397. Budapest, 1849 július 6. Kossuth és a kormány utasítása Klapka tábornokhoz: hajtsa végre erélyesen az előző napi miniszterta…
397.
Budapest, 1849 július 6.
Kossuth és a kormány utasítása Klapka tábornokhoz: hajtsa végre erélyesen az előző napi minisztertanácsi határozatot, kezdje meg a sereg levonulását Szegedhez és akadályozza meg, hogy a haditanácsban a kormány rendeletei fölött vitatkozzanak.*
Budapest, 1849 július 6.
Kossuth és a kormány utasítása Klapka tábornokhoz: hajtsa végre erélyesen az előző napi minisztertanácsi határozatot, kezdje meg a sereg levonulását Szegedhez és akadályozza meg, hogy a haditanácsban a kormány rendeletei fölött vitatkozzanak.*
Ezt a levelet Klapka ebben a formában közli Emlékeimből c. munkájában, illetőleg Memoiren-jében. Ezzel szemben Steier L. előadásából – amely a Hadtörténelmi levéltárban lévő ered. fogalmazványokon alapult – az derül ki, hogy az itt közölt utasítást eredetileg két levélben kapta Klapka, s munkáiban ő maga olvasztotta össze őket. A két rendelkezésre álló fogalmazvány ugyanis azt bizonyítja, hogy a levél első felét, a haditanáccsal kapcsolatos pontok felsorolásáig Kossuth Ceglédről írta júl. 6-án, a másodikat pedig Szemere fogalmazta Budapesten. Az is lehet azonban, hogy csak a fogalmazványok készültek külön, a tisztázatban egyesítették a két fogalmazványt. (Vö. Steier L., i. m. I. Köt. 121. s köv. l. – A két Steier által használt irat ma a Hadtört. Lt. 1848/49-es vegyes anyag c. gyüjteményben van, az első 9109/k. jelenettel ellátva, a 133. csomóban, a második a 10. csomóban.)
Az ország kormányzója Klapka tábornok hadtestparancsnok
Visoczki tábornok ma seregével Czeglédre megérkezett, holnap útját Kőrös-, Kecskemétre s onnan egyenesen Szabadkára folytatandó.
Perczel tábornok – kinek ma már 10.000 embert teremtettünk össze – holnapután a Tiszán átkél. Ma már előörsei Kisujszállásig [nyomultak,] némely ereje Törökszentmiklóson és Szolnokon van.
Az ellenség tul a Tiszán Debreczenben van.*
Vö. a 632. l. 2. jegyzetével.
A népfelkelés azonban erélyesen munkában van, s amint Perczel a Tiszán átlép, az egész tömeg segiti őt.
Nagy-Várad előtt 1200 honvéddel, 350 huszárral 5600 fegyveres nép már is ott áll nyolcz ágyuval.*
Lahner tábornok jelentette Kossuthnak Szegedről júl. 6-án: »Július 3-án délig Debrecen felé 5600 népfelkelő, mintegy 1000 nagyváradi nemzetőr, 1200 általam felfegyverzett honvéd, 350 huszár 8 ágyúval Püspökön keresztül Keresztesig előnyomult. Simonffy alezredes Debrecenig előnyomulni utasíttatott. Marschó alezredes pedig a népfelkelést rendezni, beosztani, és erőteljesen működni és minél hamarébb a Tisza-vidéket megszállni szinte utasíttatott.« (L. OHB 1849: 89686. sz.)
Tiszántulra nézve nincs aggodalmam, annyival kevésbbé, minthogy Erdély dolga javult. [Azon muszkák, kik Brassó felől Háromszékba betörtek s Kézdivásárhelyt elfoglalták, onnan nyakra-főre, még Szepsiszentgyörgyön élelmiszereiket is hátrahagyva visszavonultak Brassó felé, egész a háromszéki határon tul. Igy irják hivatalosan a julius 3-ról. Bem pedig Tekéről a besztercei ellenség ellen előrenyomult, erősitést huzva magáhz, melyekkel – hátulról már nem fenyegetve – az előtte lévő ellenséggel biztosan megmérkőzhetni hiszen.]*
A levélnek ez a része csak a Memoiren-ben közölt német nyelvű változatban van meg. Az adatok Szentiványi erdélyi kormánybiztos júliius 3-i jelentéséből valók.
A haza megmentése tehát Tábornok Úrnak mi müködésétől s holnapi marschának szerencsés végrehajtásától függ.*
Ti. az előző napi minisztertanácsi határozat végrehajtásától. – Klapka – mint a seblázban fekvő Görgey után a rangidős parancsnok – másnap, júl. 7-én hajnalban valóban elindította az 1. hadtestet Nagy Sándor tábornok parancsnoksága alatt a komáromi várból a Duna balpartján Bátorkeszi irányába. Bayer ezredes azonban közölte a hadtest elindulását Görgeyvel, aki Leiningen és Pöltenberg tábornokok előtt kijelentette, hogy a tudta nélkül történt intézkedés miatt beadja lemondását. A Görgey baráti köréhez tartozó főtisztek nyomására Klapka végül is kénytelen volt visszavonni az intézkedést s határozatba ment, hogy a serg először a jobbparton tesz kísérletet az ellenséges erők áttörésére és csak balsiker esetén vonul vissza a balparton.
