35. Debrecen, 1849 április 20. Kossuth kiáltványa az olasz földön harcoló császári sereg magyar katonához: tudatja velük a függet…
35.
Debrecen, 1849 április 20.
Kossuth kiáltványa az olasz földön harcoló császári sereg magyar katonához: tudatja velük a függetlenség kimondását és sürgős hazatérésre szólítja fel őket.
Debrecen, 1849 április 20.
Kossuth kiáltványa az olasz földön harcoló császári sereg magyar katonához: tudatja velük a függetlenség kimondását és sürgős hazatérésre szólítja fel őket.
Magyarország s a hozzá tartozó részek és tartományok
Kormányzója
Kormányzója
az Olaszhonban csatázó magyar hadseregekhez,
az örökké való Isten, és a nemzet nevében!
az örökké való Isten, és a nemzet nevében!
Vitéz hazámfiai!
Hivatalomnak első teendői közé számitom, hogy édes hazánk volt századainak bünei által nem csak földében, hanem fiai személyeiben is szétszaggatott állapota és egysége kiegészitessék, és visszaszereztessék ezzel a hazának megcsorbitott kincse, és vissza szereztessék fiainak a tőlök elrablott boldogság, melly magyarnak csak édes hazájában és ennek dicső szolgálatában virithat.
Igen természetes pedig, hogy ti állotok mint gondjaim, igyekezeteim főtárgyai e részben előttem vitéz hazámfiai, kiket a balsors hazánk szent keblétől elszakasztva, idegen földre vezetett, hol zsarnokaink ügyében kellett harczolnotok olasz testvéreink szabadsága – s ezáltal ön hazátoknak is – szabadsága ellen. Öregbiteni kellett nektek, vagy talán alkotni főleg azon földön zsarnokainak erejét, hogy képes légyen Olaszhonnak leigázására, megfeszitett törekvései mellett édes hazánkban is folytatni a véres, kegyetlen harczot alkotmányunk, szabadságunk és a magyar faj ellen, mellyben volt és vala annak legerősebb támasza. Vérzett szivünk a ti sorsotok felett vitéz hazámfiai, és kétszeresen fájt minden csapás, mellyet a hazának ellenségeitül szenvednie kellett, tudván, hogy csak a ti karjaitok által külföldön segitve, képes azokat ellenünk intézni.
És ezért sietek, vitéz hazámfiai, hozzátok juttatni nemzeti gyülésünknek határozatát, mellyben a bünök poharát csordultan felül betöltött hitszegő austriai volt uralkodóház, Magyarország királyi székét végkép elvesztettnek, minden tagjaiban ez országból számüzöttnek nyilatkoztatik, a nép és hadsereg azon ház, és annak bármelly tagja iránt a hüség, engedelmesség és bármi kötelesség alul teljesen feloldoztatik és hazánk önmagát kormányzó szabad, független hatalomnak mondatik ki; és amint ezen határozatot az egész nép, különösen pedig honunk szabadságáért dicsőségesen harczoló bajtársaitok, az erős, számos, lelkes, vitéz és győzelemkoszorus magyar hadsereg nem csak megelégedéssel, hanem örömrivalgások között fogadta és ezáltal kétszerezett erővel sujtó csapásaival diadalmasan hirdeti azt az előtte hátráló és már hazánknak csak kis részét zaklató ellenségnek, úgy meg vagyok győződve, ti is hasonló lelkesedéssel és hazafiui büszke örömmel fogjátok azt érteni.
Értvén pedig ezen állapotot, tudom, saját lelkötök és indulattok megelőzi köztetek a parancsolatot, mellyet a nemzet nevében s az által reám ruházott hatalomnál fogva, én a magyar álladalom Kormányzó Elnöke, ime néktek hirdetek, azt tudniillik:
Hogy vevén az érintett határozatot és e levelet, ti, az Olaszországban harczoló magyar álladalmi bármelly ezredek, katonai testek, seregek, tisztek és egyes vitézek, magatokat az austriai ház bármellyik tagjának hatalma, s az az iránti hüség, engedelmesség vagy bármely kötelesség alól feloldozottaknak, sőtt azok eránt az engedelmességet és azoknak ügyébeni harczot Isten és emberelleni véteknek és hazaárulásnak ismerjétek és tartsátok.
Megszünvén pedig ezek által minden parancsolatoknak és kötelességnek ereje, melly titeket, vitéz hazámfiai, Olaszországban tarthatna, és csak a magyar nemzettül fogahatván ti el ezek után rendeleteket – ime, a nemzet nevében, az attól reám ruházott hatalomnál fogva parancsolom továbbá néktek erősen és határozottan: hogy vévén ezt a levelet, a hazánkat vérbe, lángba meritő Habsburg–Lothringeni ház császári seregeit hazánk ellenségének tekintsétek, s a magyar álladalmi seregek tüstént minél nagyobb számmal és testületekben egyesülve és tiszteik alatt, ha ezek a hazának hivei maradnak, ellenkező esetben pedig őket elutasitván, vagy ha máskép nem lehetne, elfogván és helyettük magok közül másakat helyettesitvén, mindenek előtt magokat olly helyzetbe tegyék, hogy az austriai seregektül tartaniok ne kelljen, és ez után az olaszok elleni háborubani részvéttől tartózkodva, amint legjobban lehet, vizen Fiuménak, vagy szárazon a legalkalmatosbnak látszó uton siessenek ées hazánkba, és itt diadalmasan küzdő bajtársaik segitségére. A magyar katonának erre nézve nem kell sok utasitás, és amint már számosan közülök tértek vissza a külföldrül és aratnak most maguknak dicsőséget, édes hazánknak pedig szabadságot – ugy ti is, vitéz hazafiak, a legjobb módot fogjátok választani, és nemsokára körünkben lesztek, örömünk, szeretetünk és kitüntetésünknek dicső tárgyai.
Vegyétek figyelembe, hogy ti a magyar haza fiai vagytok, kik mindenek felett hüséggel a hazának tartoztok, a magyarhaza fiai vagytok, melly minden honpolgárnak nyelv- és valláskülönbség nélkül egyenlő szabadságot ád.
A haza Isten igazsága szerint elütze a hitszegő Austriai házat – Ő a magyar hazának ellensége. Nektek és senkinek aki magyar polgár, a haza ellenségét szolgálni nem szabad. Szolgálnia annyi volna, mint sem ezen a világon, sem a másikon megnem bocsátható bünt követni el, s anya- és testvérgyilkossá lenni.
Azért Isten hozzon szent ügyünk oltalmára! Honárulási bün terhe alatt máskint nem cselekedendvén.
A nemzet nevében – Magyarország s a hozzá tartozó részek és tartományok kormányzója.
Kossuth Lajos
Ered. fogalm. Jósika Mikóstól, Kossuth s. k. kiegészítéseivel O. Lt. Vörös Antal-gyűjtemény 1119. sz.
(Uo. Vörös Antal másolata.)
(Uo. Vörös Antal másolata.)
