és hitelesnek tekinthető, a második, állitólag Görgeynek szóló változattal szemben azonban a legsúlyosabb kifogások emelhetők. A részletes bizonyítást fenntartva az esetleges későbbi, alaposabb vizsgálat számára, egyelőre csak néhány ellentmondásra utalunk a levéllel kapcsolatban:
1. Görgey sem 21-én, sem 25-én nem írt levelet Kossuthnak, Miskolcra érkezésének hírét Kossuth »mellékes forrásból« tudta meg (L. júl. 24-i, Görgeyhez írt levelét, 461. sz. alatt, 767. l.), az oroszokkal való tárgyalások okmányait pedig Bónis kormánybiztos küldte be (l. a júl. 30-i minisztertanács jegyzőkönyvét, 799. l.), nem pedig Görgey, mint emlékirataiban (287. l.) állítja.
2. Kossuth júl. 28-án nem Szegeden van, hanem Szentesen. Legjobb esetben késő este érkezhet Szegedre.
3. Elképzelhető-e, hogy Kossuth júl. 28-án nem tesz említést arról, hogy júl. 25. óta úton volt a Görgeyvel való találkozás céljából, és éppen ekkor érkezett vissza?
4. Elképzelhető-e lélektanilag, hogy Kossuth két olyan hivatalos hangú levél között, mint a júl. 24-i és a júl. 31-i (461. és 491. sz., 767. és 806. s köv. l.) ilyen meleghangú levelet írjon Görgeynek? S elképzelhető-e, hogy szóról-szóra ugyanazt a levelet küldje el két embernek? Erre Kossuthnál, bizalmas levél esetében, nincs példa!
5. Elképzelhető-e, hogy Kossuth ilyen fontos és bizalmas ügyben ne önállóan, sajátkezűleg írna hanem egyszerűen egy három nappal korábbi levelének fogalmazványát használja fel? Ilyenre még sokkal kevésbé kényes ügyeknél sincs példa nála.
6. A júl. 25-i – bebizonyíthatóan hiteles – levélben ez áll: »Éppen most kapom a pozitiv tudósitást, hogy Görgey tegnap már Miskolcon volt…« Ez a levél júl. 28-án szintén tegnapra datálja Görgey Miskolcra érkezését.
7. Nem csodálatos-e, hogy Görgey pontosan ugyanakkor ír Mészáros és Dembinski eltávolításáról, amikor Perczel összevész velük, holott Görgey július eleje óta semmit sem tud arról, ami a többi seregnél történik?
8. A Ceglédre történő célzás csak Perczel számára világos, hiszen Kossuth perczellel dolgozott együtt júl. 8. körül Cegléden; Görgey számára semmit sem mond.
9. A pénzjegynyomdára történő utalás a júl. 25-i levéllel kapcsolatban helyes, mert júl. 26-a csütörtök; júl. 28-a szombat, az utóbbi esetben tehát a nyomda a következő csütörtökön, aug. 2-án kezdte volna meg működését. Ennek ellentmond Kossuth Dembinskihez írt júl. 30-i levelének az a mondata, amely szerint a bankjegynyomda akkor még dolgozik. (A köv. napokban már útnak indították Aradra.)
10. Mindenesetre feltűnő, hogy Görgey egyébként kitűnő rendben tartott iratanyagában sem ennek a levélnek, sem a Kossuthhoz küldött állítólagos leveleknek nincs semmi nyoma.
A levél szövegének gondos elemzése még több bizonyítékot is nyújthatna arra, hogy hitelesség kérdésében elutasító álláspontra helyezkedjünk. Ha ismerjük Szilágyi S. szóban forgó kiadványának megbízhatatlanságát,* nem utasíthatjuk el azt a feltevést, hogy félreértésből vagy tudatosan ő követte el a levél keltének, címzettjének és itt-ott szövegének is a megváltoztatását s Görgey, emlékiratának készítése közben – talán nem is emlékezve tisztán a részletekre, vagy azt gondolva, hogy a levél valóban megíródott, de nem jutott el őhozzá – kapva kapott a kitűnő érveket szolgáltató íráson és munkájában egész fejezetet épített ki köréje. Mindez persze csak feltevés, megnyugtató beigazolására az itt elmondottak sokkal alaposabb és részletesebb kifejtése lenne szükséges.
Erre vonatkozólag l. a 354. sz. levélhez fűzött megjegyzést, 603. l. 1. jegyzet.