De függ főképen attól, hogy a felső hadseregben a politikai és katonai korteskedések megszűnjenek.
Ennek következtében a nemzet nevében, pontos végrehajtást követelve, rendelem, mint következik:*
Kossuth az intézkedésének ezek a pontjai Ujházy László komáromi kormánybiztos júl. 5-i, Kossuthhoz intézett levelének lehetnek a következményei, valamint a Thaly alezredessel folytatott beszélgetésnek, akit Ujházy szóbeli üzenettel küldött Kossuthhoz. Ujházy azt írta, hogy a helyzet a hadseregnél igen komoly, Kossuthnak fel kellene jönnie Komáromba, mert csak az ő tekintélye állíthatja helyre a fegyelmet a pártoskodó, politizáló tisztikarban. Kérte Kossuthot, adjon ki rendeletet, hogy haditanácsot ne lehessen tartani a »polgári hatalom biztosának jelenléte nélkül, nem azért, hogy a katonai és hadi dolgokban szavazzon, hanem hogy ellenőrködhessen s minden történendők iránt magát tájékozhassa. E nélkül – írta Ujházy – mi, a polgári hatalom képviselői paralizálva vagyunk.« (A levelet közli Steier L., i. m. I. köt. 250. l.)
1-ször: Haditanácsnak egyedüli tárgya csak oly ügy lehetvén, mely a hadviselésre vonatkozik, Tábornok Urnak gondja leend arra, hogy a haditanács tisztán e körre szoritkozzék, s ki ne terjeszkedjék a nemzetgyülés és kormány rendeleteinek akkénti birálgatására, mely a hadviselés természetével tökéletes ellentétben áll.
Tábornok Ur e szabályt felelet terhe alatt fogja megtartani és megtartani; – sajnálom, hogy ez eddigelé meg nem tartatott.*
Itt a Steier által közölt szövegben még ez áll: mire azonban hajlandó vagyok vetni a feledés fátyolát.
2-szor: Ludvigh János tábori kormánybiztos ur a seregtől visszahivatván, helyébe Bónis Sámuel álladalmi titkár úr neveztetik ki, kinek kötelessége a hadi tanácskozmányokban résztvenni, nem azér, hogy katonai, tacticai és stratégiai dispositiókba ereszkedjék, hanem hogy a kormány a seregnél is képviseltessék, s ekképen a polticai és katonai működésbe egyenlő lépést tartó összhangzás hozattassék be.*
Ludvigh kormánybiztos kicserélésére azért került sor, mert Görgey mellett minden jószándéka ellenére sem tudott a kormány szándékainak következetes képviselője lenni. Kossuthoz írt leveleiben bírálta és elhibázottnak nevezte a kormánynak a koncentráció megvalósítását célzó intézkedéseit s túl sötét tudósításokat küldött Pestre. (Ludvig felváltásával részletesen foglalkozik Steier L. s közli Ludvigh számos jelentését, valamint Kossuthhoz felváltása után írt két levelét is. I. M. I. köt. 112. s köv. l., 156. s köv. l.)
Magában értetik, hogy midőn a kormánybiztos egy részről őrködni fog, hogy az érdemet dicsőség koronázza, másrészről arra is felügyel, hogy az ország törvényei, a kormány rendeletei, a kormányilag megállapitott hadjárati tervek s a polgári közszabadság szent érdekei hiven megtartassanak.
Mint a kormány képviselőjét, Önök Bonis Sámuel urat, oly bánásmódban fogják részesiteni, melyet állása igényel.
3-szor: Szükségesnek tartom az iderekesztett szózatot napiparancsképen a hadseregnek kiadni.*
L. az előző szám alatt közölt kiáltványt.
A nemzet, s a nemzet akaratából származó kormány a hálának mély érzetével becsüli, tiszteli és méltányolja a hős vitézséget, mert ez menti meg a hazát az ellenségtől.
De a haza nemcsak ellenség által veszhet el, hanem belső visszavonás által is elveszhet. – És ama halál lehet dicső, de ez csak szégyenteljes, mert ez a nemzetnek öngyilkolása.
Tábornok Urban római jellemet tapasztalék, s Önben nemcsak a vitéz katonát, hanem a szabadságszerető polgárt is tanultam tisztelni.
És erősen hiszem, hogy Ön a kormányt segiteni fogja mind a hazát megvédeni, mind a hazában a szabadságot fenntartani.
Budapest, 1849 július 6-án.
Ered. fogalm. első fele OHB 1849: 9109. számmal ellátva, második fele Szemere kezétől. Hadtört. L. 1848/49-i vegyes anyag 10. ill. 33. csomó.
Kihagyással közli (valószínűleg az egyesített tisztázat alapján) Klapka Gy.: Emlékeimből. Bp. 1886. 191. s köv. l.
