154. Debrecen, 1849 május 11. Kossuth levele Perczel tábornokhoz Buda ostromáról, a bánsági hadműveletekről, a szerbekkeli megegy…
154.
Debrecen, 1849 május 11.
Kossuth levele Perczel tábornokhoz Buda ostromáról, a bánsági hadműveletekről, a szerbekkeli megegyezésről és a déli kormánybiztosokról.
Debrecen, 1849 május 11.
Kossuth levele Perczel tábornokhoz Buda ostromáról, a bánsági hadműveletekről, a szerbekkeli megegyezésről és a déli kormánybiztosokról.
Perczel máj. 5-én Nagybecskerekről írt Kossuthnak: szerette volna tudni, hogy mi van Budával, »mert ez nagy különbséget teszen saját mozgalmainkra«, jelentette, hogy hamarosan Pancsován lesz, úgy értesült, hogy Jellacsics a Duna jobbpartján lefelé jön, ez pedig baj, mert háromféle ellenségnek nem bír megfelelni. Közölte, hogy serege pénzkezelésében nincs rend, pedig három biztos hatásköre alá is tartozik, hogy a szerbek kezdenek megnyugodni, a nagyobb helyek újratelepülnek, már szántanak, vetnek stb. »A szerb hadak – írta végül – alkudozási lépéseket kezdenek tenni Austria ellen; majd meglátom; tenni fogom azt, mit hazám érdeke, amelly még mindig veszélyezve – mit a humanitás parancsol, természetesen az integritás óvása mellett«. Kossuth válasza:
Buda várának folytonosan ostrom alatt van, s hihetőleg még nyolcz napokig az alatt is marad: – a várban levő ellenség adott szava ellenére Pestet – honnan semmi támadás nem történt, bombáztatja, s eddigelé az ifju városban már nagy károkat tőn,* honnan az ellenségnek egyrésze, mint azt Önnek folyó hó 5-kéről kelt levele is mutatja – a Duna mentében lefele tart.
L. erre később Görgey jelentését és Kossuth kísérősorait, 175. sz. alatt, 319. s köv. l.
A bánáti hadi operációk egysége iránt Bem altábornagy urhoz a szükséges rendelet megküldetett,* – nem akarok ugyan a hadi operációk tárgyában utasitást adni, miután azonban a dolgok ugy állanak, sajnálatomat kell kifejeznem, hogy Bács elhagyatott anélkül, hogy a Csajkás kerület Titel bevételével biztosittatott volna.
L. előbb, 143. sz. alatt, 255. s köv. l.
Ami a ráczokkali békekötést illeti, erre nézve kijelentem, hogy miután én mint az ország kormányzóelnöke sem érzem arra feljogositva magamat, hogy a nemzetgyülés és ministeri tanács tudtán kivül bárminemü békét az ellenséggel köthessek, – az ilynemű békekötésekbe tábornok Ur sem bocsátkozzék, hanem ha az ellenség állásunkkal megférő békét ajánl s azt ön is a körülményeknél fogva elfogadhatónak javallja – siessen azt okadatolva a kormányhoz feljelenteni, ki a nemzetgyüléssel egyben a békét el-, vagy el nem fogadhatónak határozandja.
A Tábornok Ur hadjáratával lévő kormánybiztosokról tévén emlitést, tudtommal ott egy sincs, igaz ugyan, hogy az alsó tábor élelmezését Török Gábor kormánybiztos viszi, Temes, Torontál és Krassó megyékben szinte biztosok müködnek,* mint szinte Bácsban is,* de ezek nem Ön táborában müködő biztosok levén, ennél fogva én egy szakértő hadi pénztárnok Ön táborához leendő küldését szükségesnek látván, ki is rendeltetése helyett már elküldetett.
Hertelendy, Csernovics és Fülepp megbizatására l. a 129. sz. aktát, 231. l.
Haczell kormánybiztosi megbizatását l. előbb, 15. sz. alatt, 28. s köv. l.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 6825.
Mellette Perczel ismertetett jelentése.
