445. Arad, 1849 július 17. Kossuth levele Pétervárad parancsnokához, Kiss Pál tábornokhoz: ágyukat, puskaport kér tőle és ismerte…
445.
Arad, 1849 július 17.
Kossuth levele Pétervárad parancsnokához, Kiss Pál tábornokhoz: ágyukat, puskaport kér tőle és ismerteti vele a katonai helyzetet.
Arad, 1849 július 17.
Kossuth levele Pétervárad parancsnokához, Kiss Pál tábornokhoz: ágyukat, puskaport kér tőle és ismerteti vele a katonai helyzetet.
Fogadja Tábornok Ur üdvözletemet és örömöm nyilvánitását hosszas elzáratása alól vitéz hadaink által eszközölt felszabaditása fölött.* – Adja Isten, hogy most Guyon és Kmety vitéz seregeivel kezetfogva Jellachichot mielőbb tönkretehessék.
Guyon hegyesi győzelme következtében Pétervárad a Duna balpartja felől felszabadult az ellenséges ostromzár alól.
Értesülvén, hogy Pétervárad gyutacsok szükében van, azokat innen Arad várából fogok küldetni.
Ellenben minthogy az aradi vár lövetékekkel (Projectilen) különösen vetágyukkal (Wurfgeschütz) telejsséggel nincs ellátva, Péterváradon pedig 30 fontos mozsár van 40-en felül és 25-nél több tán nem szükséges, ugyszintén több kőmozsár is van félre téve: tehát a 30 fontos mozsarakból és kőágyukból a mennyi Péterváradon nélkülözhető, küldjön Tábornok Ur Aradra, megjegyzem azonban, hogy ami Péterváradon szükséges, azt csonkittatni nem kivánom – hanem csak a feleslegből Aradot eláttatni.
Jelen állásunkra nézve tudatom egyben Tábornok Urral, hogy a kormány Budapestet ujra elhagyván Szegedre vonult, – ennek azonban nem teljes kényszerűség volt az oka, hanem az, hogy az osztrákokat vitéz hadseregünk az ország széléig űzvén a zsarnok dynasztia végvonaglásában az oroszokat hivta hazánkba, kiknek benyomulása seregeink öszpontositását s olly okszerűen kombinált hadi működést tett szükségessé, mellynek alapja Budapest nem lehete, mivel azon vidéken kelle öszpontositanunk hadseregeink nagyobb részét, hol Bánát és Erdélyel kapcsolatban maradván a nép rokonszenvén kivül a sereg szaporitása, felszerelése s tartására is legtöbb eszközt találunk, ez pedig az áldott Tisza vidéke gyökeres magyar népével.
Hadseregünk szine, a felső sereg még Komáromnál tartja schachban az osztrákot.
Perczel tábornok Abonynál áll 25 ezer emberrel, Szeged körül rövid napok alatt egy tekintélyes tartaléksereg fog összevonatni, s rendes hadainkat a népfelkelés is hathatósan gyámolitandja.
Tul a Tiszán nincs ellenség; kiüzte a nép, – Erdélyben, hova az oroszok két ponton szintén betörtek, Bem nemcsak előnyomulásukat gátolja, hanem már jó sikerrel offensive müködik ellenük. Kazinczy ezredes, ki az oroszok miatt Husztig visszavonulni kéntelen vala, most 8000-nyi seregével nyomul lefelé;* és ugy rövid idő mulva annyi erőt gyüjtendünk a felső hadsereg nélkül isa Tisza mentén, hogy az ellenséggel bátran szembe szállhatunk.
Vö. a 739. l. 1. jegyzetével.
A kormány székhelyének változása azonban pénzhiányt idézett elő, másik bajunk pedig a puskaporhiány, de segitve lesz néhány nap mulva mind két bajon; addig pedig felkérem Tábornok Urat, hogy ha Péterváradon van nélkülözhető puskapor, küldjön Aradra és Szegedre; a kormány fő gondja leend Péterváradnak a megkivántató pénzzeli ellátása és a puskapor kamattali megtéritése.
Isten Önnel s övéivel.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel.
O. Lt. OHB 1849: 9600.
