b) A nagyváradi katonaságnak Aradra vezényléséről:
b) A nagyváradi katonaságnak Aradra vezényléséről:
A bánáti táborozásra vonatkozólag úgy gondolkozom: hogy addig amíg Bem tábornok a Bánátba a lábát bé nem teszi, Perczel tábornoknak, ha a pétervárradi közlekedést végbevitte, defensiv állásba kell magát helyeztetnie, olyanba, hogy a Haczfeld táján összesereglő rácz csordának is imponáljon. Mert Vécsei tábornok aggodalomban van, hogy ha a ráczoknak a Maroson átkelni jutna eszébe, a vonalt megtartani nem lenne elég erős.
Miért is az erdélyi dolgok úgy állván, amint állanak – Nagyváradot annyira fedve hiszem, mikép annak őrzésére a Bihar megyében legújabban alakult önkéntes csapatot is elegendőnek tartom, s ennél fogva az ottani használható erőt Aradra kívánnám küldetni.
Felkérem tehát a hadügyminister urat, hogy e részben a szükséges intézkedéseket megtenni s engem az eredményről értesíteni szíveskedjék, tudósítván egyszersmind minister urat, hogy 4 nap alatt gondolom Czibakházáról egy batalliont Aradra el fogunk küldhetni.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 4164.
Mészáros márc. 31-én válaszolt a levélre. Közölte, hogy ameddig a Bánát ellenséges megszállás alatt van, nem lehet a Bácskába való tartós benyomulásra gondolni. Vécsey gyöngeségét azokkal a csapatelvonásokkal magyarázta, amelyeket a hadügyminisztérium tudta nélkül rendeltek el. Vécseyhez már útban van három zászlóalj gyalogos és a Cibakházáról odaküldendő zászlóaljjal elég erős lesz a védekezésre. Beszámolt az Erdély keleti határainak biztosítására tett intézkedéseiről is. (OHB 1849: 4165. sz.)
