d) Csongrád megyének, az elszállásolási terhek egyenlő viseléséről:
d) Csongrád megyének, az elszállásolási terhek egyenlő viseléséről:
Hódmezővásárhely városa jan. 12-én panaszos beadvánnyal fordult a Bizottmányhoz, hogy a megyei bizottmány a lovas katonaság beszállásolását teljesen a szegény néprétegre hárítja azzal a megokolással, hogy a birtokosoknak nincsenek erre a célra megfelelő épületeik; emiatt a közös teherviselés terén »mit a törvény jótékonyan nyujtott a szegény népnek, még máig sem élvezheti.« Kossuth a végzés megváltoztatására utasította a megyét:
Holdmezővásárhely közönsége f. hó 12-éről panaszos jelentést tevén a kormánynak, miszerint Csongrád megye bizottmánya a nagyobb birtokosokat érdeklőleg olly végzést hozott, hogy a katonaság, legfőkép a lovasság szállásolása terhét most is csak azok viseljék, kik azelőtt, amazok pedig, t. i. a főbb birtokosok e teher alól magokat pénzzel válthassák meg – ezennel felhívatik a megye közönsége, hogy e panasz iránt felvilágosítást adjon, s ha a kérdéses bizottmányi végzés csakugyan a panasz értelmében hozatott volna, – annak gyors orvoslását eszközölni annál inkább el ne mulassza, mert csak akkor fog a nép meggyőződni a közös teherviselés életbe lépte iránt, ha a teherviselésben mindenki nem egyedül birtok arány, hanem ugyanazon egy mód szerint osztozik.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 479.
Mellette Hódmezővásárhely városbírájának és tanácsának jan. 12-én kelt panasza az OHB-hoz.
Csongrád megye január 25-én tartott bizottmányi üléséből azt jelentette az OHB-nak, hogy miután a földbirtokosoknak a városban bent felszerelt alkalmas épületeik nincsenek, csak akkor tudnak a rendeletükön változtatni, ha megengedik a lovas katonaságnak a pusztákon való elszállásolását. (OHB: 1849: 1667.)
