267. Debrecen, 1849 június 3. Kossuth búcsúlevele Debrecen város lakosságához; Debrecen város jegyzőkönyvben örökíti meg kossuth …
267.
Debrecen, 1849 június 3.
Kossuth búcsúlevele Debrecen város lakosságához; Debrecen város jegyzőkönyvben örökíti meg kossuth búcsúját.
Debrecen, 1849 június 3.
Kossuth búcsúlevele Debrecen város lakosságához; Debrecen város jegyzőkönyvben örökíti meg kossuth búcsúját.
Debrecen. Közgyülési jegyzőkönyvi czikk 1849 jún 6. Olvasatatott az ország kormányzója, Kossuth Lajos úrnak f. évi junius 3-án 7697/k. szám alatt a városi közönséghez írt következő levele:
Azon szives látásáért, mellyet az országgyülés és kormány ittszékelése ideje alatt csaknem fél év óta folyvást tapasztalt: fogadja a derék város őszinte köszöneteme meleg nyilvánitását.
Önök vendégszerető körében szinte hinnünk kelle, hogy inkább csak a várostól, nem pedig az ország szivétől valánk távol. Isten megáldotta igaz ügyben emelt fegyvereinket s most, midőn országgyülés és kormány előbbi székhelyére, Budapestre tér vissza: fogadják Önök a távozás pillanatában azon igéretemet, miszerint főbb gondjaim egyike leend e város javának, e vidék virágzásának elősegitése.
Addig is, mig ez igéretemet tettekkel válthatom be: a város kebelében létező jótékony intézeteknek szives emlékül következő összegeket ajánlok fel:
Polgári kórház számára ötszáz pf.
A két kisdedóvó intézet tőkéjének gyarapitására: külön küldök öt-ötszáz pftot.
Szegények ápoló intézetének ötszáz pftot. – Összesen kétezer pfott, – mellyet ezennel Debrecen város közönségének azon kéréssel küldök át, hogy azt a nevezett jótékony intézetek gyarapitására jóakaratom jeléül szivesen fogadják s engem bizalmukban, hazafiui jóindulatukban szintugy megtartsanak, mint a mikép én édes hazánk érdekében hazafiui buzgalmukra számitok s e város boldogságának előmozditását kedves gondjaim közé sorozom.
Hazafiui örömmel üdvözli a közgyülés a kormányzó úrnak e felolvasott levelét; örömmel üdvözli azt mint mellyből megtudhatta, hogy a buzgó igyekezet, szivességet közölni az országgyülés- és kormánnyal, megkapta jutalmát; mert köszönetet nyert a szives látásért, mellyet a szerény, de fénytelen váosban ittlétök alatt tapasztaltak azon férfiak, kik a nemzetnek reájok bizott hajóját, a mindenfelőli összetódult vész között sem hagyák elkormányozni, hanem akként vezérlék, hogy azt nemcsak a dühöngő vihar martalékául nem engedék, sőt utaikról a nemzet arany szabadságát, nagyságát és boldogságát hozták meg.
A város közönsége rendületlen bizalmánál fogva az ország kormányzója iránt, kinek a haza boldogitása körüli nagy munkáját máris roppant siker koronázta, évek vágyait látja pillanatok alatt valósulni a városra nézve azon igéret halaltára, miszerint az ország kormányzója e város javát s virágzásának elősegitését főbb gondjai közé sorozandja. Igen, e férfiú egész pályája, kit isteni gondviselés szólitott a magyar kormány élére, kezességet nyujt, hogy e város virágzásának távolabb vélt jövője csaknem jelenné varázsoltatik át. S minél erősebb meggyőződése a közgyűlésnek e város fölvirágzásáról, s a kormányzói munka nagyszerűségéről: annál nagyobb öröme s hálaérzete, valahányszor, e férfiu jóakaratának jelét irányunkban az összes hazához mérve egyesek irányában olly mértékben mutatja, mint már többször, mint legközelebb e felolvasott levél leküldésekor, amidőn a kebelbeli jótékony intézetek javára 2000 ezüst frot ajándékozott; melly szivességért a városi közönség hálaérzete köszönő feliratban kifejeztetni rendeltetett.*
Debrecen város közönségének jún. 6-án kelt köszönőiratát l. OHB 1849: 7995. sz. alatt.
Kiadta
Kossuth Lajos
jegyző
Megjelent a Közlöny június 14-i számában.
Kossuth levelének ered. fogalmazványa O. Lt. OHB 1849: 7697.
