a) Hátirat Bemnek a Maderspach-féle tervet felterjesztő levelére.
a) Hátirat Bemnek a Maderspach-féle tervet felterjesztő levelére.
Bem Herkulesfürdőről máj. 22-én felterjesztette Kossuthhoz Maderspach L. szászkai bányamester tervezetét. A tervezet értelmében a bánsági bányavidéken a magyar lőszergyártó iparnak jelentős bázist lehetett volna felépíteni a dognácskai kéntermelés, az alibunári salétromtermelés, a ruszkabányai és resicai vastermelés összehangolásával, a fa- és vizierőbőség megfelelő kihasználásával és egy nagyteljesítményű lőpormalom létesítésével. Bem melegen pártfogolta a tervet, rámutatott annak előnyeire és kérte Kossuthot, vizsgálja meg azt és ha megnyerte tetszését, tegyen haladéktalanul intézkedéseket megvalósítására. Kossuth azonnal felismerte a terv jelentőségét, megtette a szükséges intékedéseket, magát a tervezetet pedig a Bem levelének hátlapjára vezetett észrevételekkel tétetett át a pénzügyminisztériumhoz:
A pénzügyministeriumhoz átteszem következő észrevételekkel:
Semmi sem okoz nagyobb gondot a kormánynak, mint a lőszerkészitésrőli gondoskodás.
Ez hazánkra nézve életkérdés.
A salétromtermelést tizszerezni kell, hogy szükségeink fedezése iránt nyugodtak lehessünk.
Örömmel értem e jelentésből, hogy Alibunár mellett terjedt salétromfőzés van.
Intézkedni kell, hogy ez egy percz idővesztés néklül a lehető legnagyobb mértékben erélyesen exploitiroztassék.
Kén – ha a borsabányai termelés a várakozásnak megfelel – ezzel együtt elégnek látszik ugyan.
Puskapormalmaink is, ha a nagyváradi és nagybányai mellé még a kassai, budai, beszterczei lőporgyárak is mozgásba tétetnek, s a szebeni és háromszéki is dolgozik, – elegendőnek látszanak ugyan (ámbár a munkát a nyári 8 hónapra felosztva, s a bányászati szükség fedezetét is ide számitva, a kellék teljes fedezésére havonként 7000 mázsa puskaport kellene késziteni – s erre eddigi puskapormalmaink egész ereje csak félig elegendő).
Azonban ha mind kén, mind puskapormalom elegendő volna is, figyelemben tarttatni kérem, hogy tanácsos a kéntermelést és puskaporkészitést az országban akkint elterjesztve látni, hogy ha egyik vagy másik országrész pillanagnyilag kezünkből kiesnék is, kénben és puskaporban fel ne akadjunk, mint máris felakadtunk Budának és Kassának s a bányavárosoknak elvesztése miatt.
Azért mulhatatlanul szükségesnek tartom:
1. hogy a kéntermelés a Bánságban is a lehető legnagyobb mértékben exploitiroztassék – s eziránt a pénzügyministérium rögötn intézkedjék.
2. Az eddig létező puskapormalmok teljes activitásba tételén kivül – Dunántul Veszprém táján, Dunán innen Komáromban (hajtóerőnek zsilipes csatornyával a Vágot, s ha ezen nem lehetne marha erőt használva.) Tiszán innen Egernél, vagy Szivás mellett, a Tiszán tul az oraviczi kerletben oly puskaporos malmok állitassanak, mellyeknek mindenike havonként 500 mázsát készithessen.
3. A salétromfőzést illetőleg a pénzügyministerium a Tisza vidékén alkalmas helyen olly salétrom ültetvényt állitson, mely maga erejével 6000 mázsát kiállithasson.
4. A hadügyministerium hadszertári osztálya pedig állitson fel rögtön, alkalmas egyének vezénylete alatt, katonai lábon két compánia salétromturó mobil testületet, melly egy kutató tisztnek elővizsgálatai nyomán salétromtartalmas helyeken, kivált régi városokban (például a Szászföldön) túrásokat tegyen s nyers salétromot főzzön, tisztázás végett vagy Debreczenbe, vagy ha ez évenkint 40,000 mázsa salétrom tisztázására elegendő nem volna, a státus által a Tisza mellett legakalmatosabban Szentesen felállitandó salétromtisztázó gyárba administrálja.
5. A lőszerdepot sem szeretem csak Budán és Nagyváradon concentrálva látni, hanem még a várakon kivül Dunántul Tihanyt, a Tiszánál pedig Egert és Csongrádot illyeseké designálni jónak látom. Mivégett Csongrádnál (hogy egészen szigetté váljék) a Tisza átmetszendő s ugy ott mint Egerben a várhegyen kellő épületek épitendők.
Mindezeknek erélyes végrehajtására s eszközlésére a had- pénz-, és közmunkaügyi ministereket ezennel sürgetőleg utasitván.
S. k. ered. O. Lt. OHB 1849: 7461.
Másolata: O. Lt. Közlek. min. 1849: 110.
