417. Budapest, 1849 július 9. Csányi László levele Kossuthhoz: felszólítja, hogy maga vegye át a fővezérséget és katonai tanácsad…
417.
Budapest, 1849 július 9.
Csányi László levele Kossuthhoz: felszólítja, hogy maga vegye át a fővezérséget és katonai tanácsadók segítségével irányítsa a hadműveleteket.
Budapest, 1849 július 9.
Csányi László levele Kossuthhoz: felszólítja, hogy maga vegye át a fővezérséget és katonai tanácsadók segítségével irányítsa a hadműveleteket.
Ezen levelet felbontottam, mert tanácsosnak tartám tartalmáról értesülni.* – A parlamentairen kívül a többire nem sokat adok; lehet azonban, hogy igaz foglalatja – ezen esetben csak Nagy Sándorra számíthatunk, s ez nagy baj lenne – de én Görgeyről árulást nem hihetek.*
Csányi László a kormány tagjai közül az utolsóként tartózkodott ekkor a fővárosban, miután a miniszterek előző nap elhagyták Pestet és elindultak Szegedre. Mint az év első napjaiban, úgy most is Csányira hárult az a feladat, hogy a főváros kiüritését megszervezze, az államjavakat elszálíttassa és közlekedési vonalakat – elsősorban a csaknem kész Lánchidat és a pest–szolnoki vasútvonalat – megrongálja.
Nem állapítható meg, hogy milyen levélről ír Csányi; annyira azonban lehet az itt közöltekből következtetni, hogy Kossuth valamelyik bizalmasa – talán Bónis Sámuel kormánybiztos, vagy Nagy Sándor tábornok – Görgey alkudozásai szándékairól és az ellenséggel való érintkezéséről írhatott Kossuthnak. (A felsődunai táborban uralkodó alkudozási hangulatra l. Horváth Mihály előadását: Magyarország függetlenségi harcának története. 2. iad. III. köt. 262. s köv. l.)
Ma délután tábornokaink eltávozandnak innen, méltóztassék engemet értesíteni teendőimről. – Menjek, vagy maradjak?
Most engedje meg kormányzó úr, hogy egy őszinte komoly szót válthassak.
Mindenkor, különösen vésznapokban veszedelmes az ingatag rendszer – és az összhangzás hiánya az intézkedésekben. Most nekünk három kormányunk van, vagy volt még tegnap, egy Czegléden egy Pesten, egy Komáromban, ez így nem maradhat, ha magunk kést nem akarunk szívünkbe verni. – Kormányzó úrnak tegnapi rendelete tervének változatlanságáról* a hadi operátiókra nézve, a felelős kormány eszméjével fogalmam szerint meg nem egyez. Most, midőn legalább Nagy Sándor csatlakozik,* a terv kivihető, ezt belátom, mit még tegnapelőtt kivihetetlennek kölle tartanom, de a kormányzónak nem lehet a kormány erányában addig, amíg a kormány létez, változatlan akarata, mert a hadi operátiokra nézve úgy állapodánk meg tanácsban Kormányzó Ur javallatára, hogy politikai tekintetből meghatározni, a kormányt a kormányzóval illeti. – Tehát mit kell tenni? A dolog könnyű, csak akarni kell. – Kormányzó Ur mult alkalommal a vezérek engedetlensége következtében felhozta, hogy maga akarna fővezér lenni katonai tanácsosokkal. – Én azon alkalommal is beleegyeztem az eszmébe. – Most pedig azt életbeléptetni minden zavarok és félreértések elkerülésére múlhatlanul szükségesnek tartom. Ezzel a rivalitások el lesznek kerülve – de készletni nem szabad; tanácsosnak tartanám a tanácsosok közé Bayert újra meghívni, ha még Komáromba vagy a Görgey táborába küldeni lehet, pedig hiszem, hogy egy jóravaló tiszt azt eszközölhetné.
Vö. a 413. sz. alatti irattal, 694. s köv. l.
Vö. a 695. l. 1. jegyzetével.
Eszerint a hadi operátiókra nézve a kormány a vezérrel nem jönne soha ellentétbe, s a változatlan terv szóba nem jöhetne, mert a vezér katonai dolgokban intézkednék legjobb belátása szerint.
Gondolja meg Kormányzó Ur komolyan a dolgot, én nem szoktam fecsegni, mit mondok, meggondolva mondom, sokkal nagyobb a veszedelem, hogysem az ingatag vezérség tovább fennmaradhasson, határozottan kell fellépni – aztán jöjjön, ha jönni kell.
Amíg a kormánynak tagjai vagyok, az akarok lenni minek lennem kell, azaz, a haza előmozdításában mennyire tehetségem engedi tényező – ez ingatag rendszernél nem lehet – tehát úrja mondom, minden teknitet nélkül nyilatkoztassa ki magát Kormányzó Ur fővezérnek, katonai tanácsadókkal – s ezzel megszűnik a visszavonás. Dembinszkynek jó lenne, sőt szükséges lenne a tanácsosok közt helyet foglalni. Mészárost is méltóztassék alkalmazni.
Rendeletet várok teendőimről – ha ide nem jönnek seregeink, úgy dolgom itt nincsen, van elég időm a vaspályát is elrontani, – méltóztassék utasítani.
Pest, 9 Juli 1849.
Csányi
S. k. eredeti. O. Lt. Kossuth–Miscellanen: 113.
